Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Bartosz Sztybor – Jesús Hervás: Cyberpunk 2077 – Szavamat ​adom

Feszes tempó, átlátható, de fordulatos sztori, mészárszék és még moralitás is!

2024. április 10. - Mohácsi Zoltán

Ez is amolyan szembe-jött-a-könyvtárban-darab. Bár már nem tökéletesen ismeretlenül: két éve az első, magyarul megjelent része, a Trauma Team már a kezemben volt. Ott ezt-azt leírtam, többek között a képregény címéről, a cím értelmezéséről. Azt most nem ismétlem meg, hiszen csak egy kattintásra…

Tovább

O. Henry – Sváb József: A ​zsaru meg a zsoltár és más történetek

Amerikai, csattanós novellák képekben elmesélve: több mint remek!

Persze, megint könyvtár, és megint a véletlen. Mr amennyiben létezik egyáltalán a véletlen...  A roppant jól sikerült borítórajz tűnt fel elsőre. Aztán az, hogy magyar szerzőről van szó. Akiről egyébként semmit sem tudtam, s bár a gépemen itt van néhány képregénye, az egyik ebben a kiadványban is…

Tovább

Harry Kemelman: A ​rabbi vasárnap otthon maradt (Rabbi-könyvek 3.)

Amerikai zsinagógai kavarás, aztán meghal valaki: vallásos krimit olvastam

Az elmúlt hetem olyan kis kedvetlen hét volt. Még olvasni sem igazán volt kedvem. Illetve valamiért semmi sem kötött le igazán. Három könyvet is félbe hagytam érdeklődés híján. Ezt a rabbiról szóló krimit aztán nem.  Stílusosan az Olajág Otthonok egyik könyvespolcán találtam. Azért stílusosan, mert…

Tovább

Stephen King: Cujo

Szerintem King még a megvadult konzervnyitóról is jól írna. Nem hogy egy megvadult kutyáról...

Unos-unt (de annyira, hogy már én is unom, de azért a rend kedvéért) refrén: nem szeretem igazából Stephen King könyveit. Ehhez képest jó párat olvastam már. És rendszertelenül rendre a kezembe kerül ez-meg az tőle.  Az ellentmondásnak egyszerű oka van: King fantasztikusan ír, jobbára semmitmondó…

Tovább

John Allison – Lissa Treiman – Whitney Cogar: Egyetemre mentem – 1. Veletek ​megleszek

Hát én azt mondom, a címben minden benne van, és olyan is

Kényszerszabim első napján hová máshová mentem volna mint könyvtárba. Ismét toporogtam kicsinyt a képregényes polcok előtt, de nem találtam érdemlegeset. Kettőt mégis elhoztam. A másik egy Batman. Amiről nem fogok írni, mert nem sikerült értelmeznem, úgy a harmadáig olvastam el, aztán csak…

Tovább

Delia Owens: Ahol ​a folyami rákok énekelnek

Krimi? Szerelmes? Fejlődésregény? Egyik sem és mind egyszerre

Kicsit anti-sznob vagyok. Van bennem valami dafke a sikerkönyvekkel kapcsolatban. Fenntartásaim vannak a tömeges tetszéssel szemben.  Nem mondom, hogy ez jó vagy hogy egészséges, Csak azt, hogy valamiért így működök.  Nem, egyáltalán nem zavar, nem irritál, nem bosszant, ha valami sokaknak nagyon…

Tovább

David Petersen: Egérőrség 0. – Fekete ​Fejsze

Trónok harca állatokkal, képregényben: ebből lehet bármi. Nagyjából az is lett.

Kényesen, finnyásan válogatok az utamba eső képregények között. A szuperhősös amerikai ízű csihi-puhik egyre hidegebben hagynak. Még Batman Jokere úgy, ahogy, de egyébként teljesen simán nem érdekelnek. Még a Frike Comics Fantasztikus Négyese sem tudott igazi érdeklődést kicsikarni belőlem.…

Tovább

Tex – 1. A könyörtelen

Ha ezt előbb ismerem... Apám, olyan ízig-vérig vadnyugati történet, hogy még most is tapsolok!

Írta: Mauro BoselliRajzolta: Claudio Villa A magyarul eddig megjelent Tex (Szerelmetesfeleségtársam tudatos olvasatában: Stex) képregények ezt olvastam eleddig (2023 februárja) utoljára. Ugyan nem írtam még róla, de túl vagyok az első Tex Classicon, a Két zászló közöttön is. (teccet, teccet, de…

Tovább

Rainbow Rowell – Sam Maggs – Gabi Nam: Fangirl (Manga 1.)

Ikerlányok: az egyik élni, a másik írni szeret, és koleszosok lesznek. Ott meg fiúk vannak.

A merészségemet és a nyitottságomat mi sem bizonyítja jobban, mint hogy rendszeresen veszek a kezembe olyan kiadványokat, amik jóval túl vannak az általam üdvösnek tartott határokon.  Álltam a könyvtári polc előtt, a képregények gerincét silabizálva. A szuperhősösöket eleve elvetettem. Jó párat már…

Tovább

Bendis – Medina – Wood: Sam és Twitch (Teljes ​gyűjtemény 1.)

Két nagyon nem mindennapi zsarualak három esetének esete velem

  Szöveg:  Brian Michael Bendis    Rajz:    Udaku: Angel MedinaEgy igazán pocsék nap: Jamie TolagsonBoszorkányság: Alberto Ponticelli Nem, a borítókép baloldalán az nem egy rémalak, hanem egy teljesen normális bűnügyi nyomozó. Csak így néz ki. Ő Twitch. Jobbra meg a társa, Sam. Jobbára nem jó az…

Tovább

Sean Murphy: Batman – A fehér lovag átka (Batman – A fehér lovag 2.)

Szabadulás a nyolcvan éves brand kliséitől, avagy egy folytathatatlan egyediség folytatása

Nem is tudtam, hogy A fehér lovagnak van folytatása... A könyvtárban egy éltesebb korú hölgy (értsd, velem egykorú) emelte le előttem a polcról, aztán visszatette. Ezt csinálta a Dűne – Atreides ház 2-vel is. Szerencsére. Amint odébb lépett, kapkodtam is lefelé mindkettőt, saját zsákmánynak.…

Tovább

Stan Lee – Jack Kirby – Joe Sinnott: Fantasztikus Négyes

Az első kokettálás a Négyessel, vegyes eredményekkel

Marvelben nagyon nem vagyok otthon. Elsősorban azért, mert nemes egyszerűséggel nem érdekelnek a szuperhősös történetek. Ez nálam genetikai hiba, nem tehetek róla,  az esetemben hibásan működött a kulturális evolúció.  Hogyan került mégis a kezembe és a birtokomba egy tősgyökeres, igazi és…

Tovább

Clifford Donald Simak: A város

Kéccá-iksz oldalon egy tízezer évnyi univerzumtörténet, kutyákkal, robotokkal, mutánsokkal és az emberrel

  Többször kezdtem bele ebbe a könyvbe az évek során. Többször hagytam abba ezt a könyvet az évek során. Indokot nem tudok mondani. Azért nem, mert ezzel a mostani olvasással csont nélkül és azonnal a kedvenceim között landolt. Mindenestül. Hasonlóan jártam vele mint…

Tovább

Sean Murphy: Batman – A fehér lovag

Mint a kesztyűt, kifordítjuk a történetet, s lám, Batman gonosz, Joker a jó fiú, Gotham emelkedik és tisztul

Mantra: nem kedvelem a szuperhősös képregényeket. Mint az immár köztudott. Valahogy olyan legyintősen fárasztók az amerikai túlzásaikkal és kiszámíthatóságukkal. A Batman valahogy határeset. Legalábbis filmben. De még így sem felhőtlen a viszonyunk. Nem is tudom, Batman-képregényt olvastam-e már?…

Tovább

Goscinny – Morris: A bíró (Lucky Luke 43.)

Avagy majd két évszázados, vadnyugati példa a joggal való visszaélés ellentmondásairól. Pazar!

  Vannak sorozatok, amelyeknek bár minden darabja nagyjából ugyanaz, mégis megunhatatlanok. Számomra ilyen az Asterix vagy Burroughs Tarzan-ja, és ilyenné lett nekem mostanában a Dampyr. De ilyen a Lucky Luke is.  A Tarzan-on kívül a többi sorozatra egyöntetűn igaz, hogy a szerzőik nem…

Tovább
süti beállítások módosítása