Moha olvasónaplója

Nagy Ervin: Omladozó ​téveszmék

2018. november 20. - Mohácsi Zoltán

nagy_evin_omladozo_teveszmek.jpgNagy Ervin konzervatív. Konzervativizmusát büszkén és ami fő, okosan vállalja. Ezt azóta tudom, amióta olvastam egy másik könyvét, A liberalizmus illúziói-t elolvastam. Amaz pompás kis összefoglalása annak, hogy mi baj a mai demokratikus liberalizmussal. Ha jól kutakodtam a neten, Nagy Ervin filozófus. Vagyis minimum az eszmetörténet, a politikai filozófiához ért valamelyest. De sokkal fontosabb, hogy Nagy Ervin logikus és életszerű. 

A jelen könyv címe, tudva, hogy írója konzervatív, igen provokatív. Provokatív, mert a szerző azt állítja, hogy a liberalizmus omladozik és hogy téveszme. Csak egy csöppet körülnézve meghökkenhetünk: a demokratikus liberalizmus olyannyira áthatotta, átitatta már a közgondolkodást is, hogy az ember felhúzza a tarkójáig mindkét szemöldökét, hogy vajon miért gondolja Nagy Ervin, hogy omladozó félben lenne? Aztán persze eszembe jutott, hogy 2018 volt az az év, amikor rájöttem, nem vagyok ufó, és a közgondolkodás nem teljes mértékben liberális. Olyannyira nem, hogy a moly.hu-n például már egy külön virtuális polc is a liberalizmus és a demokrácia kritikáját tartalmazó könyveknek, amelyek szerencse egyre szaporodnak. 

Az Omladozó téveszmék esszékötet. Nyúlfarknyi gondolatok, másfél-két oldalon nagyon sok mindenről. A filozófiáról, a politikáról, az eszmékről, a jogról, az államról, a családról, a gyereknevelésről, Istenről, az emberekről. A könyv fülszövege gyakorlatilag pompásan összefoglalja Nagy Ervin könyvének a lényegét: Nagy kár, hogy a profán kilökdösi életünkből a ritkán látott vendéget: a szentet… Pedig a szent velünk él. De a mi választásunkon múlik, hogy meddig még.

Nem mondom, hogy nem lehet vele vitatkozni, hogy minden gondolata teljes egész, hiánytalan és kikezdhetetlen, mert nem az. De az összkép, amit a könyv elolvasása ad, felemelő és lesújtó. Felemel, mert azt sugallja, van más út, csak váltani kellene. Lesújtó, mert bőven hoz arra példát, hogy az út, amin jár a világ, szakadékba visz. nagy_ervin.jpg

Én meg megállás nélkül azon gondolkodom, voltaképpen évek óta, hogy miközben persze, kimondhatatlan áldás az emberi értelem, a gondolkodás, a beszéd, a kommunikáció, mégis, napi szinten teljesen azonosulok Lázár Ervin teremtményével, Dömdödömmel, aki mindenre csak annyit mondott: dömdödöm. Mert úgy érezte, nincsen értelme beszélni, devalválódik a szavak értéke, mindenki úgy használja őket, ahogyan úri kedve és személyes ízlése diktálja. (A napokban beszélgettem valakivel a Facebook-on. Durva volt, mint a pokróc, lenéző és fölényes. Már gondolkodtam, nem velem van-e a baj, mert a Molyon is szakítottam már meg a kommunikációt két emberrel kísértetiesen hasonló hozzámállás miatt. De mert ennek az embernek a reakcióit is többen kifogásolták, felfogtam, nem én megyek szemben az autópályán a forgalommal. Beszélgetésünk témája a tudomány, az evolúció és a teremtés volt. Hiába mondtam neki, hogy így nem lehet beszélgetni, mindig lesöpörte az erre vonatkozó bejegyzéseimet. Legutoljára azt mondta, nem durva, csak szarkasztikus. Nem volt értelme tovább beszélgetni.) 

Szóval egyfelől persze, érdemes kommunikálni, írni, hirdetni a megfelelő tudást, másfelől pedig nekem egyre többször úgy is érzem, minden, de minden falevél a szélben. Mert változott-e a szavaktól a világ? Lett-e jobbá tőle? Meg lehet-e bárkit győzni, hogy amit hisz, gondol, amiként vélekedik, az téves és hibás? De persze ennek semmi köze Nagy Ervin könyvéhez. Ő teszi a dolgát. Szerencsére. A liberálisok pedig minden bizonnyal kakkantanak rá, hiszen meg van a maguk érvrendszere Nagy Ervin gondolataira. 

Nem lesz világmegváltó a könyv. Egyfelől, mert az esszék sokszor napi politikához kötöttek, és bár van általános üzenetük, az idő múlása természetesen fakítja a súlyukat. Másfelől, mert rövid esszék, tehát nem járják körbe minden oldalról a témáikat, pusztán pillanatnyi, egy-egy gondolat köré szerveződő reakciók. Természetesen van értékük önmagukban is, de az igazi mondanivaló sokkal inkább az egészből jön át. Kicsit túlértékelem, de valami olyasmit kell elképzelnünk, mint amiket Mrožek Levélkék című könyve, vagy Menzel Hát nem tudom... sorozata. Jól esik olvasni. Legalábbis konzervatívként. 

Nagy Ervin Facebook oldala. 

 

Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2016, ISBN: 9786155601187

4/5

(2018. november)

A bejegyzés trackback címe:

https://mohabacsi-olvas.blog.hu/api/trackback/id/tr3314383724

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.