Budapesttel két dolog van. Az  EGYIK , hogy itt élek, és gyönyörű városnak találom. Nem volt még alkalom, hogy amikor valahonnan jövünk hazafelé és este van, Szerelmetesfeleségtársam meg ne említse: – Ha turista szemmel nézem, csodálatosan szép ez a város! Én meg mindig hozzáteszem: – Nem vagyok…

Az EPIC első részével kapcsolatban több voltam mint lelkes. Annyira egyben volt minden, hogy az csuda, olyan nincsen is, és tanítani kellene. Az ötlet, a kidolgozás, a stílus, az izgalom, a rejtély... Nem is sorolom, olvasd el magad, mennyire voltam lelkes! S mert a linken leírtam, miről is van szó,…

A MAGYARSÁG ŐSTÖRTÉNETE jóval a rendszerváltás után kezdett viszonylag mélyebben érdekelni. De tényleg jóval: vagy tíz évvel. És tényleg csak viszonylag mélyebben. Addig valószínűleg az aktív kereszténységem szemlélete is emelt bennem falakat. Ráadásul az egyik első könyv, ami ebben a témában a…

Fogalmam sincsen hol futottam össze ezzel a regénnyel. De mostanában, azaz pár hónapja történt. Miközben ez már a második kiadása. Az első kilenc éve, 2014-ben jelent meg. A második előtt nyolc évvel. Ez azért lényeges, mert ebben a másodikban azt olvasom, ez már átdolgozott kiadás. Nem tudom,…

A Miután, ahogyan azt utólag, a képregény olvasgatása közben megtudtam egy a Wattpad-ről indult sorozat. Pár évvel ezelőtt neveltlányomtól, Csemetétől már megtudtam, mi az a Wattpad, ebben legalább átléptem a boomerségemet. Akkoriban néhányszor beleolvastam a Wattpadon található írásokba, de aztán…

Némi túlzással a gyerek- és kamaszkoromban majdnem minden a Delfin könyvek sorozatból indult ki. Astrid Lindgren nevét is onnan ismerem. Az egyik kedvenc könyve volt a sorozatból Az ifjú mesterdetektív. Hosszú évek múlva derült ki számomra, hogy Lindgren nem csupán azt a két történetet írta erről a…

Van abban valami lélekmelengető, amikor írók keresnek meg, hogy írjak a könyvükről. Pláne, amikor másodszor is megkeresnek. :-D Ez persze jobbára akkor történik meg, ha az első könyvvel és az arról írt értékeléssel mindketten elégedettek vagyunk. De éppen a napokban esett meg, hogy lehúztam egy…

Nem tehetek róla, így alakult a szocializációm: kevés könyv-és zenei album megjelenés tölt el igazán izgalommal. Van, amit nagyon várok, amire kiemelten kíváncsi vagyok, ám teljesen simán tudok várni. Egy új  Lucky Luke- és egy új Asterix-füzet esetében azonban türelmetlen leszek. Így voltam…

Azt írta nekem a moly.hu-n a szerző, Kemendy Júlia Csenge (KJCs) még jóval a könyve megjelenése előtt, hogy szeretné, ha írnék róla, mármint a könyvéről, miután megjelent. Kicsit húzódott a dolog, de ez nem csupán rajtam múlt. Én a mai napon kaptam kézbe a könyvet, és jelentem, már el is…

Ismét könyvtár, ismét random választás. És ismét kétszer visszatettem a polcra. Azt mondják, a legtöbbször az első megérzés az igazi. Nagyon úgy fest, van benne valami. S nem csupán azért, mert valami olyan képregényre vágytam, ami nem öldöklős, vérfröcsögős, világmegmentős. Na, ez meg az. De még ez…

   A Delfin Könyvekről, pontosabban a sorozathoz való vonzódásomról többször és hosszan írtam már, így bármekkora is a kísértés, mégsem ismétlem önmagamat.  Mindazonáltal a gyerekkori kedvenc sorozatomban is akadnak darabok, amelyek kiemelkedően fontosak a szívemnek. Ilyen A láthatatlan…

Többször írtam már a képregényekről, meg a hozzájuk fűződő viszonyomról. Nem ismétlem most magamat, teszem ezt úgyis, eleget. Viszont írok egy olyan bejegyzést, amellyel, minden bizonnyal komoly fanyalgást váltok ki önmagammal szemben, de amely bejegyzés brutálisan önleleplező és őszinte. S a…

  Ennek a könyvnek a borítója mindent megtesz azért, hogy a közelébe se menjek, egy szemernyi vágyat se érezzek az elolvasására. (Erről részletesen később, de rögtön a bevezető alatt olvashatsz majd.) Szinte csak rákényszerültem, hogy mégis megtegyem. Komolyan mondom!  Böngészgettem a Napkút Kiadó…

Kedvelem Rúzsa Magdit. Mint énekesnőt is, mint jelenséget is. A popzenét annyira nem, de azért ha megfelelő szögből nézem, Rúzsa Magdi hangja nem popzenei, hanem rockzenei hang. Amikor pedig belekezd és azt énekeli, hogy „Egyszer arra járhatnál, egyszer rám találhatnál...”, akkor engem valami…

Azért gondolj bele a szituációba, barátom! Áll egy ötvenplusszos, szakállas, szemüveges, kopasz manus a csillaghegyi könyvmegálló előtt, nézegeti a könyveket. Külsőre lehetne értelmiségi is („Aki szakállal hord szemüveg, biztos nagy tudósa a léleknek...”), a dizájn miatt simán beleférne, de nem…