Moha olvasónaplója


Aszlányi Károly: Hét pofon

2018. szeptember 07. - Mohácsi Zoltán

Aszlányi és Vaszary számomra valahogy mindig felcserélhetők voltak. De most, hogy szinte egymás után olvastam őket, rájöttem, hogy Aszlányi szellemesebb, könnyedebb, okosabb. Akkor is, ha voltaképpen egyikük sem mélyirodalom, de mindkettőjük nagyon kellemes olvasmány.  Gondolom, nem spanyolviasz,…

Tovább

Aszlányi Károly: Hét pofon

Az a helyzet, hogy elfogult vagyok ezzel a történettel kapcsolatban. Főleg azért, mert apai nagypapámra emlékeztet, aki régi Fülesekből vágta ki nekem a képregényeket, és ragasztotta őket több spirálfüzetbe, hogy folyamatosan olvashatók legyenek. Ő szoktatott rá Zorád Ernőre is, együtt rötyögtünk a…

Tovább

Aszlányi Károly: Sok hűhó Emmiért

FIGYELEM! Különösen közízlést sértő fallokrata, homofób és antileberális értékelés következik! Aki elolvassa, az magára vessen! (Ne engem!) Aszlányi regénye(i) nem akar több lenni, mint ami: szórakoztató, nevettető irodalom. Azonban ennek az Emmi-nek vannak olyan pillanatai, amiken át-átsejlik…

Tovább

Aszlányi Károly: Kalandos vakáció

Nem tudom mennyire dobják fel a kötetet Gugi Sándor illusztrációi, de hogy egyenértékűek a történettel, az bizonyos. Persze már annak is van egy sajátos bája, hogy a könyv ’57-es kiadását olvastam. A könyv egyértelműen kamaszköny, s nem is akar más lenni. Egy nyár története, hat fiú, két lány,…

Tovább