Leéltem úgy majdnem hatvan évet, hogy eleddig egyetlen Szilvási Lajos-regényt olvastam. Nem tudom be sem érdemként, sem szégyenként. És nincsen mögötte semmi elvi, esztétikai megfontolás.  Egyszerűen így alakult. Az az egyetlen Szilvási Egymás szemében című, dupla-naplós regény volt. Egy…

  Tisztázzuk: a képregény magyar vonatkozása, bármennyire is hízelgő ránk nézve a cím, nagyjából kimerül a helyszín megemlítésében, az utcaképek megrajzolásában és magyar feliratok, cégtáblák megrajzolásában.  Semmi köze sem Liszt Ferenchez, sem az azonos című zeneművéhez.  Fogjuk fel…

Fú, mennyi mindent mondanék most egyszerre, ha lehetőségem lenne rá, azt a mindenit! Ha tehetném, egyszerre beszélnék az milyen az, amikor egy műfajt másképpen élvezünk, mint amire szánták, azaz milyen a dráma olvasva? Aztán arról, hogy van-e ideológia-, eszmementes irodalom? Egyáltalán, mi az…

Ismét egy könyv, amiről eléggé nehéz polkorrekten is írni. Próba-szerencse…(Egyébként utálom az egész képmutató polkorrekt újbeszélt, ahogy van.) * A Bibliából egyik kedvenc könyvem A prédikátor könyve. A könyvnek két fő üzenete van: 1.) Mindennek rendelt ideje van. 2.) Minden hiábavalóság. 3.) A…