Moha olvasónaplója


Filippov Gábor - Nagy Ádám - Tóth Csaba (szerkesztők): Párhuzamos univerzumok

A képzelet tudománnyá sminkelése

2019. június 20. - Mohácsi Zoltán

A történet úgy kezdődött, hogy Tóth Csaba gondolt egyet és írt egy könyvet A sci-fi politológiája címmel. Mert hogy politológus. És szereti a fantasztikus könyveket. A tematika ez volt: vette a kedvenc és közkedvelt sci-fiket, meg néhányat, amiről nekem fogalmam sem volt, de ez az én saram, és…

Tovább

Seth Stephens-Davidowitz: Mindenki hazudik

Az vagy, amire klikkelsz

Nem tudom, mi van velem. Ezzel a könyvvel hasonlóan jártam, mint Timothy Snyder legutóbbi könyvével: a főcím megtévesztett, az alcím pedig csak fokozta a félrevezettségemet. Sokkal inkább valami lélektani könyvre számítottam, mintsem arra, amit kaptam. Ebben az esetben ez sajnos nem volt örvendetes,…

Tovább

Francis S. Collins: Isten ábécéje

Egy tudós érvei a hit mellett

„Aki nem hisz, az még nem tud eleget.”(Szerelmetesfeleségtársam) Privát út A családom nem volt hívő. Annyira nem, hogy engem meg sem kereszteltek. Nem csupán azért, mert '67-ben ez nem volt túl divatos cselekedetet, sokkal inkább azért nem, mert nem tulajdonítottak semmi jelentőséget a…

Tovább

Daniel Whiteson – Jorge Cham: Halvány lila gőzünk sincs

Tutikalauz az ismeretlen Univerzumhoz

Általános iskolában hatalmas kíváncsisággal vártam, hogy végre ötödikben legyen fizikaóránk. Vártam a kémiát is, de az csak hatodikban lett. A várakozásomban a kísérletezésnek, az aktivitásnak volt a legnagyobb szerepe: végre nem csupán ülünk az órán hanem látjuk, amit tanulunk. A lejtőig és annak…

Tovább

Alister McGrath: Az ateizmus alkonya

A hitetlenség térhódítása és hanyatlása a modern világban

Nem keresztény családba születtem. A kereszténységnek semmi mondanivalója nem volt a szűkebb családom tagjaira nézve. Egyvalaki kivételével. Anyai ági nagypapám anyukája, Gőz dédi, vallásos volt. Egyszer, még nagyon kicsi lehettem, hét év alatti, mert még nem Óbudán laktunk, hanem a Szerrdahelyi…

Tovább

Dr. Jonathan Wells: Darwinizmus és intelligens tervezettség

Közérthetően egy forrongó tudományos vitáról

Egy ilyen hipotézisnek (mint az intelligens tervezettség; M. Z.) még akkor se lenne semmi keresnivalója  a tudomány területén, ha az összes adat egy intelligens tervezőre utalna, mert nem természettudományos jellegű. Nature folyóirat, 1999/401. 425., Todd Scott: A view from Kansas on that evolution…

Tovább

Tasi István (szerk.) - Az ​intelligens válasz

Spontán evolúció vagy tudatos tervezés révén jöttlétre az élővilág?

Amikor A tudomány felfedezi Istent című könyv értékelésében ismertetett okok miatt rákerestem néhány könyvre a könyvtárban, fogalmam sem volt róla, hogy voltaképpen melyik micsoda. Egyszerűen érdekelt a kérdés, amiben soha nem mélyedtem el igazán. Most sem volt különösebb célom vele, pusztán a…

Tovább

Tasi István (szerk.): A tudomány felfedezi Istent

Intelligens tervezés – az evolúcióelmélet új riválisa

Vannak örök viták. Amik persze a legtöbb esetben vitatkozássá silányulnak. Ilyen vitekérdés például az abortusz, a homoszexualtás, a demokrácia, a holokauszt lefolyásának egyes részletei, Isten és a vallás, a feminizmus és az evolúció vs. teremtés, tervezettség kérdése. Mindegyik vitatémának létezik…

Tovább

Theodore Dalrymple: Az előítéletek dícsérete

Az előre kialakított vélemények szükségessége

Van, ugye, az elsődleges jelentés, ami miatt Theodore Dalrymple megírta a könyvét: kellenek az előítéletek, vagyis inkább nincsen olyan, hogy nincsen előítélet! De van egy másodlagos jelentés, ami miatt Theodor Dalrymple megírta a könyvét, és én meg nem tudok rájönni, mi az. Mert ezt a könyvet…

Tovább

Elliot Aronson: Életem és a szociálpszichológia

Tizenhat-tizenhét éves lehettem, amikor Aronson klasszikus könyve, A társas lény a kezembe akadt. Szerintem az első magyar kiadása lehetett… Nem, megnéztem a kiadásokat, az 1987-es kiadás volt, tehát már idősebb voltam, húsz éves. Letaglózott, felemelt a könyv, úgy faltam, mint egy kalandregényt…

Tovább

Balogh Sándor: Einstein tér/mező kérdésének megoldása

Egy új világkép alapjai (Magyarságtudományi Füzetek 27.)

A közelmúltban jártam a Semmelweis utcában, ahol is megálltam a Magyarok Háza kirakata előtt, amelyben a Magyarságtudományi Füzetek eddig megjelent számai kínálták magukat. Úgy a huszonegyéhányadik példányig az összes ott sorakozik a polcomon. Akkor valahogy lemaradtam a sorozatról. Egyből azt…

Tovább

H. Nagy Péter (szerk.): Ütköző világok

Tanulmányok Philip K. Dick műveiről

Felmerül a kérdés, mi csudáért érdekli az embert egy író (színész, zenész, festő, akárki) élete, miért nem elégszik meg a produktummal magával? S na jó, kíváncsi arra, mik lehettek a motivációk, hol vannak a gyökerek, milyen volt akkoriban a társadalom, s milyen volt az alkotó, mint ember? Elismerem…

Tovább

John C. Lennox: Isten és Stephen Hawking

Mégis ki tervezte a mindenséget?

Karcsú kis könyvecske, alig százhuszonnyolc oldal; tegnap vettem ki a könyvtárból, és lásd, mára el is olvastam, pedig nem voltam teljesen dologtalan. Egy parttalan és valószínűleg soha el nem dönthető vitához szól hozzá a könyv: létezik-e Isten, a tudomány és a vallás kizárják-e egymást, illetve…

Tovább

Kenyeres Attila Zoltán: A médiamanipuláció boszorkánykonyhája

100+4 manipulációs recept

Most tömör leszek. Azt hiszem. Le kellen törni annak a kezét, aki ezt a könyvet tervezte, de bizony és nagyon! Ugyancsak kellett erőlködnie, hogy olyan betűtípust és bekezdés-formátumot válasszon, ami majdnem tökéletesen olvashatatlanná teszi a végeredményt! Mert azért el kell ismernünk: egy olyan…

Tovább

Michael Tellinger: Ubuntu

A globális háttérhatalom összeesküvéseinek leleplezése … és a MEGOLDÁS az emberiség jólétének megteremtéséhez

Fúúúú! Erre mit lehet mondani? Ez a könyv zseniálisan rossz! Ismét csak két részre köll bontanom magamat: van egyfelől, ugye, a tartalom, meg van másfelől a forma. A tartalom a világ legérdekesebb tartalma, voltaképpen minden eltörpül mellette, ennél érdekesebb csak az, hogy van-e vagy nincs…

Tovább