Moha olvasónaplója

Boldizsár Ildikó: Királylány születik

2018. augusztus 06. - Mohácsi Zoltán

boldzsar_ildiko_kiralylany_szuletik.jpgA könyvtárból hazafelé egy negyedbusznyi utazás alatt elolvastatott ez a műfaját meghatározni képtelenség könyv. Nem mondom, hogy -ecske, mert méretét tekintve reggeliző-asztal, tartalmát tekintve pedig kétoldalas-röpirat hosszú, egyébként minden szempontból impozáns kiadvány. Szegedi Katalin, mint mindig, azonnal győzött, Boldizsár Ildikóra, mint íróra, nagyon kíváncsi voltam.

Aszongya, hogy aszongya… Szóval ez nem mese. Nem ezotéria. Nem semmise. De összességében ejha. Lehet, hogy ehhez az ejhához legalább leheletnyire ismerni kell Boldizsár Ildikó hozzáállását a világhoz. Azt, hogy nem materialista. Azt, hogy ezt nem blöffnek használja, hanem életvitelszerűen éli.

Azon, hogy kik az ajándékozók, s hogy milyen ajándékokat osztogatnak, lehet vitatkozni. Minden bizonnyal mindenkinek az hiányzik az ajándékok közül, ami neki a maga álláspontja szerint van, de Boldiszár Ildikó kihagyta, és bosszantja, ami neki nincs, de Ildikó belevette.

Lehet polemizálni az ajándékok jelentése felett is. Mert, mondjuk, mikor szép egy nő? Nyilván nem feltétlenül akkor, ha a ma divatos PhotoShop-os anorexiás külsővel rendelkezik. Nem is akkor, ha a kanok nyála csurog utána, mert az jobbára a kivillanó húsnak szól. Közhely: az igazi szépség belülről fakad, és jobbára köze nincs az esztétikai divatokhoz. A férfiak ezt biztosan értik. (Tapasztalatom szerint a nők kevésbé. De hát azért vagyunk, hogy bizonyítsuk nekik: szépek. Ha szépek.)

SZóval lapoztam a könyvet a buszon, és a végére kaptam fel a fejemet, hogy valahogy több ez, mint a természetisten imádásának alapkurzusa, mint ősmagyar transzcendencia-bevezetés, mint nagyot pukkanó lélek-irodalomlufi. Több, de mondom, val'szeg csak akkor fogja el az embert a sejtés, ha ott van az a leheletnyi ismeret.

Viszont kérdés, hogy ennek hiányában vajon kinek szól a könyv? Boldizsár Ildikó a meseterápia miatt ehhez nyílván ért, én nem nagyon tudom megítélni, csak blikkem van: mai skacék csak néznek az olvastán, vagy a felolvasása hallatán, hogy akkor most mi van? Mert kik ezek a csajszik, akik adnak? S hol a zsé? Hol a könyök, amivel érvényesülni lehet? Hol van a celebség? S mi az a kecsesség? S mi ez a sok minden, amivel vajon mit lehet kezdeni? A szépség oké, fotózások, film, csillogó szuperverda, naná, fukszok, tenger, Hawaii… De a többi?

Szóval van mélysége a könyvnek, csak nehezen megragadható a leglényege. Ami a lényege, az meg így valahogy felszínesnek tűnik. Kellett volna a kulcs. Kellene a kulcs!

3,5/5

(2014)

Naphegy, Budapest, 2012, ISBN: 9789639869257 · Illusztrálta: Szegedi Katalin

A bejegyzés trackback címe:

https://mohabacsi-olvas.blog.hu/api/trackback/id/tr9114164539

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.