Moha olvasónaplója


Burkus Valéria: Irány a tenger

2018. augusztus 04. - Mohácsi Zoltán

Szintén könyvmegállós példány. Amikor beleolvastam, akkor kapcsoltam, hogy én ezt már egyszer, tán a dinoszauruszok idejében, de legkésőbb a teremtéskor, valahol egy messzi-messzi galaxisban már olvastam. Most meg újra.  Jót szórakoztam. Nem tudom másképpen mondani, bár félreérthető, de egy olyan…

Tovább

Astrid Lindgren: Oroszlánszívű testvérek

A régi Delfin-könyves Az ifjú mesterdetektív-et és az Öcsi és a repülő bácsiká -t (manapság Háztetey Károly címen fut) annyira szerettem!  Lindgren neve ezért egyfajta garancia volt, és ezért olyan kis lelkesen kezdtem bele ebbe is… De ez a kötet nem nyert meg magának. Pedig pompás, szép a borítója,…

Tovább

René Goscinny - Albert Uderzo: Asterix és a hősök pajzsa

Na jó, persze, valójában semmi új, de ki az, aki újat vár, amikor a régitől, a beválttól is dől a röhögéstől, és még némi új ismeretre is szert tesz? S különben is: minden Asterix-füzet élmény! S valahogy itt újra sziporkázott a füzet fordítója is. Hurrá! * Sokadik olvasás. Az a jó, hogy bármikor…

Tovább

Shel Silverstein: Lafkádió, az oroszlán, aki visszalőtt

Meglátni és megszeretni… és könyvtárban vadászni. Elejtettem. (Felvettem. ;-) ) Namost, ez annyira nem gyerekkönyv. [[spoiler: Mert azért, lássuk be, amikor (az akkor még nem erre a névre hallgató, vagyis inkább akkor még semmilyen névre nem hallgató) Lafkádió simán, cinikusan felfalja a…

Tovább

René Goscinny - Alberto Uderzo: Asterix és a normannok

Asterix kalandjai 9.

Á, az elfogultság! Mennyi csillagot érhetne egy Asterix-történet, na vajon? Még akkor is, ha filmverziót láttam anno az összes gyerekemmel, akkor még kettővel, mint visszafogott Asterix-fan (azóta húszéves kangyerekem átvette a fanságot). Más a film, s ahogyan lenni szokott, a képregény jobban…

Tovább

Berkes Péter: SOS – szobafogság!

No, kispofáim, mindenekelőtt: ez egy kamaszkönyv. Ahogy azt Berkes Pétertől megszoktuk. A jobbik fajtából, ahonnan az Utánam srácok! is jött. Ráadásul a retróévekből érkezett. Namost két dolog van ebben a könyvben, kispofáim: egyfelől meg kell vizslatni, vajon miért nem másztam falra attól, hogy…

Tovább

Csukás István: A Nagy Ho-ho-ho-horgász

Nem tudom…  Annyira örültem neki.  Elolvasva annyira nem.  Az hagyján, hogy nem is Sajdik rajzolta, csak Füzesi Zsuzsa Sajdik modorában (ezt tán észre sem venné a földi halandó, ha nem tudná; dicsérjük meg érte az egyébként nehezen dicsérhető Füzesi Zsuzsát!).  A sokkal nagyobb baj, hogy a…

Tovább

Fodor Sándor: A felnőttek idegesek

Nem vezetek statisztikát, hogy hány olyan könyv volt az elmúlt években, amit Molyosok hatására olvastam. Nem egy-kettő. Ebben az esetben találkozott a kínálat a kereslettel, mert Fodor Sándor neve egyfajt garancia. S az is. Egy negyedikes gyerek naplója, aki egy íróval való találkozás hatására…

Tovább

Günther Feustel: Jonatán

@Chöpp értékelése miatt lettem kiváncsi erre a kötetre. Rukkola, happ, pár nap, s megint pár nap, s már értékelem is. A rajokkal veszettül nem voltam kibékülve, pedig voltaképpen ötletesek, hol gézdarabokat, hol madártollat használnak a alkotók, és tulajdonképpen plasztikus figurákat teremtenek…

Tovább

V. K. Zseleznyikov: Bocsáss meg, Madárijesztő!

Az utobbi időben ez volt az a könyv, ami leginkább lenyűgözött. Lenyűgözött, mert egy egyszerű történetet úgy mesél el, hogy egyik erkölcsi alapállásból a másikba estem, miközben úgy gondoltam, hogy nagyon határozott alapvetéseim vannak. A történet maga nagyon egyszerű, ezerszer megírt történet,…

Tovább

J. R. R. Tolkien: A babó

Harmadikos voltam alsóban, amikor Herbály Kopasz (ma Toma) kezében egy iskolai reggelinél megláttam: Kopasz egyik kezében kalács, a másikban könyv, s a padra tett kakaóból kortyolt néha.  Szecskó Tamás rajzai fogtak meg, s hogy Kopasz milyen komoly, vasag könyvet olvas. Elkértem tőle, hogy…

Tovább

Kiss Ottó: Csillagszedő Márió

Versek gyerekhangra

Véletlenül találkoztam a kötettel. Szerelmetesfeleségtársam ragadta magához a könyvtárban, én meg csak úgy levettem a polcáról, hogy „vajonmiezez?”. Aztán nem tudtam letenni. Tegnap többször elolvastam. Nem mondom, hogy teljesen egységes, egy színvonalú minden oldala, mert nem az. Voltak olyan…

Tovább

Aszlányi Károly: Kalandos vakáció

Nem tudom mennyire dobják fel a kötetet Gugi Sándor illusztrációi, de hogy egyenértékűek a történettel, az bizonyos. Persze már annak is van egy sajátos bája, hogy a könyv ’57-es kiadását olvastam. A könyv egyértelműen kamaszköny, s nem is akar más lenni. Egy nyár története, hat fiú, két lány,…

Tovább

Gion Nándor: Az angyali vigasság

Ez egy hat az egyben könyv, ugyebár. De mert megérdemli, nagyon-nagyon megérdemli, nem egyben, hanem regényenként szólok Gion Nándor pompás prózájáról néhány szót.    ENGEM NEM ÚGY HÍVNAK  Gion az Gion. Vagy: Gion az Gion! Inkább így. Miközben nagyon is zárt térben és időben vagyunk, fogalmunk…

Tovább

Adorján Viktor: Világváltó Nevenincs

A Központi Könyvtárban találtam a könyvre. Véletlenül. Beleolvastam, megfogott azonnal. Bizonnyal azért, mert komoly hasonlóságot véltem felfedezni a számomra eleddig teljesen ismeretlen szerző stílusa és az én eleddig meg nem jelent meséim stílusa között. (Ami hasonlóság olvasva erősen…

Tovább