Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Jeney Zoltán: Rév ​Fülöp és Nyár Lőrinc (Rév Fülöp 3.)

Az eddigiekhez képest kevésbe kedves, viszont kemény és felettébb izgalmas rész

2026. március 15. - Mohácsi Zoltán

Aham, immeg bajban vagyok. Mit mondjon az ember olvasó gyereke egy sorozat harmadik részéről, ha az ugyanolyan jó, amilyen az első kettő volt?  Mondjuk nagyon jó érzés, hogy semmilyen szinten nem kell fikáznom ezt a harmadik részt sem. Csakhogy fikázás nélkül sokkal kevesebb a mondanivalóm. Nesze…

Tovább

Gyárfás Endre: A ​varázsgombóc

Nagyon kedves mese a törpei önazonosságról és a félelemről

A könyv példánya, amit olvastam, az enyém. A múlt héten találtam a FSZEK előtti könyvszekéren. Megtaláltam ott egy másik könyvet is, amit vagy fél éve kerestem itthon hiábavalón. Na, ott várt a szekéren az is. Aztán amikor hazajöttem, a pillantásom SzFT könyvespolcára esett, és azonnal kiszúrtam,…

Tovább

Otfried Preußler: Kökény, ​a kalapos manó (Kökény 1.)

A manó, a kalap, a kobold, a nem is létező rettenet történettelensége

Otfried Preußler művei közül az első találkozást a Torzonborz, a rabló jelentette. Amely találkozás eleddig az első volt. S amely találkozás nyitottá tett a további randikra.  Ezért történhetett, hogy amikor a héten könyvtárba kényszerültem (ign, kényszerültem, mert az egyik nálam levő könyvre…

Tovább

Jeney Zoltán: Rév ​Fülöp Fajszföldön (Rév Fülöp 2.)

Iskolapéldája, hogyan lehet naplementés giccsek nélkül mesélni a szeretetről

Már írtam arról, miképpen jutottam el Rév Fülöp-ig. A történet lényege a kötet illusztrátorával való személyes találkozó volt, Cserkuti Dávid ajánlotta a Rév Fülöp-öket.  Dávid rajzaival a végletekig elfogult vagyok. Anno egy egy másik, eledddig kétrészes sorozat első kötetében szembesültem azzal,…

Tovább

Jeney Zoltán: Rév ​Fülöp – Balatóniai lovagregény (Rév Fülöp 1.)

Nagggyon vidám, kedves balatóniai lovagmese egy ksifiúról, a lovagjáról és egy fajszról

Az úgy volt, hogy volt már nálam ez a meseregény, csak éppen nem ebben a kiadásban. Ennek óriási jelentősége van. Mármint, hogy nem ebben a kiadásban.  Akkor elkezdtem, de sehová nem jutottam vele, visszavittem kiolvasatlanul a könyvtárba.  Aztán teltek-múltak az évek, a Rév Fülöp megért még hét…

Tovább

Adorján Viktor: Világváltó Nevenincs 1. [Értékelés 2.0]

A második csuda remek, magyar népmesei fantasy

FELHÍVOM A KEDVES FIGYELMEDET, HOGY   VIGYÁZAT!!!  EZ EGY CSALÓKA, BECSAPÓS, LUSTA BEJEGYZÉS! Vélem, magyarázatra szorul a fenti figyelmeztetésem Arról van szó, hogy ez a bejegyzés jórészt már létezik. Itt ezen a blogon. Is. Mivel ez a második olvasása a könyvnek, és lettek új gondolataim róla,…

Tovább

Lezsák Levente – Cserkuti Dávid: A ​tizenharmadik garabonc, avagy Emerson a pácban (Mordia 2.)

Táltos, sárkány, királylány és az „Emerson & Tsa-ból a Tsa. fia, Félix is főszereplő

Meglepő emil várt az olvasónaplós leveleim között. Cserkuti Dávid keresett meg. Azt írta, hogy mivel nagyon lelkes voltam az Emerson & tsa. című könyv értékelésében (most egy kicsit ráncfelvarrtam, képesítettem, átírtam), ajánlja szeretettel a figyelmembe, hogy megjelent a meseregény második…

Tovább

Lezsák Levente – Cserkuti Dávid: Emerson & Tsa. – avagy a titokzatos mordiai bűneset (Mordia 1.)

Az egyik legjobb meseregény , amit valaha olvastam. Na, és a rajzok..! Azokat látnod kell!

2. JELENTŐSEN JAVÍTOTT ÉS BŐVÍTETT KIADÁS!MÁRMINT AZ ÉRTÉKELÉSEMJAVÍTOTT ÉS BŐVÍTETT. A héten, 2025 huszonkilencedik hetében, vagyis július középtáján megkeresett ennek a kötetnek az illusztrátora, Cserkuti Dávid, hogy tudok-e róla, hogy röpke tizenöt év elteltével megjelent ennek a meseregénynek…

Tovább

Jankovich Ferenc: Villő

A törpeóriásférfinő, finn Villő vs. csúnya, hétfejű, pedofil (értsd: gyerekszerető) sárkány. Meg a Bakony

Fogalmam sincsen, miért van az, hogy bizonyos könyvek olyan szervesen hozzákapcsolódnak adott élethelyzetekhez, hogy csuda, másikoknak meg az olvasását is úgy felejtem, hogy az még nagyobb csuda!  A Villő úgy, ahogyan van az anyai ági nagypapán szüleihez kötődik. A családot Gőznek hívták. A…

Tovább

Békés Pál: A Bölcs Hiánypótló

Szükség van-e arra, ami hiányzik, MINDENKÉPPEN pótolni kell-e, ami nincsen?

A helyzet az, hogy én azt hittem, legalább két Békés Pál könyvről írtam már. Aztán egyről sem. Illetve egyről igen, de az annyira rövid három sor, hogy nem is másoltam ide, a blogra a Molyról.  Pedig az a kettő nagyon tetszett. Az egyik a A Félőlény, a másik A kétbalkezes varázsló. Az egyik jobb…

Tovább

Dobó Dorottya: A zapumai varázsló legendája (Zapuma 2.)

Zapuma: kis ország a semmi, de legalábbis Magyar-, Csehország és Szlovákia határán

Köszönöm a könyv elolvasásának a lehetőségét elsősorban a szerzőnek, aki bízott bennem (szerintem megbánja) és a Napkút Kiadónak! Dobó Dorottya könyvének az első része 2020-ban jelent meg. Az volt a címe, hogy A zapumai kóbor villamos.  Igen, a címben árulkodó Zapuma összeköti a két könyvet.…

Tovább

Leonie Kooiker: A ​boszorkánykő

Proto-Harry Potter, sok tekintetben utat mutatott. Csak hol vannak a folytatások?

Ismét és újra: Könyvmegálló Kaszásdűlőn. Mármint a beszerzés forrása.  Már sötétedett, amikor jöttem hazafelé, telefonnal világítottam be az utcai szekrénybe. Sem a szerzőről, sem a könyvről nem tudtam semmit. A borító grafikusának, Szecskó Tamásnak a rajzait viszont annál jobban szerettem mindig…

Tovább

Leonyid Szolovjov – Cs. Horváth Tibor – Sebők Imre: A csendháborító

Vajon tud-e tréfásan rajzolni a legfestőibb képregényeket rajzoló Sebők Imre?

Nem tudom, miért szokott rá Leonyid Szolovjov (1906–1962) a török Naszreddin Hodzsa történeteire, de két könyvet is megjelentetett róla. Ha nem találkoztál még vele, akkor Naszreddin Hodzsa olyasféle figura mint Lúdas Matyi , Thyl Ulenspiegel vagy Kaleb, a lator, Campanile remek figurája (nem is…

Tovább

Rúzsa Magdolna – Ordódy Eszter: Angyalkert

Vajon a Mennyország az Angyalok kertje? Egy mese, amitől rajtam kívül mindenki lelkes

Kedvelem Rúzsa Magdit. Mint énekesnőt is, mint jelenséget is. A popzenét annyira nem, de azért ha megfelelő szögből nézem, Rúzsa Magdi hangja nem popzenei, hanem rockzenei hang. Amikor pedig belekezd és azt énekeli, hogy „Egyszer arra járhatnál, egyszer rám találhatnál...”, akkor engem valami…

Tovább

Benyák Zoltán: Képtelen történet

Ha az író, megírja az írót, aki a maga által megírt világban kalandozik egy főhősével

Nem először, de sokadszorra ismétlem magamat, de hátha valaki még nem tudja, s így neki nem unalmas két dolog.  Az egyik az, hogy néhány szerző megkeresett már: nem írnék-e a könyvéről? Eddig egytől-egyig elsőkönyvesek voltak. Kezdetben volt bennem vonakodás. Mert szeretek magamnak olvasni, és…

Tovább
süti beállítások módosítása