Moha olvasónaplója


Agnieszka Kołakowska: Kultúrák ​háborúi és más harcok

Mert sajnos nem csupán az országok, földrészek jelentenek más kultúrát...

2020. július 14. - Mohácsi Zoltán

NEM TUDOM, MI KELL MÉG, hogy a világ belássa, a nyugati civilizáció a liberalizmus pusztító hatása miatt szűnik majd meg. Nem kell értelmiséginek, politológusnak, társadalomtudósnak, történésznek lenni, csak vigyázó szemünk most éppen Amerikára vetni, hogy ezt könnyen beláthassuk. Bizony, adja…

Tovább

Patrick J. Deneen: A liberalizmus kudarca

Az egyetlen talpon maradt ideológia a porban, arccal lefelé

PATRICK J. DENEEN NEVÉT, úgy gondolom, csak nagyon kevesen ismerik hazánkban. Az értékelés végén idézet Mandiner-cikk bevezetőjében a következőt olvashatjuk róla: „Patrick J. Deneen (1964): a Notre Dame Egyetem (Indiana) politikai filozófia professzora. A Rutgers Egyetemen végzett, tanított a…

Tovább

Mészáros G. László: Neoliberalizmus a közellenség

ALAPVETÉS Mármint nem a könyv mondanivalójának, hanem a könyv bemutatásának az alapvetése.  Mészáros G. László 2008-ban jelentette meg a könyvét. Vagyis magától értetődő módon a jelenségek, amiket vizsgál, csak eddig az időpontig érnek. Minden, ami később történt nem lehet témája a könyvének.…

Tovább

Pascal Bruckner: Képzelt rasszizmus

Iszlamofóbia és bűntudat (avagy hogyan nyiszáljuk a saját nyakunkat)

AMI MÁR TÖRTÉNELEM 2011 óta divat lett innen is, onnan is az iszlám. Aztán a migráns-válság, a háttere, az Iszlám Állam léte adott egy óriási löketet az éledő vagy akkor éppen lanyhuló kíváncsiságnak. S utoljára jöttek meg azok a hangok, amelyekkel a könyv is foglalkozik: az iszlámot, az…

Tovább

Bayer Zsolt – Szakács Árpád: A kultúra diktatúrája

BAYER A MÚLTAMBAN Lehet Bayer Zsoltot szeretni is, meg utálni is. Mindenféle szempontból van rá indok, és mindenféle pártállásból is. Valamikor egy messzi-messzi politikai galaxisban, úgy a kétezres évek elején talán nagyon szerettem azt a Sajtóklub-ot, aminek a tagja volt (Lovas István, Tóth Gy.…

Tovább

Nagy Ervin: Omladozó ​téveszmék

Nagy Ervin konzervatív. Konzervativizmusát büszkén és ami fő, okosan vállalja. Ezt azóta tudom, amióta olvastam egy másik könyvét, A liberalizmus illúziói-t elolvastam. Amaz pompás kis összefoglalása annak, hogy mi baj a mai demokratikus liberalizmussal. Ha jól kutakodtam a neten, Nagy Ervin…

Tovább

Ryszard Legutko: A ​demokrácia csúfsága

Ryszard Legutko legutóbb magyarul megjelent könyve, A közönséges ember diadala eddig az év olvasmánya számomra. Arról szól, hogy miként függ össze egymással a kommunizmus és a liberalizmus, hogy miért törvényszerű, hogy a komcsik liberálisokká lettek, és hogy a liberális módszerek miért hajaznak…

Tovább

Alexander Dugin: A negyedik politikai eszme

Amikor először olvastam Dugin könyvéről, komolyan lelkes lettem. Hátha jön ebbe a kétségbeejtő kilátástalan politikai gennylevesbe a megváltás, hátha van itt valaki, aki tudja a tutit, akinél ott van a Felülmúlhatatlan Egyedi és Igazi Spanyolviasz! Fény az alagút végén. Az univerzum, a…

Tovább

Ladányi Attila: A ​Holokauszt-mítosz mint a liberálnáci diktatúra alapja

Most, 2019 késő őszén újraolvastam a könyvet. Nem volt feltett szándékom, hogy ezt tegyem, csupán némely idézeteket kerestem benne, amikre úgy emlékeztem, benne vannak. Nem voltak benne.  Máshol olvastam őket. Ellenben a könyv a kezembe ragadt, újra végigolvastam. Ezért a tavalyi értékelést kicsit…

Tovább

Nagy Ervin: A ​liberalizmus illúziói

Vitairat a modern liberalizmus ellenében

A könyv arról szól, ami a címe. S ahogyan a címében, a tartalmában sem köntörfalaz. Százhúsz oldal tömény liberalizmus-kritika. Élvezettel, bólogatva olvastam a gondolatmeneteit. Akkor is, ha egyértelműnek látszik, hogy gyakorlatilag néhány, úgy fest, alapmű zanzásítása, könnyen fogyaszthatóvá…

Tovább

Paul B. Coleman: Cenzúrázva

A gyűlöletbeszédet korlátozó törvények a szólásszabadságot fenyegetik

Paul B. Coleman könyve a liberális demokráciák cenzúrájáról szól. A liberális demokráciák a gyűlöletbeszéd korlátozásán keresztül valósítják meg a cenzúrát és köpik ezzel szembe mind a liberalizmust, mind a demokráciát.  Coleman alapállása az, hogy a szólás- és véleményszabadság gyakorlatilag a…

Tovább

Ryszard Legutko: A ​közönséges ember diadala

A könyvnek már a címe is ínycsiklandozó. Ízlelgessük csak! „A közönséges ember”. Mi a közönséges? Ami mindennapi, amiben nincsen semmi rendkívüli, ami alpári és híján van minden cizelláltságnak, műveltségnek finomságnak. Ki a közönséges ember? Aki alpári, trágár, akinek a viselkedése nem kulturált,…

Tovább