Moha olvasónaplója

Moha olvasónaplója


Hannes Hegen: Hajsza az aranyért (Mozaik – Digedag 38.)

Az abszolút első. Ezért sok mindent megbocsátunk. De mindent nem tudunk.

2021. március 27. - Mohácsi Zoltán

 Privát Mozaik-történelmem Van az úgy, hogy bár elöntenek a könyvek, valahogy mégsem sikerül olyanhoz nyúlnom, amelyik igazán az intellektuális ínyemre lenne. Immeg, képzeld, az történt, hogy egyszerre vagy sokat szeretnék olvasni, és nem is tudom, melyikhez kapjak. Ne hagyd abba a képzelődést,…

Tovább

Kurcz Ádám István: Gion Nándor művei és műhelytitkai

avagy vajon miért olvasunk/olvassunk monográfiákat?

  Kezdjük az alapokkal!    Gion Nándor jó író, érdekesen, izgalmasan, szépen ír   Jó pár hónapja Göbölyös N. László azt írta nekem a pompás Yes-monográfiát író Vasváry-Tóth Tiborról, hogy amit ő nem tud a Yes együttesről, az nem is történt meg. Egy alkotóról tudni valamit, pláne sokat tudni,…

Tovább

Peter Brock: Nelli

Nem az élénk fantázia a baj, hanem amikor összekeveredik a valósággal

Már nem merem visszanézni, hogy meglett férfi, ráadásul könyves blogger létemre hány Pöttyös Könyvet olvastam. Azontúl, hogy Pöttyös Könyveket olvasok, mosok, teregetek, főzök, bevásárolok, vasalok, mosogatok, takarítok. Ezek felett bútort, bringát, vizet, villanyt szerelek (bár egy villamossági…

Tovább

METAGALAKTIKA 1.

A válogatás válogatása: életre szóló élmény

A könyveket majdhogynem mindig én vettem magamnak. A család elég hamar be- és átlátta, hogy ha könyvajándékot kapok, vizet hordanak a tengerbe, és már így is alig fér az olvasnivaló a gyerekszobába. Így jártam, véleményem szerint Szerelmetesfeleségtársammal is. Mert két dolog van. Egyfelől valóban…

Tovább

Josef Škvorecký: Gyávák

Mi maradna az életből a nők és a zene nélkül?

Most mondd, lehet egy ilyen fülszövegű könyvnek ellenállni? Még ha a borítóról ugyanez nem is mondható el, ugyebár? A cseh Josef Škvorecký híres-hírhedt regénye, a Gyávák ma már éppoly kultikus műnek számít a közép-kelet-európai irodalomban, mint Milan Kundera nem kevésbé híres Tréfá-ja. A…

Tovább

Rácz András: Torkig vagyok a holokauszttal!

Egy pimasz című, de abszolút nem pimasz, ám nem is polkorrekt könyv

Amikor a neten először találkoztam e könyv megjelenésének a tényével, egyből kíváncsi lettem rá. Nagyon. Nem rögtön a megjelenésekor találkoztam az infóval, hogy létezik, hanem talán két évvel később. Amikor rávetődtem, hogy akkor ez kell, nagyon meglepődtem: sehol, de sehol nem találtam meg, hogy…

Tovább

Hannes Hegen: A dalmát hegyek között (Mozaik – Digedag 15.)

Folytatódnak Irgum-Burgum Bendegúz és a két manó, Dig és Dag kalandjai a XII. században. Ebben a kötetben a Dalmát tengerpart kalózaival küszkörésznek, s ne mellesleg kiszabadítanak egy fogságba esett hercegnőt is. Most azt figyelgettem, hogy a manók ellenségei általában úgy gonoszak, hogy közben…

Tovább

Hannes Hegen: Digedag nyomában (Mozaik – Digedag 14.)

In medias res. Mivel a Mozaik Magyarországon igen hektikusan jelet meg, s mivel a Mozaik-könyvek vagy nem vagy piszok drágán beszerezhetők, illetve a FSZEK-ben sincsen meg mindegyik, s mivel a történetek összefüggők, s legalább öt-tíz könyv egy adott sztori-szekció, azt kell mondanom, hogy nem…

Tovább

Hannes Hegen: Irgum-Burgum nagy órája (Mozaik – Digedag 22.)

Az Irgum-burgum sorozat befejező darabja, a következő kötetben a Digedagok már a Vadnyugaton kalandoznak majd. S ez, mármint, hogy ez az utolsó része Bendegúz lovag szerencsétlenkedéseinek valahogy túlságosan érződik is a könyvön. A kalandok nekem nagyon izzadtságszagúak voltak, olyan kis…

Tovább

Hannes Hegen: Digedag megkerül (Mozaik – Digedag 21.)

Ez még mindig az eddig Magyarországon nagyjából ismeretlen Irgum-burgum Bendegúz lovag története. Persze, még mindig a könyvtárból kiragadott rengeteg Mozaik-kötet egyike, de már a sor végéről. Digedag megkerül, mert évekre elszakadt a barátaitól. A kán udvarában lett főember, illeve ő manó (mi a…

Tovább

Hannes Hegen: A szép Fatima (Mozaik – Digedag 3.)

Ez a Digedag-füzet már olyan történet, ami, tudomásom szerint, nem jelent meg eddig magyarul, csak ebben a változatban. A baj az, hogy sem az előzményei, sem az utózmányai nem állnak a rendelkezésemre, tehát ez az egész függ a levegőben. De mert Mozaik, csak azért is élveztem! S továbbra is az a…

Tovább

Hannes Hegen: Digedagék New Yorkban (Mozaik – Digedag 37.)

A Digedag-sorozatról. Ez a könyv meg az a könyv, amit betéve ismertem füzet formában, mielőtt így elolvastam. Ez a vadnyugati Digedag-sztori utolsó része: a pénz eljut a frankó csávó északiakhoz, hogy taccsra vághassák a rabszolga-tartó csúnya bácsi délieket. Szerintem a legjobban kitalált történet…

Tovább

Hannes Hegen: Digedagék és a Tengerek Sárkánya (Mozaik – Digedag 36.)

A Digedag-sorozatról. Ez a könyv olyan könyv, ami csak olyan Mozaik füzeteket tartalmaz, amiket még nem olvastam. Viszont azT a fanyalgásT, amit az előző rész értékeléséhez írtam, most visszavonom. A magát angol nemesnek hazudó szatócs, Pedró féltékenysége, a szatócs buktája nagyon feldobta ezt az…

Tovább

Hannes Hegen: Digedagék a kalózok szigetén (Mozaik - Digedag 35.)

A Digedag-sorozatról. Folytatódik a dél-amerikai kalandok sora. Digedagék a botcsinálta spanyol nemes, önjelölt kalóz, Don Manuel di Tornados „vendégei”, nem kicsit barátjuk, az erőművész Pedro szerelembe esésének következményeképpen. Don Manuel figurája nekem folyton-folyt Loius de Funés-t…

Tovább

Hannes Hegen: Digedagék Panamában (Mozaik – Digedag 34.)

A Digedag-sorozatról. Digedagék a Vadnyugatról délebbre kalandoznak, eljutnak Dél-Amerikába, egészen Panamáig. Kamaszkoromban ekkor már vadul gyűjtöttem a sorozatot, minden hónap elején rohantam az újságoshoz, le ne maradjak róla. Annak ellenére, hogy itt valahogy változott a sorozat, a hangnem. A…

Tovább
süti beállítások módosítása