Moha olvasónaplója

Norman G. Finkelstein: A ​holokauszt-ipar

Gondolatok a zsidó szenvedés tőkésítéséről

2018. augusztus 05. - Mohácsi Zoltán

finkelstein_holokauszt_ipar.jpgAmikor olvastam, éppen beszégettem valakivel a Facebbok-on. Feltett egy Kertész Imre-idézetet, arról. Ott merült fel bennem Finkelstein jelen könyve, belinkeltem neki, és döbbenten konstatáltam, hogy még nem értékeltem a moly.hu-n

Annyira nem volt új, amit Finkelstein mondott, írt ebben a könyvben. Csak helyre tett, összefüggésekbe helyezett információkat, történéseket, mozaikokat.

Mert az ember mezei gyereke, ugye nem nagyon érti, hogyan van az, hogy könyvelői következetességgel, kegyetlenséggel írthattak ki népeket bárhol a Földön, legyenek azok indiánok, örmények, kurdok, tuszik, lehettek bárkik, az igazi, a valódi szenvedés mégis csupán egy nációban kulminálódik, a többi smafu. Lehettek bárkik, katolikusok, Jehova Tanúi, cigányok a német táborokban, ott bizony csak egyetlen náció tagjai szenvedtek és haltak igazán. S igazi értékkel, valódi mélységgel bíró filmek, könyvek is csak erről a szenvedésről születhetnek, de azok viszont hetente, havonta, mert erről van igazán mondanivaló.* Ezek a művek nyerik is mindig a díjakat rendesen!

Finkelstein azt állítja, a holokauszt mesterséges életben, napi felszínen, köztudatban tartása egy célt szolgál: a zsidó szenvedés emlékének, felülmúlhatatlanságának kimúlhatatlanságát. Ennek oka a pénz. Nagyon sok pénz. Nagyon-nagyon sok pénz.

Állítását érvekkel, tényekkel, bizonyítokkal támasztja alá. Nem a holokausztot tagadja**, hanem azt mondja, valakik rettenetes cinizmussal visszaélnek a holokauszttal, és nagyon-nagyon jól élnek belőle. És Finkelsein komoly különbséget tesz a Dohány utcai Kohn bácsi és a Rotschild-ok között.

Norman G. Finkelstein maga is zsidó. Holokauszt-túlélő zsidó szülők gyermeke. 
S írtam mindezt úgy, hogy Mohácsi ágon a nagypapámnak és az ő édesanyjának, aki egy kisebb palota nagyságú lakásban lakott a Felvonulás téren, a fekete-fehér családi filmek tanúsága szerint a fülcimpája, kis túlzással az álla alá lógott. Bennem a cigány vér már sokat árnyalt az elsődleges nációs-jellemzőkön, amit csak tovább tompított a bennem csordogáló, a genetikai százalékaimat tovább csökkentő jász vér.

*

Ajánlott irodalom: Ladányi Attila - A Holokauszt-mítosz mint a liberálnáci diktatúra alapja

 

* Toma barátom azt mondta, ott sz@rom el a dolgot, hogy vacak dolgokat írok, vacak néven. Mohácsi Zoltán, ugyan már! Mesék? Mitológiai, bibliai parafrázisok? Menjek a csodába! Mocsok Zalán, na az név! És folyjon valami testnedv, akár vér, akár agyvelő, akár férfi, akár női nemi váladék, na, azt vinnék, mint a cukrot! De minimum a holokausztról kellene írnom, hogy felfigyeljenek rám. „Figyelj, úgyis van benned zsidó vér, azt mondod, mi az neked, szenvedj egy kicsit, és azonnal híres leszel, akkor is, ha tök sz@r, amit írtál!” 
** Olvastam több holokauszttal, de nem a terrorral felszínen tartott közvélekedés szerint megírt könyvet. Ezeknek hátterén nem tudom értelmezni a holokauszt-tagadást. Egyik sem tagadta. Azt mondták, hogy nem úgy, nem annyi, ezért, meg ezért, de azt, hogy ne lett volna, azt senki sem írta. Legalábbis én nem olvastam olyat. S onnantól, hogy büntetik, ha valaki nem a mainstream-vonal szerint mond valamit a holokausztról (vagyis vélemény-fasizmus van), nos, onnantól lettek komoly kétségeim, hogy valóban úgy történt-e minden, ahogyan eddig tudni véltem? Mert az már milyen, hogy kutatható ugyan a kérdés, de ha bármi olyan kerül felszínre, amit nem felel meg az eddigi, kötelező véleménynek, az nem hozható felszínre? Vajon ha valaki bebizonyítaná, hogy nem írtották ki Észak-Amerika hatmillió indiánját, azt is el kellene hallgatni? Eh!

4/5

(2017)

Kairosz, Budapest, 2003, ISBN: 9639484229 · Fordította: Illyés Edit

A bejegyzés trackback címe:

https://mohabacsi-olvas.blog.hu/api/trackback/id/tr2914163637

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.