Azért jó könyvtárba járni, mert mindig találok valamit, amiről addig nem is hallottam, amivel addig nem is találkoztam és nagyon érdekel.  Azért rossz könyvtárba járni, mert mindig találok valamit, amiről addig nem is hallottam, amivel addig nem is találkoztam és nagyon érdekel, és annyi elolvasni…

Szerelmetesfelségtársam már nem is kommentálta, hogy megint egy LMBTQ-kritikás könyvet olvasok. Illetve már csak annyit mondott: – Minden hétre van egy?  Mondjuk ezek után kár is tagadnom, hogy monomániássá váltam. Ez a kilencedik, hasonló témával foglalkozó könyv. Jó, nem egyvágtában, hanem azért…

– Nem unod még a témát? – kérdezte Szerelemetesfeleségtársam, amikor mondtam neki, miket hoztam ki a könyvtárból, és meglátta ezt a könyvet. Meg egy hasonló másikat. – Kettő is? – döbbent meg a letagadhatatlan ténytől.  Elgondolkodtam, valóban, miért nem unom  a témát? Amikor az…

Bár látszatra úgy tűnik, a téát tekintve monomániás lettem, de mindent tagadok, nincsen is így: a mindennapokban egyáltalán nem foglalkoztat ennyire az LMBTQstb jelenvalósága. Elsősorban azért nem, mert alig van élő képviselője az ismerősi körömben. Homoszexuálisok vannak, de ők is igen kis…

Innentől vond kétségbe a kötet címét! Nem vicc és nem is egy Stephen King regény alapötlete: ezt a mondatot valaki komolyan gondolta, és egy újság komoly gondolatként még meg is jelentette. „A FÉRFIAK ÁLTAL TERVEZETT UTAKNŐKET GYILKOLNAK MEG.” Nyaralás közben voltunk. Volt időm mindenfélét…