Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA

Lo Hartag Van Banda – Morris: Nitroglicerin (Lucky Luke 44.)

Egy fergeteges ipari balhé a Vadnyugatról, jól sikerült burleszkben előadva

2022. március 16. - Mohácsi Zoltán

lucky_luke_44_nitroglicerin.jpg

Szerelmetesfeleségtársam családjában a mindenkori ételekhez kapcsolódón van egy egyébként nem teljesen odaillő mondás. 
– A minőség szavatolt! 
Ez azt jelenti, hogy az adott ételben nem lehet csalódni, mert az főzte, aki. Ezt megboldogult apósom kezdte mondogatni, majd átvette az egész család, és immár az anyósom is büszkén harsogja a maga főztjére, ha dicsérjük: 
– A minőség szavatolt, ugye?

Vannak így irodalmi sorozatok is: mindegy, melyik részét vesszük kézbe ha van is némi színvonal esés-emelkedés, mégis minden esetben azt kapjuk, amire számítunk, nagy csalódás, nagy meglepetés soha nem érhet.

Ilyen számomra a Lucky Luke is. Mindegy, az aktuális számot ki írta, rajzolta, maga a megjelenés ténye is pozitívan elfogulttá tesz. (Ha vakká nem is.) Az újonnan megjelenő számokat látatlanban is megveszem. Többnyire a kiadótól: olcsóbb és ingyen postázzák.

A friss szám eredetileg 1987-ben jelent meg. A történet írója, Lo Hartag Van Banda. Bármilyen furcsa neve is van, valós személy. A Lo a Louis rövidítése. Holland képregény- és televíziós műsorok írója volt. Ha jól rostáltam az adatokat, három Lucky Luke-füzet történetét írta ő.

*
Refrén: a Lucky Luke-füzetek többsége valós történeteket, eseményeket, személyeket, intézményeket, mutat be, természetesen lákilúkosítva. Nem mindegyik füzet, de elég sok. 

 A történet  egy valós alaphelyzetből indul ki. Két vasúttársaság, a Central Pacific (CA) és az Union Pacific (UP) verseng az új vasútvonalak építéséért. A versengést a piac farkastörvényei határozzák meg, nem pedig a fair play erkölcsisége.

A versengés annak ellenére zajlik, hogy a transzkontinentális szakasz építését a döntéshozók felosztották a két társaság között. Azonban ha valamelyik nem képes teljesíteni a feladatát, a másik sokkal nagyobbat kaszálhat. A történetben az UP felismeri, hogy rásegíthet a természetnek a nehézségek, akadályok létrehozásában. Különös tekintettel arra, hogy a CA-nak alagutat kell robbantania, hogy a Serra Nevadán áthaladhasson az épülő vasparipa. S a UP egyik prominense, felismeri, hogy robbanószer nélkül alagutat építeni a sziklába lehetetlen. Nincsen is más feladat: meg kell akadályozni, hogy a robbanóanyag eljusson a céljához. Ami a hatékonyság végett nem más, mint egy nagy láda, ütésre robbanó nitroglicerin. A füzet címét ezzel tehát meg is oldottuk. 

lucky_luke_44_nitroglicerin_03.jpg

A baloldali, nagy cserpákú pasas az UP bajkeverője

A nitroglicerint egy ládában egy vasúti kocsira rakják. A szállítmányt Luky Luke kíséri. A vasútépítéssel sajnálatosan kapcsolatos robbantás következtében az aktuális büntetésüket töltő Daltonok kiszabadulnak, és nyomára bukkannak a szállítmánynak. Igaz, ostobaságukban úgy vélik, a ládára festett Nitro felirat a célállomást jelöli. Úgy következtetnek, hogy ha Luke kíséri a ládát, akkor abban nem lehet semmi más, csakis arany. A nyomába erednek hát a szállítmánynak. 

A szállítmányt egy hajóskapitány, Red Buff és a segédje vezeti, ők állnak a mozdonyon. A hajójukat ugyanis felrobbantották, a vonatot viszont nincsen, aki vezesse, mert hogy, hogy nem, hirtelen az összes vasutas beteg lett, amikor kiderült, mi lesz a szállítmány. 

Kezd összeállni, mi lehet ebből? 

Elementáris burleszk lehet belőle, jól gondoltad, igen! A Lucky Luke önmagában ironikus, burleszkszerű, de ebben az esetben teljesen elszabadulnak a lovak, féktelen, pillanatnyi pihenő nélküli mulatsággá válik a szállítmány útja. A szerzők biztos kézzel tartják a kezükben a forgatagot, a forgandó szerencsét, kinek, mikor kerül a kezére a vonat, s hogyan veszíti el, vagy éppen hogyan nyeri meg újra. Hol ez, hol az, hol amaz van nyerő helyzetben vagy éppen áll vesztésre. 

lucky_luke_44_nitroglicerin_02a.jpg

Külön tréfás a csendre és békességre vágyó, szüntelenül menekülő állomásfőnök, akit kivétel nélkül mindenhol utolér a heves, zajos kalamajka. S hozzá hasonlóan minden helyszínen felbukkan az eseményekből fakadón busás bevételt remélő temetkezési szakember, mérőszalaggal a kezében, vállán a a madarával a keselyűvel. 
lucky_luke_44_nitroglicerin_01.jpg

Alapvetőn egy burleszknek nagyon jónak kell lennie, hogy tessen nekem. Mert a burleszk mindig túlzásokra épít. S van, amikor a túlzás már túlzás, s inkább fárasztó mintsem mulatságos. Már nem nevetséges, a képtelensége nem derűt fakaszt, hanem taszít, eltávolít. 

Én úgy látom, a burleszkbe mindig kell egy olyan alak, aki közel áll az olvasó/néző szívéhez, különben meghal a történet, az elvész az üzenet. Csak halkan, az ajtó mögé bújva mondom, a magam részéről, ezért nem vagyok képes élvezni Louis De Funes filmjeit. Sem maga a színész, sem az általa formált alakok nem szimpatikusak nekem, ezáltal a csetlés-botlása is untat. Hogy enyhítsem a feszültséget: a Jákob rabbi kalandjait el tudtam viselni, még tetszett is valamelyest.  

A burleszk nagyjai, Chaplin, Oliver Hardy, Stanley Laurel, Buster Keaton vagy Latabár Kálmán kiválóan tudtak lavírozni ezen a keskeny mezsgyén.

Az ő munkásságukon túl burleszkből emlékezetes még számomra a Napoleon Boulevard Burleszkje. Vagy éppen Vonneguté, ami, ugye, könyv, és az a címe, hogy Börleszk. Vagy még a nyolcvanas évekből a Suli buli című, jól sikerült, magyar iskola-burleszk rövidfilm-sorozat. S még egy magyar regény, Vavyan Fable Mesemaratonja. 

Lucky Luke füzetek történeteiben mindig van egy kis burleszk, gegekre épülő poén, de ez a füzet teljes mértékben a burleszk gyorsaságára épül. A középpontjába tett vonat ennek a permanens pörgésnek a fő aktivátora: mert a vonat nem áll meg, mert versenyt futunk az idővel, s mert van, aki nem tudja, mit is szállít a vonat, s mert van, aki bármilyen áron szeretne visszaélni azzal, amit szállít, s bárhol, bármikor a levegőbe röpítené, csak el ne érje a célját... Mindez egy ekkora terjedelmű képregénynek, sejtheted, bőven ad muníciót. 

Éppen ezért a magyarul most megjelent Lucky Luke képregény, ez a Nitroglicerin egy igen jól sikerült darabja lett a sorozatnak. Én nagyon élveztem. Akkor is, ha Lucky Luke kalandjait képtelen voltam bármilyen más formában élvezni, sem rajzfilmben, sem más képi adaptációban. Amikor nem képregényben látom Luke-ot, életbe lép az, amit az élvezhetetlen burleszkekről írtam. De a képregény nem nagyon múlható felül. Erre ez a füzet is remek példa. 

 

Pesti Könyv, Budapest, 2022, 48 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155699511 · Fordította: Szenes Renáta 

10/10

2022 márciusának közepe, mikor is hiány van a benzinkutakon. De ezt a saját bőrünkön még nem érzékeltük, a múlt héten teletankoltunk kis családi kedvencünket, a szürke kis Yarist, aki Füsti névre hallgat, és aki olyan, mint Szerelmetesfeleségtársam, nem méretes, de megbízható, kiszámítható, kényelmes, elegáns, és olyan nagyon, mmm, fogható, széles, de arányos feneke van, és szereti a törődést. És meg is érdemli. 

A bejegyzés trackback címe:

https://mohabacsi-olvas.blog.hu/api/trackback/id/tr6117778678

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása