Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Feleki László Selgas

A diktatúra csak egy jó álom... Legalábbis a diktátornak.

2025. június 18. - Mohácsi Zoltán

A Rakéta Regénytár (RaRe) nevű sorozattal nem is tudom, hogyan vagyok. Volt néhány darabja, ami zseniális (Szálka hal nélkül,, A lator, A nyúl éve, A tanú), de a többség tökéletesen hidegen hagyott. Soha el nem kaptam a sorozat koncepcióját. És soha nem békültem ki a rettentően vacak, széthullós…

Tovább

Tóth Gábor Ákos: Édesvízi mediterrán (Édesvízi mediterrán 1.)

Egy tősgyökeres kanadai, aki magyar, örököl egy kúriát a Balcsin

Okkal, ok nélkül kerülöm a nagy sikerű könyveket. Van, amikor ez bölcsesség, van, amikor botorság. Ez esetben nem tudom, melyik.  A kötet tök véletlenül került a kezembe az Olajág Otthonok paskáli szabadpolcán. Hallottam, olvastam már róla. Az egész jelenség valahogy csipkés-romantikus, női regényt…

Tovább

Rubicon: Privatizáció – Elveszett illúziók (2025/3.)

Egy ország tervezett lenyúlása, avagy fizessen, akinek nincsen pénze!

Nem veszek meg minden Rubicon lapszámot. Sőt, az az igazság, hogy már elég régen nem vettem meg egyet sem. Semmiféle elvi, ideológiai megokolása nincsen a passzivitásomnak: Sokkal inkább anyagiak és az idővel való gazdálkodás miatt alakult így. Rengeteg olyan témát vet/vetett fel a lap, ami…

Tovább

Botond-Bolics György: Ha ​felszáll a köd… (Vénusz-trilógia 1.)

A kötelező hurráoptimizmus korában egy meglehetősen pesszimista űrgyarmatosítás története

Van egy csomó könyvem, amit nem azért tárolok itthon, mintha feltétlenül meg akarnám tartani, hanem csak azért, hogy egyszer szeretném elolvasni, és akkor ne kelljen megvennem, könyvtárba mennem érte. Tulajdonképpen szerintem a könyveim kétharmada ilyen.  Botond-Bolics könyveit is ide soroltam…

Tovább

Fehér Boldizsár: Vak ​majom

Utálok hasonlítgatni, de ez a magyar Vonnegut tud valamit. Mondom: „valamit”!

Szép lassan hét éve dolgozom az Olajág Otthonokban, az újpalotai intézményben, és képzeld, még nem jártam a könyvtárában! Magam sem értem, miért nem.  Viszont a minden emeleten, öt van belőle, előforduló konyvespolcokat, ebből meg kettő van emeletenként, úgy havonta végignézem. Találtam már…

Tovább

Nyírő József: Halhatatlan élet

A székely mindennapok kikényszerítette furfang a második világháború előttről

Nyirő József is azon magyar írók egyike, akiknek az irodalmi teljesítménye nem annyira lényeges, mint az, hogy a fasizmus mindennél súlyosabb, lemoshatatlanabb, visszataszítóbb vádja egyszer, valamikor, valahol, valamiért rájuk vetült.  S ez a vád nagyjából mindent elmos. Nagyjából két író van,…

Tovább

Csatári Bence: Kóbor – Az utolsó interjú

Az Omega története, ahogyan az énekes látta, s ahogyan a riporter szerkesztette

A BLOGOMON MÁR MEGJELENT EGY ÉRTÉKELÉS ERRŐL A KÖNYVRŐL. AZT NEM ÉN ÍRTAM, HANEM BALOGH JÓZSEF, AKINEK AZ ÉLETE VOLT AZ OMEGA. Ő VOLT AZ OMEGA FAN-KLUB MEGALAPÍTÓJA, MÉLY, SZEMÉLYES KAPCSOLATA VOLT AZ EGYÜTTES TAGJAIVAL. AHOGY KIVETTEM A SZEMÉLYES BESZÉLGETÉSEINKBŐL, FŐLEG MECKÍVEL.  VAGYIS AZ Ő…

Tovább

Kertész Sándor: Buborékban beszélők (A magyar képregény 150 éve)

Ugyan a cím átvág, bár kérdés, ki az alany, de maga a könyv egy remek összefoglalás

KERTÉSZ SÁNDOR a magyar képregényműfaj egyik vagy inkább legfőbb kutatója (ha lehet és érdemes egyáltalán az ilyesmit rangsorolni), s mint ilyen, szakírója. Több könyve is megjelent már a műfajról, az egyiket égen-földön nem lelem, illetve horror-áron árulják (Comcs szocialista álruhában).  De…

Tovább

Csernus Imre: A ​magyar

Mondanivalójában nem meglepő, állásfoglalásaiban, nézőpontjában viszont de

Doktor Csernus Imre iránt csuda lelkes voltam, amikor A nő című könyvét olvastam. Tetszett a stílus, a mondanivaló, a kemény őszintesége, az egész úgy, ahogyan volt.  Csernus többi könyve iránt nem voltam ennyire lelkes. Úgy éreztem, a veleje ugyanaz mindnek. Most gondolkodom, mi is a többi könyv?…

Tovább

Révész Sándor: Ezt ​én választottam

Taoista, vegán rockikon, egyszerűen, természetesen rokonszenves ember: Révész Sándor

Az úgy volt, hogy a nálam mindig egy fejjel magasabb H. Katival tizenkét éves korunkban heves vitákat folytattuk a Piramis együttes muzsikájáról. A zenekarnak akkoriban jelent meg a harmadik lemeze. Én még csak a rádió által leadott nagy slágereiket hallottam, igaz, azokból is volt egy pár.…

Tovább

Arthur Conan Doyle – Sváb József: Sherlock Holmes 1–2.

Nem üt nagyot, de nagyon kellemesen szórakoztat, minden olyan kis korrekt

Sherlock Holmes 1. – A ​táncoló figurák / A magányos biciklista Sherlock Holmes 2. – A ​pettyes pánt / Botrány Csehországban Pedig esküszöm, hogy legalább az első rész volt már a kezemben! De sehol semmit írott nyomát nem találom magamnál, hogy így lett volna. Na, sebaj, most, hogy a könyvtárban…

Tovább

Lakatos György – Szűts István: Hogyan ​születtek? (A legendás magyar slágerek)

Tényleg slágerekről van szó, amikor szó van róluk. S ez nem a szerzőkön múlt

A bejegyzés rövidített formában eredetileg itt jelent meg: Ha ezt a könyvet nem a zenei könyvek között találom, tutira születéstörténetekről szóló beszámolók gyűjteményének néztem volna. Különös tekintettel arra, hogy a könyvtárban talált példánynak még a balra látható külső borítója sem volt…

Tovább

Korcsmáros Pál – Victor Hugo – Cs. Horváth Tibor: A nevető ember

Nehéz eldönteni, egy adaptáció esetén mire koncentráljon az ember...

„Van-e még szó, ami elmondható?” – kérdezte énekelve Cipő abban a dalban, ami szeretném, ha szólna a majdani, remélhetőleg minél későbbi temetésemen. Itt egészen másról szól a kérdés mint a Republic nótájában.  Képregények és képregényekről szóló könyvek kapcsán elég sok szó esett már a blogomon…

Tovább

O. Henry – Sváb József: A ​zsaru meg a zsoltár és más történetek

Amerikai, csattanós novellák képekben elmesélve: több mint remek!

Persze, megint könyvtár, és megint a véletlen. Mr amennyiben létezik egyáltalán a véletlen...  A roppant jól sikerült borítórajz tűnt fel elsőre. Aztán az, hogy magyar szerzőről van szó. Akiről egyébként semmit sem tudtam, s bár a gépemen itt van néhány képregénye, az egyik ebben a kiadványban is…

Tovább

Bayer Antal: Műsorváltozás ​a papírmoziban (Az új magyar képregény első évtizedei)

Érdekesség: a legjobbnak ítélt hatvan, magyar képregény bemutatása

Papírmozi = képregény. Képregények: képekben elbeszélt történetek. Amiknek, mármint a képekben elbeszélt történeteknek szintén van története. S minél több képben elbeszélt történet van, annál szerteágazóbb ez a történet.  Magyarországon a képekben elbeszélt történeteknek kezdetben és folytatásában…

Tovább
süti beállítások módosítása