Fővárosunk születésnapjának apropóján – 1873. november 17-én jött létre Budapest a Duna bal partján fekvő Pest, a jobb parti Buda, illetve Óbuda egyesítésével – felfedezőútra invitáljuk olvasóinkat: szálljunk fel együtt a város egyik leghosszabb – Pesten és Budán is megforduló – buszjáratára, legyen ennek útvonala a fonal, amelyre felfűzzük a közben útba ejthető evangélikus templomokat.
Szöveg: Galambos Ádám | Fotók: Magyari Márton
Utazásunk tervezésekor elővettünk egy Budapest születésekor készült kataszteri térképet, és rögtön láttuk, hogy a városegyesítés előtt egészen más utakon járhattunk volna, hiszen az érintett útszakaszok legtöbbje még nem létezett. A térképről a számok világába átlépve felfedeztük, hogy az egyesítés előtti, 1869-es adatok szerint a majdani Budapest területén élők száma még nem érte el a háromszázezer főt, és a lakosok öt százaléka vallotta magát evangélikusnak.
A felfedezéshez a 133E jelzésű buszjáratot választottuk; a pesti végállomásról, Újpalotáról (XV. kerület) indultunk, és a budai oldalon, Nagytétény ipartelep végállomáson (XXII. kerület) fejeztük be az utazást.
*
Pestújhelyi evangélikus templom (XV. kerület, Templom tér 10.). Első állomásunk hűen tükrözi a város nagyvárossá válásának folyamatát. Pestújhely helyén korábban mezők terültek el; az építkezések csak az 1890-es évek végén kezdődtek meg, aztán kialakult a kertváros jellegű település.
A fás környezetben álló templomot 1933-ban avatták fel; tervezője Sándy Gyula volt. A templom különlegessége, hogy bár hűen tükrözi az „erős vár” stílusjegyeit, amelyek olyannyira jellemzők az építészre, mérete mégis a közösség befogadó, nyitott jellegét fejezi ki. Az egyszerűen díszített, fákkal körülvett épület belső terét a mennyezet különleges faszerkezete és Szita István lelkész-festőművész alkotásai ékesítik, amelyek János evangéliumából vett jeleneteket dolgoznak fel. „Utóéletük” is van ez utóbbi műveknek: inspirációul szolgáltak a Vállalom – Hívás a nem lelkészi szolgálatokra című, a Luther Kiadónál 2024-ben megjelent könyv borítójához.
Zuglói evangélikus templom (XIV. kerület, Lőcsei út 32.). A templom oltárterében elhelyezett kereszt sokak számára ismerős lehet, ugyanis ennek a fotója látható énekeskönyvünk borítóján. Az viszont kevésbé ismert tény, hogy ez a főváros talán leghosszabb ideig épült evangélikus hajléka. A Münnich Aladár tervezte épület alapkövét 1942-ben tették le, az első istentiszteletet 1950. május 7-én tartották benne, tornya pedig csak 1989-ben készült el. Végül a felszentelésére 1997. november 30-án került sor.
Egyik különlegessége a karzaton található orgona, amelyet 1984-ben, a Lutheránus Világszövetség budapesti világgyűlésének évében helyeztek el. A hangszert Trajtler Gábor evangélikus lelkész, egyházzenész és orgonaművész. tervezte; galamb formája pünkösd szimbólumaként jelenik meg, párbeszédet alkotva a mennyezeten elhelyezett, ünnepeinkre utaló szimbólumokkal.
Zuglói evangélikus imaház (XIV. kerület, Gyarmat u. 14.). Az utazásunk során érintett templomok közül a Városligethez legközelebbi istentiszteleti hely talán a legkevésbé ismert. Az épületet 1922-ben vásárolta meg Gisle Johnson norvég lelkész és misszionárius, aki egyrészt saját lakhelyként, másrészt a Norvég Evangélikus Misszió központjaként használta. 1950-ben az evangélikus egyház vette át az épületet, egy ideig itt kapott helyet a Nagytarcsáról átköltöző Missziói Intézet. Napjainkban a Budapest-Zuglói Evangélikus Egyházközséghez tartozik.
Volt szlovák evangélikus templom (VIII. kerület, Rákóczi út 57.) A szlovák nyelvű evangélikusok egykori temploma 1867-ben épült Diescher József tervei alapján; három- és négyemeletes épülettömbökkel körülvett udvaron áll, az utcáról láthatatlan, létezésére csupán az épülettömb főhomlokzatán, az első emeleten elhelyezett Luther-szobor utal.
A 20. század második felére az egykor népes szlovák gyülekezet létszáma megfogyatkozott, így nem tudták fenntartani a templomot, és eladták az államnak. 2020-ban az Országos Szlovák Önkormányzat vásárolta meg igen leromlott állapotban. Ha szerencsénk van, és az egykori kapu helyén be tudunk pillantani a Rákóczi útról az udvarra, kívülről megszemlélhetjük a jelenleg éppen felújítás alatt álló épületet, amely a tervek szerint a jövőben kulturális rendezvényközpontként fog működni.
Józsefvárosi evangélikus templom (VIII. kerület, Szentkirályi utca 51.). A szlovák templomhoz hasonlóan ez is rejtve marad az utcán sétálók szeme elől, mivel két bérház öleli körbe. Az Üllői út és a Szentkirályi utca sarkán álló épületegyüttesben működik a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája, itt található az országos egyház levéltára, könyvtára, valamint a Luther Kiadó és az Evangélikus Információs Szolgálat szerkesztősége is.
Az 1906-ban átadott templomot az udvari szárny emeletén helyezte el a tervező, Francsek Imre. (Legismertebb munkája a városligeti műjégpálya impozáns épülete, de az ő tervei alapján készült el a szarvasi Újtemplom is.) A templom különlegessége, hogy a belső udvari elhelyezkedése ellenére a tér tágas és világos, köszönhetően a nagy, kétemeletnyi magasságot átfogó ablakoknak.
Deák téri evangélikus templom (V. kerület, Deák Ferenc tér 4.). Ez a templomunk nemcsak hogy állt már Pest, Buda és Óbuda egyesítése idején, de abban az időben három nyelven – magyarul, németül és szlovákul – tartottak benne istentiszteleteket.
Az 1808-ban Pollack Mihály tervei alapján épült Deák téri templom a volt városfal helyén emelkedik, és a magyarországi klasszicista építészet egyik legkorábbi példája. Az 1849-es ágyúzás során megsérült, ekkor Hild József tervei szerint alakították át a homlokzatát. Eredetileg kis tornya is volt, de azt 1875-ben lebontották, mivel balesetveszélyessé vált. 2001-ben egy harminc elemből álló harangjátékot szereltek fel rá, amely óránként megszólal.
A templom az Insula Lutherana – evangélikus sziget – része, itt működik az Evangélikus Országos Múzeum, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium, a Kisdeák Evangélikus Óvoda, illetve a Huszár Gál könyvesbolt és Insula kávézó is.
Kelenföldi evangélikus templom (XI. kerület, Magyari István utca 1–3.). A főváros legnépesebb kerületében élő egyházközség 2024-ben ünnepli önállósodásának centenáriumát. A Schulek János tervezte neoromán stílusú épületegyüttes, benne a templom, 1928-ra lett kész; a helyén a városegyesítés idején még mező terült el.
A kelenföldi templom és a hozzátartozó épületszárnyak a 20. századi templomépítészet átgondolt, többfunkciós tervezésének példái. A mindössze huszonkét méter hosszú és tíz méter széles templom egyik oldalán a lelkészlakások találhatók, míg a másik épületszárny gyülekezeti funkciókat lát el. A gyülekezeti terem közvetlen kapcsolatban áll a templomtérrel, így onnan is követhető az istentisztelet. A kisebb termek pedig a gyülekezet hétköznapjainak adnak helyet, rugalmasan alkalmazkodva a különféle alkalmak igényeihez.
Lágymányosi Ökumenikus Központ – Evangélikus Egyetemi Gyülekezet (XI. kerület, Magyar tudósok körútja 3.). Az utazásunk során érintett templomok között ez az egyetlen, amely a 21. században épült, egyúttal több felekezetnek is otthont ad. 2002-ben avatták fel, tervezője a rendszerváltás utáni hazai evangélikus templomépítészet meghatározó építésze, az Ybl-díjas Benczúr László.
Az épületegyüttes saroktelken helyezkedik el, benne egy háromszög formájú, ék alakban kialakított templomtérrel, amelyet a letisztult téglafelületek, valamint a természetes fény és a külvilággal való kapcsolat határoz meg. A templom többfunkciós: otthont ad az evangélikus és a református egyetemi gyülekezetnek, és konferenciák helyszínéül is szolgál. Az épületkomplexumban található a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székhelye is.
Budafoki evangélikus templom (XXII. kerület, Játék u. 16). Utunkat egy Sándy Gyula tervezte templommal kezdtük, zárjuk is egy általa tervezett másik épülettel! Ehhez az 1886-ig Promontor nevet viselő volt nagyközségig, a mai Budafokig utaztunk.
Az 1935-ben felszentelt, neoromán stílusú templomot érdemes a piac felől megközelíteni, így mutatkozik meg igazán harmonikus arányrendszere és a többszintes toronysisak egyedisége. A belső tér is tartogat meglepetést: a legkiemelkedőbb elem a körüljárható oltár, amely tökéletes összhangban van az épület egészével.
*
Kultúr- és egyháztörténeti felfedezőutunk az év bármely időszakában végigjárható, kicsikkel és nagyokkal egyaránt, de a város evangélikus gyülekezeteit érdemes és ajánlatos az istentiszteletek időpontjában felkeresve is megismerni.
Az írás eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2024. október 6.-13.–i számában jelent meg. Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), a Huszár Gál könyvkereskedésben (Budapest V., Deák tér 4.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a kiado@lutheran.hu e-mail címen, nyomtatott vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.