Moha olvasónaplója

Filippov Gábor - Nagy Ádám - Tóth Csaba (szerkesztők): Párhuzamos univerzumok

A képzelet tudománnyá sminkelése

2019. június 20. - Mohácsi Zoltán
parhuzamos_univerzumok.jpgA történet úgy kezdődött, hogy Tóth Csaba gondolt egyet és írt egy könyvet A sci-fi politológiája címmel. Mert hogy politológus. És szereti a fantasztikus könyveket. A tematika ez volt: vette a kedvenc és közkedvelt sci-fiket, meg néhányat, amiről nekem fogalmam sem volt, de ez az én saram, és belefogott az ezekben található politikai ilyen-olyanságok elemezgetésébe.
Az ötlet annyira bejött, hogy egy évvel később, akkor ár alkotótársakkal, megjelentette a Fantasztikus világok című, hasonszőrű könyvet, kicsit szélesebb spektrummal szemezgetve a fantasztikus könyvek témáiból. Az alcíme is ennek megfelelő volt: Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világaiban. 2018-ban Nagy Ádám szerkesztésében megjelent egy nagyon hasonló tematikájú kötet, a Nevelj jedit!, amely a sci-fik pedagógiájára szűkítette le a vizsgált spektrumot.
Majd idén kijött ez a jelen kötet, amelynek szerkesztésében Tóth Csaba  összefogott, Nagy Ádámmal és Filippov Gáborral. A kötet alcíme: Képzelet és tudomány. Az alcím nagyon sok mindent elmond. A szerkesztők ugyanis a tudomány szót nem szűkítik le a természettudományokra, így gyakorlatilag bármi belefért a kötetbe, aminek tudományos jellege van és a sci-fikről szól.

AMIRŐL EZ A KÖTET SZÓL

Tizenöt tanulmányt válogattak e megjelenésre a szerkesztők. Alcímekkel iparkodtak tematizálni a kötetet, szemmel látható sikerrel. Az életben ilyet nem csináltam, és soha többet nem is fogok (Bár mint tudjuk, „Soha ne mond, hogy soha!”) fogok, de mert egyszerűen végtelenné válna az értékelés, és senki el nem olvasná, ha tanulmányonként elemezgetném a könyvet, viszont a bemutatásához mindenképpen szükségesnek látom annak átlátását, mi minden témával foglalkozik, ezért ide másolom a tartalomjegyzéket (zölddel) és az egyes címem mellé odaírom (kékkel), hogy melyik alkotás az alapja.

parhuzamos_univerzumok_toth_csaba.jpgI. PÁRHUZAMOS POLITIKÁK
Tóth Csaba: Jó és rossz kormányzás Westeroson (Trónok harca)
Gáspár Attila: Pax Palpatinica (Csillagok háborúja)
Miyazaki Jun: Ahol uniós polgár még nem járt azelőtt (Star Trek)
Filippov Gábor: A szolgák lázadása (A szolgálólány meséje)
II. HOMO EX MACHINA
Lápossy Attila: Harry Potter és az ifjú varázslók, boszorkányok jogai (Harry Potter)
Vancsó Éva: Ki van a telefonfülkében? (Dr. Who)
Nagy Ádám – Torbó Annamária: A tinédzserkor Útvesztője (Az útvesztő; young adult-irodalom)
Flach Richárd: Deadpool: csúnya szerelem (Deadpool)
III. JELEN A JÖVŐBEN
Radó Péter: A naprendszer benépesítése és a tanulás értelme: oktatáspolitikai terek A Térségben (A Térség)
Hraskó Gábor: A tudomány hanyatlása a Galaktikus Birodalomban (Alapítvány-sorozat)
Pongrácz Máté – Zsótér Indi Dániel: A majom is ember? (A majmok bolygója)

IV. UTAZÁSOK A TÉRIDŐBEN
Pirkhoffer Ervin: Az Arrakistól a Tatooine-ig – utazás az elképzelt világokban, avagy a sci-fi földrajza
Bokor Nándor: Lehetünk-e fiatalabbak, mint a gyermekeink? (Csillagok között)
Vinkó József: Kozmikus katasztrófák – forgatókönyvek a megsemmisülésre
Orosz László – Nagy Ádám: Féreglyukon innen és túl: hová vezetnek a Kapcsolat járatai? (Kapcsolat)
A könyv vaskos: hatszáznegyvenkét oldal. Úgy gondolom, hogy a tartalomjegyzékből is világos, hogy a szerkesztők nem bízták a véletlenre a dolgot: olyan nincsen hogy (ha valaki a kezébe vette a könyvet, tehát minden bizonnyal van benne érdeklődés a sci-fi iránt) ennyi témából valaki ne találjon olyat, ami érdekelné! S valóban.

MAZSOLÁZÁS

Természetesen nem lehet minden tanulmány mindenkinek kedves, fogára való sem témájában, sem a téma kidolgozásában. Ezért amit most írok, nyilván rettentő szubjektív. Előrebocsátom, hogy a tanulmányok tetszési indexének semmi köze nincsen az alapul vett könyveknek, filmeknek, kizárólag a tanulmányokról beszélek.
Induljunk alulról. Egy tanulmány volt, ami kimondottan idegesített a mondanivalója miatt: Vancsó Évának a Dr. Who-sorozathoz írt gondolatai. A gender-elméletet úgy tartom baromságnak, ahogyan van, legalábbis amit előtérbe nyomnak belőle. Erőltetettnek és nyakánál fogva előrángatottnak érzem. Olyan dolognak, aminek a következményei az alapok teljes félreértése miatt, nem lehetnek pozitívak.
Azt nem vonom kétségbe, hogy esetleg a sorozat alkotóinak lehettek olyan szándékai, mint amikről olvasunk. De engem a hideg rázott a gondolattól, hogy egy ilyen sorozat ilyen keményen propagandacélokat tölthet be. Azért írok feltételes módban, mert nem ismerem a Dr. Who-t. A fiam hatására egyszer egy vagy két részt megnéztünk, de érdeklődés hiánya miatt a további nézelődés elmaradt. Vagyis nem tudom, ez a gender-dolog valódi üzenete-e a filmnek vagy a tanulmány szerzője szuszakolta csak bele.
Nagyon hasonló, csak sokkal jobban felépített volt az Asimov-birodalmat boncolgató tanulmány, ám a napi politikáról szóló tömör áthallása, ha sajnos nagyon valós is, és ha tartalmazott is több elgondolkodtató észrevételt, engem elidegenített.

Egy kicsit feljebb azt olvassuk, hogy olvasunk, a tartalom érdekes, tartalmas is, de mégis, valahogy az jön le, hogy olyan kis mondvacsinált. Nem semmitmondó, hanem beleszuszakolt. Nekem például teljesen ilyennek tűnt a Harry Potter vs. gyermekjogok kérdése fejezet. Mond valamit, nem is butaságot, de valahogy Rowling-sorozata csak ürügye és nem alapja a tanulmánynak. Vagyis a tartalomnak nincsen szerves kapcsolata a kiindulási alappal. Emiatt viszont  végső soron érdektelenné válik.
Érkezzünk meg felülre! A legjobb, legérdekesebb fejezetekben az alapul szolgáló regények, filmek önmagukban tartalmazzák azokat a kérdéseket, amelyekkel a tanulmányok foglalkoztak. Ebből a szempontból a könyv best of-ja számomra a Majmok bolygójá-t (messze ez a legjobb tanulmány a könyvben), A szolgálólány meséjé-t, Az útvesztő-t, Csillagok között-et és a Deadpool-t alapul vevő írások. (Az utóbbit két filmjét azóta megnéztem, és minden amerikai akcióhőssége, trágársága ellenére nagyon tetszett.)

ÖSSZEGZÉS

Mindent összevetve nem bántam meg a könyvre fordított időt, de úgy gondolom, sokkal több nem is lettem tőle, olyan nagy gondolatokat, felismeréseket nem kaptam általa. Ebben a műfajban, ahogy az első Tóth Csaba könyvről, A sci-fi politológiája címűről írt értékelésemben kifejtettem, tudtommal az első, ilyen tematikájú könyv, a Mátrix kapcsán írt tanulmánygyűjtemény volt a legütősebb, bármennyire tiszteletreméltó is ez a Tóth Csaba által indított és istápolt sorozat. Beleértve ezt az utolsó kötetet is.

 

Athenaeum, Budapest, 2019, 642 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632938653
2,5/5
(2019)

A bejegyzés trackback címe:

https://mohabacsi-olvas.blog.hu/api/trackback/id/tr2914899298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.