2024 augusztusában 2 csapattal 1-1 hetet töltöttünk a Complesso Prez-Boegan kutatásával. Az első csapat a tavalyi évhez hasonlóan a fő kutatást segítő feladatokat látott el: közlekedési útvonalat javított, térképezett, újabb- és régebben félbemaradt kutatási irányokkal foglalkozott: a régi Prez végponti szifon elérése, az ÉNy-i átjáró mászás folytatása és Utazás a Föld középpontja felé szifon felderítése (röv. UFK). Fő változás, hogy idén ők is a Prezben bivakoltak és nem napi be-és kiszállással dolgoztak. A második csapat -aminek én is a tagja voltam- a megszokott összetételű csapat volt. Ugyancsak közlekedési útvonalat is javítottunk, térképeztünk és a tavaly talált legígéretesebb részekkel a Baradla-ággal és az UFK részekkel foglalkoztunk. A Baradla-ág DK-i részén található Átnevelő-fal 3 napi saras mászásával lett meg az idei Új remény-ág, ami azt gondolom sokkal több lehetőséget tartogat, mint a tavalyi nagy találatunk! Ez a rendszer DNy-i részén található: nagy szelvényű, fosszilis, huzatos, néhol cseppkőképződményeket nagyon gazdagon díszitett (ami ritka ilyen mennyiségben alpesi barlangokban) teljesen be nem járt járatrendszer. 900m új részt térképeztünk fel 2024-ben, ebből 550m az Új remény alig bejárt része. A Capelli-Picciola barlangrendszer Capelli mélyebb része nagyon közel van az Új reményhez 100m-es horizontális- és 50m-es vertikális távolságon belül...
Új remény-ág: még teljesen be nem járt hatalmas, tág, huzatos, fosszilis járatrendszer, néhol nagyon gazdagon díszitett cseppkőképződményekkel (Fotó Boros Kinder Norbert)
(Complesso Prez-Boegan: ezt az elnevezést igyekszünk használni beszámolók és cikkek írásakor az alcímben megnevezett 4 barlangból álló barlangrendszer esetében.)
Complesso Prez-Boegan alaprajzi és hosszmetszeti térképe 2023-ból, Egri László munkája
Aki érdekel az előző évi beszámolóm -mielőtt jobban belemerül a tisztelt Olvasó ebbe a beszámolóba- az itt tekinthető meg:
https://barlangaszat.blog.hu/2023/09/22/2023_prez-et5-boegan-s3_kutatas#
Földrajzi elhelyezkedés
A Canin-fennsík a Júliai-Alpokhoz tartozó karsztfennsík. Kiemelkedően sok karsztjelenség figyelhető meg és kutatható világviszonylatban is itt. A szlovén-olasz határ is érinti. Magyar barlangkutatók több mint 30 éve jelen vannak télen és nyáron a fennsík barlangjainak a feltárásában. Nagyon jelentős eredmény például az Abisso Michelle Gortani feltárása. A Complesso Prez-Boegan a fennsík északi részén található, annak is a nyugati felén. A Camosci-völgy legfelső részén található a jelenleg beszerelt barlang, az Abisso Cesare Prez bejárata (1796 tengerszint feletti magasságon). Maga a barlangrendszer inkább déli irányba terjed ki. A nagyobb kiterjedésű fosszilis járatok nagyjából 1200 és 1400 tszf magasságon helyezkednek el.
Balra légifelvételen látható a 2024-ig felmért poligonjaink, fent pedig Egri László 2023-as hosszmetszeti térképéről látható részlet. Rajta a jelentősebb kiterjedésű vízszintes járataink tengerszint feletti elhelyezkedése.
Röviden a geológiáról és vízrajzról
Nagyon leegyszerűsítve a fennsík kőzetlemezek délről északra történő feltolódásának az eredménye. Megtalálható a nálunk is ismert triász időszaki Dachsteini Mészkő Formáció és Fődolomit Formáció. Előbbi nagyon kedvez a karsztosodásnak, utóbbiról pedig ez nem mondható el ill. kevésbé vízáteresztő tulajdonságú. Déli, szlovén oldalon található több 1000m-nél is mélyebb barlang köszönhetően a nagy vastagságú és hosszan elterülő, megdőlt mészkő tömbnek. Északi, olasz oldalon a barlangok ember által bejárható mélysége korlátozott. Kisebb a mészkő vastagsága, a dolomit közelsége magasan tartja a karsztvízszintet. Egyébként a Coplesso Prez-Boeganban a szifonjaink (vízzel kitöltött barlangi járatok) tengeszintfeletti magassága különböző szinteken vannak és úgy tűnik délre mélyebben vannak mint északon. A DNy-on talált új részek lehet be fognak érni a feltolódás déli dolomitja alá. A fennsík körül nagyjából 10 fontosabb, állandó vízhozamú jelentősebb forrás található (+millió helyen egyéb kisebb ér lép ki a felszínén). Források általában a vízáteresztő és kevésbé vízáteresztő kőzetek határán lépnek ki a hegyekből. Az biztos, hogy régebbi víznyomjelzések alapján a Complesso Prez-Boegan egyes lefolyó vizei a fennsík északi oldalán található Goriuda-forrásbarlangban jönnek ki (Fontanon di Goriuda, 861 tszf magasság). Lehet ezzel a kérdéssel lehetne még foglalkozni a jövőben, hogy mi a helyzet az újabb részek lefolyó vizeivel. A vízszintes, ún. fosszilis barlangi járatokról azt érdemes megjegyezni, hogy karsztvízszint határán alakultak ki, majd az erózióbázis süllyedése miatt (kőzettömb kiemelkedés, völgy mélyülés, karsztvízszint csökkenés) ezek a járatok mára már szárazak és ezek a legrégebbi járatok. Tanulmányok szerint a legrégebbi ilyen járatok kb 100 ezer évvel alakultak ki, a legfiatalabbak pedig 10-12 ezer évesek lehetnek. Az azonos korú fosszilis járatok a kőzetszerkezeti változások (normál vetők, eltolódások) miatt különböző magassági szintekre kerülhettek. Ezeket vágja át sokszor a sokkal fiatabb, közel függőleges jellegű aknák rengetege...
Egyszerű ábra a litológiai helyzetről és egy cikkből részlet a hidrogeológiai viszonyokról
Részletes beszámoló
2024.08.08-14. Első csapat: Modor, Frank Gergő, Frank Máté és Safranek Huba.
Három fő dologgal foglakoztak a kutatási hetükön. Az első, hogy a Prez régi végponti szifonjához mentek le. Erről már rég álmodoztunk, kicsit irigylem őket, hogy láthatták :) . Szóval, a Tavacska-aknát újraszerelve, az Ablakok-aknáját (Pozzo della Finestra) pedig SRT-vel (Singel Rope Technique) szerelve leereszkedtek. Onnan nyugati irányba: egész hosszan egy szűkebb járat végén megtaláták a Szifon-aknát (Pozzo delle Sifone). Poligon vonalat vettek fel lézeres távmérő (Disto-X) segítségével "útjuk" során. Ezzel nagyon értékes információkhoz jutottunk a frisebb térképek megszerkesztéséhez.
A Prez régi szifonja. Nagyjából 3m x 1,5m a vízfelület mérete (Fotó: Modor)
Ebben a szifonban merültek egy 1970/71-es akcióval olasz és jugoszláv búvárok. Gondoljunk bele mennyi felszerelés és mekkora teljesítmény ez a kor lehetőségeihez képest! Másik gondolatom, hogy ahogy egyre több részt mérünk újra: csökkenek a barlangok mélységei. Mivel ma már egyszerűbb pontosabban, mérni mint akkoriban. (Igaz van , ahol pedig "mélyítünk". Számunkra nem a mélység növelése a cél, hanem a minél nagyobb vízszintes hálózat feltárása) Kis megjegyzés még: a Prez régi szifon feletti rész Ny-i irányba kutatható, a régi térképeken is üres folt van ott, befolyó víz van ott ami jön valahonnan.
Második dolog, amivel Modorék foglalkoztak az az ún. ÉNy-i átjáró rész egykori kürtőmászás állapotának az ellenőrzése és folytatása. (Ezt 2021-ben kezdtük el, csak félbeszakadt az egyéb fontosabb kutatási irányok miatt) Az alaprajzi térképre ránézve megállapítható, hogy ugyanabban a vető hasadékban van mint a Prez mélyebbi részeinek nagy része. A Hullámvasúttól magasabban van és keletebbre. Régebben elgondolkodtunk rajta, hogy talán majd egyszer össze lehet kötni a két részt rövidebb útvonallal, erre utal a neve. Egyébként egy elég huzatos, vízpermetes, olykor a hasadékban kőtörmelékeket és konglomerátum kitöltéseket tartalmazó részről van szó. Nem egy kellemes hely... Nyilván a fiúk az állapotok ellenőrzése és a feladat elvégzése mellett szét is néztek a környéken, mint pl. Halálka zónában, ami átvezet az S3-ba. Illetve, a Konyha nevű rész környékén figyeltek meg egy elég hosszú nagyon lapos kuszodát.
Balra 2021-es kép a Halálka zónából (Fotó: Boros Kinder Norbert), jobbra pedig 2024-es képe a zóna felé ereszkedve (Fotó: Modor)
Harmadik főbb dolog, amivel foglalkozott az első csapat: az az UFK DK-i végén található szifon. Ez egy nagyon tágas, saras járat végén lassan és hosszan mélyül el. Megfelelő előkészületek után (neoprén ruha, melegedő sátor) Frank Máté és Modor nagyjából 60m-t úsztak be a szifon felszínén, amíg az el nem zárult. Ennek a szifonnak az új neve Bunki-tó. Egyébként a víz onnan befelé folyik és idén fedeztük fel, hogy az UFK vége előtt kb. 100m-re egy K-re meanderező járat végén, egy másik szifonban tűnik el.
Azt kell, hogy mondjam a fiúk egy nagyon erős hetet zártak. A három legtávolabbi részeken dolgoztak. Köszönet a munkájuknak!
2023-as képek az Utazás a Föld középontja felé hangulatából, és a DK-i utolsó szifonja a Bunki-tó (Fotó: Boros Kinder Norbert)
A Kis Mester végén az első csapat (Modor, Gergő, Máté és Huba). Felettük 25m-es kürtő, szemben fél szifon, balra szifon (Fotó: Modor)
2024.08.21-27. Második csapat: Egri László Lacc, Boros Kinder Norbert, Gordos Erik éés ismét a Modor
Eredetileg a Pataki Dénes jött volna idén velünk visszatérőként, viszont egészségügyi okok miatt utolsó órákban kiesett és így került a helyére a Modor. Az akció kezdetéről leírhatom, hogy egy elég instabil időjárást fogtunk ki. Halasztottuk az indulást amíg lehetett. Odafent a fennsíkon sikerült is teljesen bőrig áznunk a felszerelés szállítás közben. 2x fél napig cuccoltunk, kombinatorikai kihívás lenne összegezni, hogy hány helyen fordultunk meg és honnan-hová mentünk... Egy estét a DVP házban (Bivacco Speleologico Davanzo Picciola Vianello) töltöttünk. Az legalább megadta a ráhangolódást nekem az akcióra. Volt ott egy olasz párocska pont aznap este... a mennyecske nem örült nekünk, a srác pedig inkább velünk mulatott, ha már az estéjük oda lett... A barlangi beszálláskor kicseréltük a kezdő akna fél kötélpályáját újabbra. A bivakba úgy emékszem a megszokotthoz képest fáradtabban érkeztünk ebben az évben. Idén megkaptam a bivaksátron kívüli helyet Modortól, az ún. portalledge-t aludni (fejmagasság felett a hasadék falai közé rögzített fekvőhely).. Se előtte, se utána nem aludtam még olyan mélyen és kényelmesen ebben az évben.
Mindenki mélyponton
Azért ennyire nem volt drámai a helyzet :) Csupán arra gondolok, hogy a munkahét első szakaszaként a legmélyebb és legtávolabbi résszel foglalkoztunk. Ott 1200 tszf magasságon és az alatt mozgunk. Ugye addig megyünk oda, amíg friss időjárás előrejelzés birtokában vagyunk. Az UFK vége előtt kb. 100m-rel K-re tart egy járat, amit tavaly nem néztünk át alaposan és egyébként ahogy írtam oda a víz a DK-i szifonból, a Bunki-tóból jön. Beraktuk az Evakuációs pont (saras lejtő) kötelét, beszereltünk egy majomhidat egy kisebb álló víz fölé (átázás ellen). Ez a K-re tartó rész elég hangos kezdetben a benne kicsiket zökkenő vízfolyás miatt, egy idő után meanderezve halad, majd egy régebbi járatot átvág a meander és kettéválik... de végülis mindkét dolog ugyanoda tart: egy újabb szifonba. Ez a szifon egész nagy méretű (3x12m), zöld a színe, elég mélynek is tűnik, a felszíne felett kb. 6-7 méterre lehet a főte és habos. Ahhoz képest, hogy az egész milyen komoly szelvénnyel, hanggal és huzattal indult rövidesen megállapítottuk, hogy ez a rész befulladt. Esetleg majd egyszer búvárok merülhetnek a két szifonban eben a zónában.
Balra az UFK K-i rövid ága, jobbra pedig a legutóbb talált, negyedik szifonunk a végén (Fotó: Boros Kinder Norbert)
A kürtők kora
Ez az alcím arra céloz, hogy a munkahét második szakaszának az eredményeit látva elgondolkoztam: nincsenek már lefele menő ismeretlen járataink... Van viszont számtalan félbehagyott vagy el sem kezdett kürtőnk a semmibe... Lehet elérkezett a kürtőmászások ideje?
Ugorjunk vissza a második szakasz elejére. Célba vettük a Baradla-ág kutatását és térképezését. A Baradla-ág D-i végén, az UFK leágazás közelében van egy lentről kb 30m-t belátható nagy felületű ferde fal. Az odavezető rövid vízszintes, kisebb átmérőjű (4x2m) járatban videókon is jól hallható nagyon erős huzat van. Lentről felfelé nézve 3 lyuk is sötétedik. Modorral ketten vágtunk neki a kimászásának és mivel az dönt akinél a fúró van, kiválasztottam a középső ismeretlen sötét foltot kimászni. Nem tűnt annyira sarasnak akkor még, de az, hogy lépéseket kell ütni az agyaglejtőbe egyáltalán a fal megközelítéséhez már sejtetett valamit...
Lac és Kinder, a térképész csapat közben elment a Csapdához. A Csapda görnyedős járattal indul, benne néhol kútszerű (cenote) alakzatokat kell átlépni, majd egy 30-as akna következik és egy szűkebb hasadék alján hullámozva fel le halad a járat. Nem tudtak addig elmenni benne, ameddig mi tavaly Modorral, mert közben egy szifon lezárt benne. Egyébként ez a vetőhasadék, ami ennek a résznek az okozója megtalálható az UFK legelején összezárva. Ezen kívül voltak a Kis Mester irányába található 2 lefelé tartó lehetőséget is megnézni a ugyancsak a Baradla-ágban. Azok tulajdonképpen a Baradla-ág feküjét képező, ma már kompakt kitöltődés alá mennek. Egy alsó szint. Elég kevés lent a hely és ott a főte azért tud instabil is lenni, huzat nincs, igéretes továbbjutás nincs.
A nap végére a fallal arra jutottunk Modorral, hogy 30m-re felértem egy pengefal tetejére, ami mögött egy kisebb ereszkedéssel egy kis vizszintes pihenő felületre jutunk. Onnan már felfelé nincs tovább. A fal felé nézve, jobbra: kb. 10m-re feljebb átlátni egy másik kürtőbe, ami még úgy tűnik mehet fel +40-50m-t. Annak a kürtőnek az alja sötétedig a fal tövéből nézve jobbra. (Lelövöm a poént, azt feltételezzük, hogy az Új remény kezdetén: egy É-ra menő járat abba az aknába fog belecsatlakozni). A fal felé nézve pedig balra: egy 10m hosszú 40cm széles saras kőpengén lehet végig sétálni közel a falhoz, majd hosszan felfelé tart valahová egy agyagos emelkedő. Az aznapi mászásra jellemző volt a kezdetben agyag majd sár olyan mértéke: hogy a későbbi közlekedő kötél 5-10cm-ket bevágódik a sárba, van ahol egy nagy kőlap bele van cuppanva az agyagba és csak az fogja meg, mászáskor egész magasra lehetett nyúlni mert a puha agyagos falra hasalva az megtartotta az egyensúlyt... Egyébként odafent megszűnt a huzat, rájöttünk az valahonnan balról jöhet inkább...
Az Átnevelő fal alsó harmada (Fotó: Boros Kinder Norbert)
Második és harmadik nap a falon
Olyan helyzet állt elő, ami rég volt. Nincs sok dolga a térképező csapatnak. Második nap Lac és Modor ment a fal kimászását folytatni. Én és Kinder pihenősebb napot tartottunk. Később indultunk utánuk és kicsit bontottunk az ET6 fosszil elszűkülő agyagos/homokos részén. Amikor beértük a többieket ők még a falon dolgoztak valahol messze fenn... Hangjukat hallottuk, fényüket nem. Kinder utánuk indult kínkeservesen az addigra vállalhatatlanabbul csuszamlósabb falon. Én leültem a sisakomra, gyertyát gyújtva magam izofóliába bújtatva...
(Az ET6 fosszil talán a pszichésen a legmegterhelőbb szakasza a közlekedési útvonalnak. 250m hosszan egy kb. 10 emeletes szintkülönbséget kell végig kúszni, görnyedni a homokban napi 2x, évek óta... és ez még így is jobb mint az ET5 fosszil, ahol bálnazsíros falon kell ugyanezt teljesíteni terpeszben)
...Egy idő után megjött a hír. "Fiúk, gyertek! Erik, hol van? Gyertek!" Ismerem jól ezt a rövid, tömör kérést, a hangsúly elárul mindent. Valami találat van. Ez ugyanaz a hangszín, mint amit már oly sokszor mondtunk, ha volt valami bejárandó szakasz. Ahogy mentem felfelé végre látom Modor aznap milyen helyzetet oldott meg Laccal. Igen. Ott is térdig lehet elég hosszan a fal agyagjába lépni kezdetben, aztán van egy befelé görbülő már végre tiszta fal, de nincs sok hely a főte és szikla között, itt-ott főtébe fúrt expresszek oldják meg az elhúzás szerepét a kötél felfekvése ellen. Ők is nagyjából 30m-t juthattak feljebb. Jó, hogy ezt a két legtapasztaltabb tag csinálta aznap, tudják hogyan kell gyorsan dolgozni a helyzethez képest. Lacc mondta később, volt ahol Modor szinte megpróbált felúszni lassan az agyagon hasalva :D persze előmászva, biztosítva...
Felértem. Huzat van. Vízszintes járat megy befelé, van egy kanyar közel... Fotózzuk a feküjét, még érintetlen. Készítünk csoport képet. Ezekkel azért megy az idő. Fél gondolattal azon jár az eszünk, hogy a Capelli-Picciola barlangrendszer Capelli mélyponti része elég közel hozzánk. Ez az egyik nem titkolt célunk is idén, oda bejutni. Kinder indítja a kameráját, elindulunk, megyünk 10m-t a kanyarig, befordulunk és VÉGE... megy fel egy 20m-es kürtő :D Késő van, abba már ne kezdünk bele. Így is 2,5 -2,5 óra ide eljönni és visszamenni minden nap már a bivaktól.
Az Átnevelő fal harmadik napjára már egy ideje a barlangban voltunk. Az időjárás előrejelzés esősebb idő közeledtét mondta még pár napja, az egész egyre bizonytalanabb minél többet lent vagyunk. Adtunk magunknak egy határidőt, ami után pár lehetségesen vizes helynek (Összefolyó, X-aknák, Tihany) a bivak felőli oldalán kell lennünk. Modor és én folytattuk az utolsó 20-25 m-es szűk kürtő kimászását, Lacc és Kinder gyorsan feltérképezte az addig mászott falat és vártak. Illetve a lábukat nyomkodták és húzogatták ki a sárból, cuppogtak, mint a gyerekek (ez lett a Dühös macska) Olyan volt mindenki, min egy verseny agár, akik a rajtpisztolyra vár. Modor felért. Mondja ugyanaz van mint tegnap: vastag sár, de járat van, huzat van. A kötele éppen elég volt.. Mondja rak be megosztásokat, kis türelem. Teszi a megosztásokat, Laccal nézük a kötél végét és a kötél magassága nem csökken! Mehetünk! Felérünk, látom a beszállásnál mint egy hiányzó tortaszelet ki van vágva egy vaskos agyag darab a nittfülnek. Most nincs fotózkodás. Az idő ketyeg...
(Egyébként én sok hasonlóságot vélek felfedezni az Átnevelő fal és az Öreg-akna között. Mindkettő eléggé homokos, agyagos... csak az utóbbi szárazabb, vertikálisabb. Hasonló magasságon találhatóak.)
Az Átnevelő fa felső harmada a Dühös macskánál (Fotó: Boros Kinder Norbert)
Így lett meg az Új remény. Kezdetben mélyebb agyagos, de egy idő után már jobban járható. Tartva azért pár agyagos álnfenéktől megfontoltan trappolunk. Hatalmas, metró alagút méretű dologról van szó. Nagyjából a Férfiak álma magassági szintjén vagyunk. Egy közeli elágazóban, ha jobbra tartunk akkor a járat meanderezve egyre mélyül, felveszi a kulcslyuk keresztmetszetet és aknába torkollik. Azt gondoljuk ez tart a fal jobb oldali aknájába. Átsietünk a bal oldali részbe is, ameddig bölcsnek gondoljuk. Huzat van, jön szemből. Itt-ott laposabb is tud lenni, de azért haladós. Szűkületeknél, kanyaroknál van ahol 5-10m-en át a járatot alkarnyi méretű a falra simuló heliktitek borítják. Egy idő után megállunk. Most már vissza kell fordulnunk... kell térképezni is és időben kiérni ebből a zónából. Lac és Kinder elkezdik előkészíteni a térképezést és Modort még gyorsan felnyomjuk egy zökkenésen hogy nézze meg mi van még D-re. Visszatér 15 perc múlva, mondja hogy nem jutott el a végére: egy elágazásig ment ami több helyre mutat, huzattal ahogy kell! Kezdeti bénázás után a négyesünk átalakul térképező gépezetté. Lacc jegyzetel, Modor a térképezési pontokat választja ki elöl, én a Disto-X-et nyomom, Kinder oda-vissza rohan és fotózza a poligont két irányból.
Az Új remény cseppkőképződményekben gazdag szakaszokkal rendelkezik (Fotó: Boros Kinder Norbert és Modor)
A térképezéssel és egyáltalán az Új reményben tartózkodással megcsúsztunk. Az Összefolyó után ültünk le először pihenni, meleget enni, átmossuk a felszerelésünket a vízben. Beszélgetünk, fejben már a következő évről godolkodunk. Onnan még 2 óra a bivak...
Rövid pihenő az Összefolyónál egy hosszú nap után, és még nincs vége (Fotó: Boros Kinder Norbert)
Lezárás
Utolsó nap a bivakban pihentünk, a környékén dolgoztunk. Vártuk a vizeket, amik nem jöttek meg. Fő célunk idén a Capelli-Picciola barlangrendszer összekötése volt a Complesso Prez-Boegannal. Ahhoz nagyon közel járunk. Összességében 900m új felmért résszel zártuk az akciót, abból 550m az Új remény alig bejárt része. Nagyon fárasztó hét volt, de a hangulat kítűnő volt.
Amikor kiértünk a felszíne napsütés volt és csend. Sehol senki. Néhol egy-egy mormota füttyent. Madár sincs. A világot nem érdekli mit csináltunk. Nekünk életünk kalandja. Kinder is kiér: kérdezi mi volt ez már megint? Mint egy nagyon intenzív álom, amiből felébredünk. Lacc készíti a szokásos riportjait amíg nagyon lassan összepakolunk, combok bedurranva, egy sörtől mosolyogva. Megyünk fel a hatalmas hátizsákkal a DVP-hez. Modor visszább marad. Ő amit csak tudott megtett. 2x volt lent, amíg bent voltunk vitt minket, most már megpihen. Ül és mondja: ebben a Prez kutatásban semmi se könnyű. Ahogy az utolsó ember beér a házba elered az eső.
Kinder, Erik, Lacc és Modor. PF mi így nyaralunk!
Jövőbeli tervek
- az Új remény további feltárása
- az Átnevelő fal átszerelése, vagy a közlekedő útvonal áthelyezése a fal jobb oldali kürtőjébe
- egy új bivak létrehozása a Férfiak álma környékén, a régi megtartása
- pár kürtő mászásának a befejezése (X-aknák, ÉNy-i átjáró, Piros bicikli, Kis Mester)
- valamelyik barlang újramérése és térképezése a felszíntől a lenti csatlakozási pontig, úgy néz ki az S3 kezdésnek
- a barlangredszer térképének az aktualizálása, frissebb cikk megírása
Köszönetnyilvánítás
Köszönjük barátainknak a biztatást, szeretteinknek a türelmet! Az engedélyek beszerzését! A felszíni ügyeletet és az időjárási jelentések elküldését! Köszi Modor és Lacc, hogy ennyire alaposan előkészítettétek az akciót ismét! Kindernek a dokumentálásért, fotózásért! Huba, Gergő és Máté köszi az elvégzett munkát! Sajnálom, hogy Dénes lemaradt!
Ne feledjétek, a mi sikerünkhöz az előző táborok részvevői is kellettek!
Köszi, hogy a blog létezik és van felület megosztani ezt. Az Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatnak is köszönet, hogy megkaptuk a megtisztelő Vass Imre emléklapot!
december 7-én a csapat összpontosításon, a jövőbeli tervek megbeszélése
Gordos Erik, 2024.12.20 San Cristóbal de la Laguna
...szeptember, Zugló. A bivakos órám ébresztője megszólal hajnalban, akkor amikor lent is ébredni szoktunk. Sötét van, pár percre azt képzelem lent vagyok a többiekkel. Egy-két zenét is meghallgatok halkan, olyat amit idén lent többet hallgattunk... Kezdek ébredni. Vissza álmodom magam. Van még 2-3 órám reggelig...
Tárgymutató:
Friuli-Venezia-Giulia olasz tartományok barlangkataszterén pár említett barlang:
https://catastogrotte.regione.fvg.it/complessi/complesso_vedi/50/complesso-prez----boegan
https://catastogrotte.regione.fvg.it/complessi/complesso_vedi/49/complesso-picciola---capelli
https://catastogrotte.regione.fvg.it/complessi/complesso_vedi/4/complesso-del-col-delle-erbe