Az úgy volt, hogy láttunk egy tavalyi, 2022-es filmet. Az a címe, hogy Az elveszett király (The Lost King). Megtörtént események alapján írták és forgatták a filmet. Arról szólt, hogy egy teljesen, tökéletesen amatőr, jócskán negyvenes hölgyemény, kattot kap, és nyomozni kezd a bosworth-i…

Ismét egyik könyv a másikhoz. Vagyis most egyik könyv a nemlétező másikhoz. Mert az történt, hogy megkívánva Dickens írásait, ami a Karácsonyi ének kivételével az eddigi ötvenöt évemből totálisan kimaradt, gyorsan találtam egy könyves szabadpolcon egy példányt a Móra kiadású Twist Olivérből. (Azóta…

Charles Dickens kimaradt az életemből. Majdnem teljesen. Mint olyan sokan mások is. A Karácsony ének kivételével. Ami az egyik kedvenc olvasmányom, pedig rühellem a karácsonyi történeteket. De azon kívül semmi Dickens... Gyerekkoromban a birtokomban volt a Twist Olivér és a Copperfield Dávid is.…

A könyvtárban az újdonságok asztalán volt ez a könyv. Két példányban. A szerzőről csak a leglényegesebbet tudtam: abszolút liberális. Felvettem, belelapoztam, de mert igen vaskos, s mert nem csak terjedelemben, hanem szemléletében is vaskosan  liberális, hát visszatettem. Tettem egy kört a…

  Gyönyörű Szerelmetesfelségtársam elhintette bennem annak a felismerésnek a magját, hogy halandó vagyok. Ezáltal a büdös életben a végére nem érek a polcaimon dupla sorban zsúfolkodó könyvmennyiség elolvasásának.  Pláne úgy, hogy alkalomadtán még veszek is hozzá pár darabot. Meg itt-ott találok…

Nem, Neil Gaiman és én mégsem leszünk barátok. Mint alkotó és olvasó. Ez már bizonyos. Több kísérletem is volt, hogy a keblemre öleljem, de valahogy mindig távol tartott magától, valamivel mindig elüldözött. Én ennek ellenére próbálkoztam, de rendre úgy éreztem, van valami... valami nem egyértelmű,…

Az Ivanhoe úgy maradt meg bennem, mint az egyik olyan történelmi regény, amivel középkamasz gyerekkoromban alaposan megszenvedtem. Az az önellentmondásom, miszerint elég korán felismertem, hogy egy elkezdett könyvet simán abba is lehet hagyni annak ellenére, hogy belekezdtem, és marhára nincs…

Á, a fenébe, már önmagában sem bízhat az ember! De most komolyan! Nincs megbízhatóbb ember nálam, aztán nézd, mi történt már megint! Miközben blogomszerte közismert, hogy nem szeretem a horrort, a vámpíros történetektől meg egyenesen a hideg ráz. Erre mi esett meg immeg? Nem csupán megvettem…