Harry Harrison neve nekem eddig A technicolor időgépet jelentette. Még a blogom beindítása előtt olvastam, s a Molyos értékelésem annyira kurta, hogy fel sem másoltam ide. A kurtaságban annyit fogalmaztam meg, hogy, oké, olvasható, néha rötyögős, egyszer röhögős, de úgy különben időtöltésnek jó, de…
Nehéz minek tekinteni Simon Stålenhag könyvét. Egyetlen dolog biztos vele kapcsolatban: figyelemre méltó. Hogy milyen szempontból és milyenből célt tévesztett, az már egy más kérdés. Ami egészen bizonyos: ha csak jottányit is engedünk a felületességünkből, és odafigyelünk, minden zavarunk, kérdésünk…