Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Adorján Viktor: Világváltó Nevenincs

2018. július 30. - Mohácsi Zoltán

A Központi Könyvtárban találtam a könyvre. Véletlenül. Beleolvastam, megfogott azonnal. Bizonnyal azért, mert komoly hasonlóságot véltem felfedezni a számomra eleddig teljesen ismeretlen szerző stílusa és az én eleddig meg nem jelent meséim stílusa között. (Ami hasonlóság olvasva erősen…

Tovább

László Endre: Szíriusz kapitány – 4. Szíriusz kapitány fogságban

  Jujjj! Kamaszkorom egyik legkedvesebb olvasmánya volt a Szíriusz -sorozat első néhány darabja. Ezt nem olvastam akkoriban. S most kicsit van kétségem, hogy milyen volt az, amit olvastam. Eddig felnőtt fejjel sem csalódtam a gyerekkori kedvencekben. Ez nagyon nagy csalódás volt. :-(E. R. Burroughs…

Tovább

René Goscinny: Asterix – 5. Asterix galliai körutazása

Az ember nagy újdonságokat ne várjon az Asterix-történetektől! A zseniálisan kitalált szereplők, az eszközeik, kifejezéseik statikusak, változatlanok, kiszámíthatók. Újdonság ebben a füzetben sincsen. Azonban kérdés, hogy hiányoznak-e bárkinek az újdonságok? Egyáltalán nem: a megszokott képi és…

Tovább

Máté Angi: Ez egy susogó levél

Nagy bajban vagyok! Gyönyörű ez a könyv. Mindenféle szempontból. Külalalkra is, és főleg és igen, nyelvezetre is. Bizsergett bennem a gyönyörűség Máté Angi sorait olvasva. A legszebb tollú magyar szerzők jutottak eszembe őt olvasva: Wass Albert, Sütő András, Nyírő József, Tamási Áron. Ugyan csúf…

Tovább

Mark Twain – Cs. Horváth Tibor: Tom Sawyer kalandjai és Szalonta falai

No, igen, Mark Twain és Dargay Attila, ha találkozik. Én meg Twain-nel először Dargayn keresztül, alsó tagozatban, a Fülesből kivágott és füzetbe ragasztott képregényen keresztül randiztam.A képek nagyon-nagyon jól hozzák nekem a regény hangulatát és a cselekményt is. Dargay rajzai kedvesek,…

Tovább

Christine A. Adams: Hogyan légy jó barát

Kézikönyv gyermekeknek (Útmutató Janó Manó-sorozat)

Minden gyerekkönyvnél, ami a kezembe kerül, azt próbálom mérlegelni, nekem mit jelenthetett volna a megfelelő koromban. Nehéz visszanyúlni és az akkori agyammal gondolkodni, illetve mérlegelni azt is, mennyit változott azóta a világ. A hetvenes-nyolcvanas években voltam kis-nagytinédzser. Kulcs volt…

Tovább

Pernilla Stalfelt: Halálkönyv

Ez mi? Ez kinek? Így? Ilyen idióta tartalommal? Ilyen rajzokkal? A kölkeim kb. hatéves korukban rajzoltak így, a fiam különbül. Ez nem lehet komoly, csak blöff, ugye? Gyerek kezébe nem való, felnőttnek meg minek? Komolyan ilyen aberrált módon segítsünk a gyerekeknek a gyászmunkában? S Vekerdy Tamás…

Tovább

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Első olvasásra első szerelem, még akkor is, ha a kor, amiben játszódik, nagyon más kor, mint az, amikor olvastam, s pláne más, mint a jelenkor.  A szereplők annyira élnek, hogy szinte kilépnek a könyvből, és külön nagyon tetszett, nem zsenánt bevallanom, hogy Áts Feri alakja az egyik kedvencem: az…

Tovább

Méhes György: Szikra Ferkó

Talán nyolc éves voltam, amikor először olvastam. Az óbudai főtér gyerekkönyvtárában találtam rá. Nagyon szerettük azt a könyvtárat Pipivel, nekünk kincsesbánya volt: mennyi, de mennyi könyv, amiről mit sem tudtunk! A Szikra Ferkó kezembe került kiadását Rusz Lívia illusztrálta, a Csipike óta a…

Tovább

Méhes György: Tatárok a tengeren

Szuperlatívuszok, szuperlatívuszok, szuperlatívuszok! Könnyesre röhögtük rajta magunkat Pipevel, ki tudja hányadik újraolvasásakor is. Hjaj, Vilmos atya, a bősz Öcsi, Vilike, a majdnem kétméteres icipici Istvánka, Mihály, meg a többiek! Igaz, kamaszok voltunk. De a Tatárok emléke olyan, mint a…

Tovább

Alison Sage – Sarah Gibb: Aranyhaj

Valami hihetetlenül szépek az illusztrációi ennek a mesekönyvnek! Emiatt csillagos hatos lenne az értékelés. Jó, jó, tudom, mesekönyv, nem kellene szőrösszívűnek lennem, de a meséből nagyjából a második oldalon kiestem. aztán még többször. Lássuk, miért: 1. Aranyhaj apukája KERTÉSZ. A kertész a…

Tovább

Michael Ende: A Végtelen Történet

Emlékszem, mekkora izgalommal tartottam egykori, óbudai szobámban a friss zsákmányt, a üvegvisszaváltóban szerzett keresményemből (valamire mégis jó volt, hogy Apu sokat ivott) a Flórián könyvesboltjában vett könyvet. Már a külseje is olyan volt, mintha valami régi titok lappang benne. S ha…

Tovább

Gion Nándor: A kárókatonák még nem jöttek vissza

Ez volt az első Gion-könyvem, amit olvastam. Giont magát nem kis mértékben Szerelmestárspárom hatására vettem a kezembe, és azóta is hálás vagyok neki, nagy találkozás volt.  Olvasás közben, amikor éppen nem gyönyörködtem Gion művészetében, mondataiban, finomságaiban, végig gondolkodtam rajta,…

Tovább

Mándy Iván: A locsolókocsi

Hjaj, de régen olvastam, menyire gyerek voltam, és mennyire tetszett akkor is! Van valami Mándy gyerekkönyveiben, valami megfoghatatlan lebegés, valami kedves pasztellség, amitől finom, könnyű lesz a szöveg, és az egészet áthatja a kamaszság minden derűje, bája és fájdalma. A…

Tovább

Podonyi Hedvig: Zöldföld és Mohónia

Jó, nem az első könyv, ami a mesék királyságát aktualizálja, és kirötyögteti a szereplőit. Vannak utánérzések (Oroszlánszívű Richárdról a Hófehér Oroszlánszagú Leója jutott eszembe.) Mégis: a szóviccek, a humor miatt, az élő, tömören megformált alakok miatt ötöst kapott, s főleg azért, mert…

Tovább
süti beállítások módosítása