Nem emlékszem, hol találkoztam első ízben az YKX-képregények létezésének a tényével. Ami biztos, hogy Pilcz Rolandot, az YKX alkotóját simán összekevertem Cserkúti Dáviddal. Akivel viszont tudom, hogy Lezsák Levente Emerson & tsa. című kötetében találkoztam, és rögtön és azonnal levett a…

Tagadhatatlan, Cs. Horváth Tibor (a továbbiakban CsHT) a magyar képregény történet egyik legnagyobb alakja. Azt, hogy nem csupán híres, hanem hírhedt is, csak pár éve tudtam meg. Tagadni is hiábavaló lenne (bár manapság mindent és az ellenkezőjét is szabad és lehet tagadni, sőt, van, aminek a…

Ez a könyvecske is olyan könyvecske, ami valószínűleg nem kerül a kezembe, ha nincs a folyamatos együttműködésem a Napkút Kiadóval. Az oldalukon böngészgetve találtam, aztán kértem és kaptam. A sorozat előző köteteiből már nem állt a rendelkezésükre, de úgy döntöttem, sebaj, hátha nem szükséges az…

  Aki egy kicsit is nyitott szemmel figyeli a világot, annak be kell látnia: ez a világ nem minden világok legjobbika. Panglos mester, elmész te a jó, büdös francba, de nagyon gyorsan! Idióta! Pedig a nyolcvanas évek végén nagyon sokan azt gondoltuk, eljött annak az ideje, hogy a világ jóvá…

  Nem tudom, hol találkoztam A világ filozófusai című sorozat hirdetésével. De találkoztam. Azt olvastam, hogy az újságosoknál az első szám 990 forintért megvásárolható. Ugyan nem rohantam érte, de lett bennem érdeklődés.  A hétvégén bringáztuk egyet Szerelmetesfeleségtársammal. Az utolsó…

Marhaság a köbön! Blődli! De komolyan! Ezerszer mondtam: nem szeretem a horrort. Azt is elmondtam, miért: alantas ösztönökre épít, a félelemre, a borzalom kívánására (mármint ha mást ér), a rettegésre, a babonára és a legendákra. Sosem szerettem a trancsírt, a belezéseket, az idióta rémlényeket.…

Szerelmetesfeleségtársam családjában a mindenkori ételekhez kapcsolódón van egy egyébként nem teljesen odaillő mondás. – A minőség szavatolt! Ez azt jelenti, hogy az adott ételben nem lehet csalódni, mert az főzte, aki. Ezt megboldogult apósom kezdte mondogatni, majd átvette az egész család, és…

Minimum Orwell óta tudjuk, hogy „aki uralja a múltat, uralja a jövőt is”, és „aki uralja a jelent, uralja a múlttat is”. Ennek egyik eszköze a történelem meghamisítása. Ami a vezető politikai rendszerek mindenkori eszköze a hatalom megtartása és az ideológia teljes uralma…

A képregényekhez fűződő viszonyomról már nem egy alkalommal szóltam (írtam). Elmondtam, hogy az apai nagypapám, néhai id. Mohácsi József, utolsó munkahelye szerint rendész a Hungexpo területén, amatőr eszperantista, elvetélt író, egy budapesti zsidó család sarja, aki cigány származású nőt vett…

Az általános iskolás természetjáró szakkörrel jobbára a Pilist jártuk. Amikor éppen nem vándortáboroztunk valahol. Akkoriban, a hetvenes-nyolcvanas években semmit nem tudhattunk a Pilisről, ami nem tudományos információ volt: geológia, geográfia, topográfia, hivatalos történelem... Igaz, bennünket…

Egy Philip K. Dick kötet megjelenése mindig esemény. Akkor is, ha PKD tulajdonképpen mindig ugyanazt a regényt írja, ugyanarról a témáról, inkább többé mint kevésbé ugyanúgy. A regényeit jobbára az elborultság mértéke választja el egymástól. Ami elborultság nem feltétlenül szerek általi. De az is.…

Úgy vagyok a Dűnével mint sorozattal, hogy se vele, se nélküle. Egyfelől úgy zseniális az egész, ahogyan van, másfelől meg piszokul nem haladok a sorozattal. Pedig a Corrini csata kivételével itt van az összes, Szukits-os kiadás mögöttem, a polcon. Igen, nem csupán az eredeti sorozat köteteit…

– Zoli, itt a csomagod! – kiáltott utánam Béla, az egyik recepciósunk, amikor mentem befelé az ebédlőbe. Visszaléptem a pultjuk fele. – Milyen csomagom, Bélám? Most nem vártam semmit. Béla vállat vont.– Hát tudom én? Jött, a tiéd, vidd!Tulajdonképpen teljesen igaza volt, hülye volt a kérdés, fogtam,…