Persze, hogy megint könyvtár, és megint a véletlen (amiben, mint azt tudjuk nagyon jól, nem hiszek). Ezúttal két nem szuperhősös, ráadásul magyar kötetet gyűjtöttem be. A másik Korcsmáros Pál életmű-sorozatának az első része. Ebbe csak belelapoztam és azonnal jött is velem. Győzködnöm sem…

Azon gondolkodom, hogy mennyire baj, ha egy történelemmel foglalkozó mű nem tűnik tudományosnak, és érzelmileg meglehetősen túlhajszolt, elfogult? S azon, lehet-e elfogulatlan valaki a szülei gyilkosával szemben, tudja-e annak tetteit tárgyilagosan mérlegelni és értékelni? És kell-e így tennie, vagy…