Úgy fest, megvannak a magam gumicsontjaim, amikor nem szép-, hanem tényirodalomról van szó. Ilyen a liberális marhaságok kritikája (most mond: a Biden-kormányzat utolsó pillanatos vergődésében engedélyezte az ukránoknak a tőlük kapott rakéták kilövését Oroszországra: egy nagy lépéssel közelebb…
Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről
Moha olvasó-NAPLÓJA
Csatári Bence: Kóbor – Balogh József bejegyzése
Balogh József (bennfentes Omega-rajongó) véleménye a könyvről
A könyvértékelés szerzője:
BALOGH JÓZSEF
A bejegyzés eredetileg a oldalon jelent meg
A szerzőről önszavaival fogalmazva ezt fontos tudni e bejegyzéssel kapcsolatban:
„Magamról egy mondatot, huszadik századi városlakó vagyok.”
1975-től fogva kísérem nagy figyelemmel az Omega együttes…
Harry Harrison: Helyet! Helyet!
A tréfás sci-fik mesterének vérkomoly könyve, ami nem is a címéről szól, hanem krimi
Két könyvet olvastam eddig Harry Harrisontól. Az egyik tréfásabb volt mint a másik, de ez az egyik a mondanivalójában mégis vérkomoly volt. Az egyik a Bill, a galaktika hőse címet viseli, a másik pedig A technicolor időgép-et. A másikről csak pár sort írtam a moly.hu-n. Annyira pár sort, hogy…
Kepes András: Két macska voltam
Bizonytalan identitású, szociológiai, társadalmi krimi a rendszerváltás idejéből
Meglepődtem: azt hittem több Kepes András könyvet olvastam, pedig még csak egyet. Illetve egyről írtam értékelést. Mindjárt mondom, melyikről. Van kettő, amit még az internet előtt olvastam (ugye, milyen régen lehetett? De tényleg, vagy negyven éve volt.)
Próbálkoztam több Kepes kötettel is, de…
Erle Stanley Gardner: A guruló csontok esete (Perry Mason 15.)
A csontok nem gurulnak, a történet elég bonyolult, sokszereplős, de mégis csak Perry Mason-sztori
Itt a blogomon nyolc Gardner-féle Perry Mason esetet találsz. Mármint az értékelésüket. Ezeket:
A kártyás asszonyPerry Mason és a hosszú combú énekesnő eseteA vakszerencse eseteA meseszép csaló eseteA harcias nagymama eseteA lusta szerető eseteA jéghideg ujjak eseteA házmester macskájának…
Gabriel García Márquez: Találkozunk augusztusban
Életközepi válságos évi egy ereszd el a hajamat, mert kell a testi szerelem!
Ha kérdeznek arról (nem szoktak), kik a kedvenc íróim, Vonnegut, Bradbury és Wass Albert mellett Márquezt egészen biztosan megemlítem. (Meg persze még sokakat.) De ne hidd el, ez csak egy sznob hazugság.
A másik három nem, de Márquez egészen biztosan az.
Egyfelől nem is olvastam az összes…
Benedek Miklós – Vajda Katalin: Maradok tisztelettel, Benedek Miklós
A magyar színészet közhelyesen angolos arisztokratájának utolsó, könyvnyi beszélgetése
Ha Benedek Miklós, akkor Illatszertár. Egyértelműen. Legalábbis nekem. Igazságtalan ítélet, tudom nagyon jól, de ezt a darabot minden jelenetében, minden mondatában, minden szereplőjével nagyon szeretem. Egyszerűen mindenki zseniális benne. Mégis, teljesen igazságtalanul nekem Benedek Miklós ugrik…
Jankovich Ferenc: Villő
A törpeóriásférfinő, finn Villő vs. csúnya, hétfejű, pedofil (értsd: gyerekszerető) sárkány. Meg a Bakony
Fogalmam sincsen, miért van az, hogy bizonyos könyvek olyan szervesen hozzákapcsolódnak adott élethelyzetekhez, hogy csuda, másikoknak meg az olvasását is úgy felejtem, hogy az még nagyobb csuda!
A Villő úgy, ahogyan van az anyai ági nagypapán szüleihez kötődik. A családot Gőznek hívták. A…
Benyák Zoltán: Requiem 3. – Egy nehéz tél emlékezete
Lelkes töprengés feltételekkel a trilógia befejező része felett: véget ért a „Requiem”
„AMI NEM ÖL MEG... AZ EGY ROSSZUL SIKERÜLT FEJLÖVÉS.”
Jött az üzenet, hogy itt van, megérkezett, megérkezzen-e hozzám is, aztán a válasz után hamarosan a könyv megérkezett hozzám is.
Friss, meleg, tegnap vettem ki a Huszti úti Aldi parkolójába telepített Foxpost szekrényből. (Na, ebben a…