Szubjektív olvasónapló a XXI. század elejéről

Moha olvasónaplója

Moha olvasónaplója

Bethlenfalvy Gábor: Betörjek ​a nénikémhez?

Ifjúsági, vidám, szociografikus és romantikus krimiszerűség a kétezres évek elejéről

2021. július 15. - Mohácsi Zoltán

bethlenfalvy_betorjek_a_nenikemhez.jpg

delfin_jel_1.jpg

Immár tényleg csak utalok rá: írtam már a Delfin könyvek és az én kapcsolatomról, érdekesen, színesen, személyesen, máshol citáltam már ezt a színes, személyes beszámolót. Vagyis nem ismétlem most saját magamat. Azt azonban mégis újra elmondom, mert ide tartozik, hogy voltaképpen, hat kötet híján a teljes sorozat itt van mögöttem a polcon.

Az első százhatvanhét kötet, a Delfin Könyvek első, 1964–1990 között kiadott sorozata hiánytalanul. Aztán amikor 2000-ben a Móra Kiadó újra kezdte a sorozatot, nem volt bennem lelkesedés. Nem tudok erre a nemre magyarázatot adni. 2000 után összesen tíz kötet jelent meg, ebből is hat valamilyen formában már napvilágot látott: négy az előző sorozatban, kettő a sorozaton kívül. 

Pár évvel később aztán mégis beszereztem a maradék négy kötetet. A két, addig sorozaton kívül már megjelentetettre is vadásztam (Távolban egy fehér vitorla, Mézga Aladár különös kalandjai), de azokra még nem akadtam rá. Igaz, össze sem törtem magamat a keresésükben. 

Aztán mi történt? Valamelyik este csak úgy felültem az ágyban, mert szomjaztam ebben a dögletesen meleg nyárban, inni készültem még egy utolsót elalvás előtt, hát egyből szemben voltak velem a Delfin Könyveim. Legfelül a 2000 utáni sorozat. Ott meg ez a förtelem borítós könyvecske (114 oldal). Levettem, miről is szól egyáltalán.

Most mondd: azonnal a kezemben maradt! 

A borító és a rajzok

Legszívesebben egy szót sem szólnék róluk, de mert jó hírem van, mégis megteszem.

Itt a jó hír: a borítónak meg ne próbálj hinni, mert nagyon rosszul jársz! Ha annak hiszel az életben kézbe nem veszed ezt a könyvet. Belül sem jobb a helyzet, mondhatom! De ha így tennél, nagyon rosszul járnál! Ne higgy a szemednek, távol legyen tőled ilyesmiség!

Nem tudom kinek volt kije a grafikus, de hogy sem ő, sem a szerkesztője nem találkozott még eleven gyerekkel, az egészen tuti! Különben az egyiknek eszébe nem jutott volna ilyeneket rajzolni, a másiknak pedig egy vidám, kortárs krimiszerűségbe beszerkeszteni.

Egyszerűen nem hiszem, hogy van ember, akinek ez a borító, ezek a rajzok bejönnek. Borzalom! De még a színvilág is: most nézd meg! A cím alatti színátmenetnek ugyan mi köze van a grafika színbenyomásához? 

Á, hagyjuk is! Volt egy pillanat, amikor terveztem, hogy még néhány förtelmet megmutatok neked azokból a rajzokból, amik belül vannak, de egyszerűen lusta vagyok ilyen borzalmakkal még dolgozni is, és ha negatív módon, de reklámozni őket. Képzeld azt, amit itt látsz fekete-fehérben, na, az van belül. Tovább fogod te is azonnal lapozni ezeket, amikor az értékelésem után rohansz, beszerzed a könyvet, és olvasni kezded. Na, ezért sem fotózgatok, úgyis látni fogod... 

Pfúj! 

Na, és ezzel kidühöngtem magamat, minden más pozitív lesz! 

Az aki írta ezt a könyvet

elég háttérben levő figura. Amennyiben azonos egyáltalán azzal a Bethlenfalvy Gáborral, akiről találtam infókat, akkor egy hívő katolikus szerzőről van szó, aki ezen a könyvön kívül írt még négy, a kereszténységgel foglalkozó és két médiával foglalkozót. Ezen kívül nagy ritkán, de tényleg éves egymásutániságban írogat a valasz.hu-ra és a mandiner-hu-ra. A témákat illetőn a webre írogató Bethlenfalvy azonos az egyéb könyveket író Bethlenfalvyval. Aki még felelős kiadója volt (?) a Czakó Gábor alapította Igen című katolikus folyóiratnak. 

A fentiek ismeretében van némi kétségem, hogy egyenlőség jelet tehetek a rengeteg, két Bethlenfalvy közé. Vagy netán apa és fia? Hm... Ugyanis ez a könyv nagyon nem keresztény, és nagyon nem katolikus. Van, akinek ez jó hír. Engem nem zavarna az sem, bár az akkor teljes bizonyossággal egy tökéletesen másik könyv lenne. 

Egyetlen fotót találtam Bethlenfalvy Gáborról. Ami fotó egészen biztosan azonos a katolikus Bethlenfalvyval. A könyv szerzőjével való azonosság, ugye, kérdéses. De mert egy blogbejegyzés akkor jó, ha nem csupán rengeteg folyószöveg, most láthatsz egy monotóniát megtörő, valószínűsíthetőségi fotót a szerzőről.

bethlenfalvy_betorjek_a_nenikemhez_bg.jpg

Ifjúsági, vidám, szociografikus és romantikus krimiszerűség a kétezres évek elejéről

Ha nem lenne elcsépelt, idézném a költő közhellyé vált, gyönyörű verskezdetét a regényke műfaji besoroláshoz: 

Minek nevezzelek?

(Hupsz, hát nem idéztem mégis...?) Mert voltaképpen mindegyik, amit az előbbi alcím megnevez. De úgy, hogy igazán egyik vetületét, jellemzőjét sem veszi véresen komolyan. Így úgy mindegyik, hogy egyik sem. 

S közben arról is szó van, hogy ez a Delfin-kötet hozza a Delfin-sorozat legjobbjainak a vonásait. 

Elmondható, hogy bár ifjúsági regényke, nem attól akar azzá válni, hogy gyerekek szerepelnek benne. Nem szerepelnek benne gyerekek. Ez jórészt jellemző volt a Rónaszegi Miklós szerkesztette régi Delfin-sorozatra is. Volt abban minden, western, sci-fi, történelem, háborús, s nézd csak, nem attól voltak ifjúságiak, hogy ifjak vitték a prímet a sztoriban. Voltak persze olyanok is, de nem csak olyanok. Punktum. 

Aztán ez mindent összevetve egy vidám könyv. Olyasféle vidámsággal, akár A láthatatlan professzor. Vagy egy Aszlányi-regény. Még Kürti András neve jutott eszembe (Csókol:Renate, A magányos villa titka), hogy képbe kerülhess. Ráadásul a tartalmát elmondó fülszövegben van egy elpöttyintés, amiről a nagy P. G. Wodehouse is simán eszünkbe juthat. Pláne, hogy unokaöccs, meg nagynénik, meg fiatal lány, meg szegény, de nemesi származású fiatalember, mindennapi foglalkozással. Ugye...

Feösthy Tamás – családi becenevén Topi – a szépreményű ifjú történelemtanár a legélhetetlenebb fajtából: csekély fizetéssel, tudományos ambíciókkal és néhány éltes nőrokonnal, akik irányítani szeretnék az életét. No meg egy Regina nevű szőke bombázó is sürög körülötte menyasszonyi státusban és üzletasszonyi tervekkel.

Hogyan lehetne megfelelni ennyi elvárásnak? Kapóra jön egy váratlan fordulat: milliomos amerikai alapítvány vonja be kutatásaiba a fiatalembert. Feladata lenne egy a családjával kapcsolatos második világháborús dokumentum megszerzése. S a várható honorárium: egymillió dollár. A tervezettnél kissé fordulatosabbra sikeredett vakáció történetét fanyar „angolos” humorral írta meg a szerző, de a vaskosabb tréfák kedvelői, sőt, a romantikus históriák olvasói is találnak a könyvben kedvükre való részleteket.

Az még benne a jó, hogy ugyan van benne némi pofozkodás, hol hölgy üt fiatalembert, hol férfiak férfiakat, de mégsem brutális a cselekmény. Hulla sincsen benne. Rendőrség van, meg őrizetbe vétel is. Sőt, izgalom is, kincskeresés is. Meg szerelem is, meg kiábrándulás is. S mindez egész végig nagyon derűsen, visszafogott rötyögősen. 

Az alakok magától értetődőn nem vetekszenek Raszkolnyikov de még Gömböc kisasszony figurájával sem. Ha a szívemre teszem a kezemet, nyögvenyelősen, földre sunyított tekintettel azt kell mondanom, voltaképpen sematikusak. A szakmájában okos, de egyébként csetlő.botló, fiatal történelem tanár, a szőke, haakönnyűszélrásegítahurikánsemtépleróla külsejű, de jellemében annyira nem cizellált menyasszony, a minden lében irányító kanál és a képben levő, pragmatikus, szókimondó nagynéni, a másokon átgázoló, de voltaképpen nem okos és nem is ügyes vállalkozó, annak kétajtósszekrény, hm, mije is... jobbkeze, a pragmatikus nagynéni által felkarolt, a vállalkozó által kirúgott, okos és kedves pincérnő (kétség egy szál se, a töritari érzelmi és realitás mérlege merre billen szerelem-ügyben... És így tovább, nem sorolom fel az összes szereplőt. De nincsen baj ezzel a sematikussággal sem. Jusson eszedbe Wodehouse, és mondj egy regényt tőle, amely mélylélektani diplomamunka! S ettől rossz író lenne? Vagy Rejtő? 

Mint ilyentől dőreség lenne ettől a vékony, derűs szösszenettől mélyirodalmi érzelmi-szakadékokat és Mount Everest magasságú mentális önfeledtségeket várni. Ahogyan  az összes kis hazánkbéli társadalmi rétegződések mikroszkopikus részletességű bemutatását sincs a hatáskörében. De nem is erre való. A varrótű sem jó ollónak és a galuskaszaggatóval sem porszívózni. Vedd tudomásul! 

Viszont arra, amire való, na, arra teljesen kiváló Bethlenfalvy úr regénykéje! Komolyan mondom, s mint tudod, nekem aztán elhiheted, nincs okom arra, hogy átvágjalak téged. De nincs ám! Tudod mit, olvasd el, és szórakozz rajta egy jót! Nosza!

Móra, Budapest, 2000, 114 oldal · ISBN: 963117574X · Illusztrálta: Kalmár István

7/10

2021 júliusa: már csak kettőt kell aludni a nyaralásig, meleg van, és szeretem azt, akit nem kötelező szeretnem, csak szerinte. :-D

A bejegyzés trackback címe:

https://mohabacsi-olvas.blog.hu/api/trackback/id/tr9816627668

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása