Moha olvasónaplója


John Scalzi: Vörösingesek

2018. augusztus 17. - Mohácsi Zoltán

Az a helyzet, hogy a könyvet egy hete fejeztem be, de most döbbentem rá, hogy nem írtam róla értékelést. Hát hajrá, gép elő, kávé lefőzve, bár már nincsen korán, de a délutáni kései szundiból feleszmélve jól esik még egy, és akkor uccu neki! Scalzi könyvei olvasmányosak, pergősek, akciódúsak, az…

Tovább

John Scalzi: Zoë története

Vének háborúja 4.

Scalzit olvasni jó dolog. Többnyire. Élvezetesen ír, izgalmasan vezeti a történetet. Akkor is, ha a történet önklón-történet.  Viszont számomra semmit nem tett hozzá a klónja eredetijéhez. S ez azért csalódás. Hiába hivatkozott Orson Scott Card önklónjára (Ender árnyékában), a két önklónnak semmi…

Tovább

John Scalzi: Az utolsó gyarmat

Vének háborúja 3.

Nem olvastam el az előző két könyvéről írt értékeléseimet. Lehet, hogy ismételni fogom önmagamat. Scalzi jól ír. Izgalmas, gördülékény, fantáziadús. Az is tény, hogy nem nagyon kedvelem a sorozatokat, tisztelet a kivételeknek, s azoknak, amelyek eleve sorozatnak íródtak, de azok közül is olyannak,…

Tovább

John Scalzi: Szellemhadtest

Érdekes ez a könyv! Önmagában is, meg az előző folytatásakánt is, meg értékelendő alanyként is. Nem tudtam letenni (wc, fürdőkád, tópart, utca, lépcsőház, stb.) mert olvasni akartam, mert tudni akartam mi fog történni, mi lesz a megoldás.  De miután elolvastam, lenyugodtak az izgalmak, úgy…

Tovább

John Scalzi: Vének háborúja

Vének ​háborúja 1.

Olvasmányos. Nagyon. Nagyon-nagyon. S közben irtó jókat mosolyogtam. Fantáziadús, kalandos. Olyannyira olvastatja magát, hogy végső soron csak a regény végén döbben rá az ember, hogy nem volt semmi olyan cselekményszál, semmi olyan konfliktus-helyzet, ami összetartaná a könyvet. Mindazt, ami…

Tovább