Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Bayer Antal: Műsorváltozás ​a papírmoziban (Az új magyar képregény első évtizedei)

Érdekesség: a legjobbnak ítélt hatvan, magyar képregény bemutatása

2024. április 05. - Mohácsi Zoltán

Papírmozi = képregény. Képregények: képekben elbeszélt történetek. Amiknek, mármint a képekben elbeszélt történeteknek szintén van története. S minél több képben elbeszélt történet van, annál szerteágazóbb ez a történet.  Magyarországon a képekben elbeszélt történeteknek kezdetben és folytatásában…

Tovább

Mauro Boselli – Villa Marco: Dampyr – Mompracem vámpírjai (2. különszám)

Ismét hősök és zsánerek kutyulódnak: a dampyr ezúttal Sandokannal karölt

  A Dampyr külön különszámánál, ahol Dylan Doggal karöltve küszködtek az ellen ellen, meg a Dragonero-Zagor páros együttesének a történeténél is kifejtettem, leírtam, elsírtam a fenntartásaimat a főhősök koprodukciós vállalkozásairól. S a kifejtés, leírás, elsírás után mindkét duó-történetet igen…

Tovább

Bayer Antal: Az ​adaptáció kísértése (Irodalom és képregény)

Mikor jó és egyáltalán, lehet-e jó egy irodalmi eredeti „képesítve”?

Könyvtári lelet ez a kiadvány is. Véletlenül leltem, mást kerestem, csak a kezembe akadt.Beleolvastam , jött velem.  Nem tartom magam fannak, de vannak képregények, amik érdekelnek. Ezek a blogomat felületesen áttekintve is kiderül. Nem kategorizálok, de úgy alakult, hogy az olvasottjaimból nekem…

Tovább

Nyári Krisztián: Igazi hősök (33 magyar)

Ha a nagyság és a hatalom találkoznak, jobbára a nagyság veszít. Mégis győz.

Ezt a könyvet Csemete kapta a középoskolájában a közösségi munkájáért. Meglepő, ám örvendetes fordulat. Úgy gondolom, Csemetét egy másodpercig sem izgatta, és az elolvasásának a szele még csak meg sem legyintette őt. Z generáció. Sebaj! Némi érdeklődéssel vettem a kezembe, majd ahogyan a…

Tovább

Hegedűs Géza: Heltai Jenő (Arcok és vallomások)

Jól sikerült összefoglaló, kedvcsináló egy remekül író, ismeretlen ismerős íróról

Ahogy mondják, egyik könyv vezet a másikhoz. Tegnapelőtt olvastam el Bókay János remek könyvét, regényét a János vitéz századeleji megírásáról, bemutatásáról, a szerzőkről, az akkori színházi, irodalmi életről. A címe: Egy rózsaszál szebben beszél. Szégyenem, hogy eddig nem állt össze: a darab…

Tovább

Bókay János: Egy rózsaszál szebben beszél...

Heltai Jenő, Kacsóh Pongrác, a „János vitéz” és a századelő művészvilága egy regényben (?)

Ez az a könyv, aminek normál körülmények között, így ránézésre az égadta egy világon semmi esélye sem lett volna arra, hogy elolvassam. Hiába Zsoldos Vera munkája a borítórajz: jelen esetben még az is az előítéleteimet erősítette. Nem Zsoldos Vera stílusa, hanem ami a rajzon van. Holott nem az van…

Tovább

Benyák Zoltán: Féktelen történet

Moira újabb kalandjai az irodalmi fantázia világában

Van abban valami lélekmelengető, amikor írók keresnek meg, hogy írjak a könyvükről. Pláne, amikor másodszor is megkeresnek. :-D Ez persze jobbára akkor történik meg, ha az első könyvvel és az arról írt értékeléssel mindketten elégedettek vagyunk. De éppen a napokban esett meg, hogy lehúztam egy…

Tovább

Alan Moore – Kevin O'Neill: Különleges ​Úriemberek Szövetsége – Első kötet

Amikor az irodalom kultlalakjai életre kelnek egy újabb irodalmi műben

Szerintem napról-napra közkedveltebb lesz a blogom! Ismét olvastam valamit, amiről nincsen nagyon hosszú véleményem. Ezáltal emberi fogyasztásra egyre alkalmasabb lesz a bejegyzéseim betűmennyisége. Ma olvastam egy kommentháborút a tegnapi ír-magyar térdelés-füttykoncert esetről. Az egyik…

Tovább

Jiří Menzel: Hát, nem tudom...

Ha még Menzel sem tudja, ugyan mi mit okoskodunk annyit?

  Ha Jiří Menzel, akkor a Sörgyári capriccio. S akkor persze Hrabal. S ha Hrabal, akkor a Szigorúan ellenőrzött vonatok, meg az Őfelsége pincére voltam. S akkor máris és rögtön visszatértünk Menzelhez.  Mert annyi életöröm, annyi vidámság, annyi gyöngédség, mint a Sörgyáriban nagyon kevés műben…

Tovább

Kurcz Ádám István: Gion Nándor művei és műhelytitkai

avagy vajon miért olvasunk/olvassunk monográfiákat?

  Kezdjük az alapokkal!     Gion Nándor jó író, érdekesen, izgalmasan, szépen ír   Jó pár hónapja Göbölyös N. László azt írta nekem a pompás Yes-monográfiát író Vasváry-Tóth Tiborról, hogy amit ő nem tud a Yes együttesről, az nem is történt meg. Egy alkotóról tudni valamit, pláne sokat tudni,…

Tovább

Kertész Sándor: Pókember generáció

„A helyzet jó, de nem reménytelen” avagy a magyarországi képregények az utóbbi harminc évben

Úgy veszem észre, permanens lemaradásban vagyok, bár kétségtelen, hogy annyira nagyon nem is törekszem arra, hogy ne legyek. Mire értesülök egy-egy roppant érdekes kiadványról, könyvről, jobbára hónapok, még inkább évek telnek el. Kertész Sándor könyve 2018-as. Még nagyobb baj, hogy volt előzménye,…

Tovább

Erlend Loe: Leltár

Ha egy meg nem értett, norvég költőnéni bevadul

Vámos Miklós Legközelebb majd sikerül című könyvénél már írtam, utálom, ha eleszik a kenyeremet. Azt is írtam, hogy van egy elkezdett, de még (?) be nem fejezett (kis?)regény-kezdeményem a 2013-ban meghalt barátomról, Pipiről. Regény, mondom, mert nem teljesen valósághű, Pipi csak mintaalak benne.…

Tovább

Lucian Boia: Miért más Románia?

Miért? Más Románia? Mihez képest más? Kérdezhetné az ember fialánya. Balkán az Balkán, eb ura fakó! De ennyivel mégsem lehet elintézni a helyzetet. Nyilván. A Lobster Szencen, Szlovákiában, 2019-ben Két hete, 2019 májusában voltunk Szencen, egy pompás nyaralóhelyen (reklám: Lobster a hely neve),…

Tovább

Kurcz Ádám István - Horváth Futó Hargita (szerk.): Gion Nándor

Hang–Kép–Írás

Gion Nándorra Szerelmetesfeleségtársam talált rá. Konkrétan a Latroknak is játszott első részére, a Virágos katoná-ra. Őt lenyűgözte, engem pedig megfertőzött a lenyűgözöttségével, azonnal folytattam a folytatásaival együtt, majd iparkodtam az összes regényét elolvasni. Egyelőre az elbeszéléseit…

Tovább

Pierre Bayard: Hogyan beszélgessünk olyan könyvekről, amelyeket nem olvastunk?

Az úgy volt, hogy amikor volt valahogy, akkor Óbudán cserepedtem* fel, s volt nekem egy barátom, akinek a becsületes neve, amit a lakótelepi keresztségben nyert Prof volt. Prof nem volt olvasott ember. Prof nem volt agyon művelt ember. Én tizennégy-tizenöt felé jártam, ő meg három évvel volt…

Tovább
süti beállítások módosítása