Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Nyírő József: Halhatatlan élet

A székely mindennapok kikényszerítette furfang a második világháború előttről

2025. január 30. - Mohácsi Zoltán

Nyirő József is azon magyar írók egyike, akiknek az irodalmi teljesítménye nem annyira lényeges, mint az, hogy a fasizmus mindennél súlyosabb, lemoshatatlanabb, visszataszítóbb vádja egyszer, valamikor, valahol, valamiért rájuk vetült.  S ez a vád nagyjából mindent elmos. Nagyjából két író van,…

Tovább

Csatári Bence: Kóbor – Az utolsó interjú

Az Omega története, ahogyan az énekes látta, s ahogyan a riporter szerkesztette

A BLOGOMON MÁR MEGJELENT EGY ÉRTÉKELÉS ERRŐL A KÖNYVRŐL. AZT NEM ÉN ÍRTAM, HANEM BALOGH JÓZSEF, AKINEK AZ ÉLETE VOLT AZ OMEGA. Ő VOLT AZ OMEGA FAN-KLUB MEGALAPÍTÓJA, MÉLY, SZEMÉLYES KAPCSOLATA VOLT AZ EGYÜTTES TAGJAIVAL. AHOGY KIVETTEM A SZEMÉLYES BESZÉLGETÉSEINKBŐL, FŐLEG MECKÍVEL.  VAGYIS AZ Ő…

Tovább

Kertész Sándor: Buborékban beszélők (A magyar képregény 150 éve)

Ugyan a cím átvág, bár kérdés, ki az alany, de maga a könyv egy remek összefoglalás

KERTÉSZ SÁNDOR a magyar képregényműfaj egyik vagy inkább legfőbb kutatója (ha lehet és érdemes egyáltalán az ilyesmit rangsorolni), s mint ilyen, szakírója. Több könyve is megjelent már a műfajról, az egyiket égen-földön nem lelem, illetve horror-áron árulják (Comcs szocialista álruhában).  De…

Tovább

Csernus Imre: A ​magyar

Mondanivalójában nem meglepő, állásfoglalásaiban, nézőpontjában viszont de

Doktor Csernus Imre iránt csuda lelkes voltam, amikor A nő című könyvét olvastam. Tetszett a stílus, a mondanivaló, a kemény őszintesége, az egész úgy, ahogyan volt.  Csernus többi könyve iránt nem voltam ennyire lelkes. Úgy éreztem, a veleje ugyanaz mindnek. Most gondolkodom, mi is a többi könyv?…

Tovább

Révész Sándor: Ezt ​én választottam

Taoista, vegán rockikon, egyszerűen, természetesen rokonszenves ember: Révész Sándor

Az úgy volt, hogy a nálam mindig egy fejjel magasabb H. Katival tizenkét éves korunkban heves vitákat folytattuk a Piramis együttes muzsikájáról. A zenekarnak akkoriban jelent meg a harmadik lemeze. Én még csak a rádió által leadott nagy slágereiket hallottam, igaz, azokból is volt egy pár.…

Tovább

Arthur Conan Doyle – Sváb József: Sherlock Holmes 1–2.

Nem üt nagyot, de nagyon kellemesen szórakoztat, minden olyan kis korrekt

Sherlock Holmes 1. – A ​táncoló figurák / A magányos biciklista Sherlock Holmes 2. – A ​pettyes pánt / Botrány Csehországban Pedig esküszöm, hogy legalább az első rész volt már a kezemben! De sehol semmit írott nyomát nem találom magamnál, hogy így lett volna. Na, sebaj, most, hogy a könyvtárban…

Tovább

Lakatos György – Szűts István: Hogyan ​születtek? (A legendás magyar slágerek)

Tényleg slágerekről van szó, amikor szó van róluk. S ez nem a szerzőkön múlt

A bejegyzés rövidített formában eredetileg itt jelent meg: Ha ezt a könyvet nem a zenei könyvek között találom, tutira születéstörténetekről szóló beszámolók gyűjteményének néztem volna. Különös tekintettel arra, hogy a könyvtárban talált példánynak még a balra látható külső borítója sem volt…

Tovább

Korcsmáros Pál – Victor Hugo – Cs. Horváth Tibor: A nevető ember

Nehéz eldönteni, egy adaptáció esetén mire koncentráljon az ember...

„Van-e még szó, ami elmondható?” – kérdezte énekelve Cipő abban a dalban, ami szeretném, ha szólna a majdani, remélhetőleg minél későbbi temetésemen. Itt egészen másról szól a kérdés mint a Republic nótájában.  Képregények és képregényekről szóló könyvek kapcsán elég sok szó esett már a blogomon…

Tovább

O. Henry – Sváb József: A ​zsaru meg a zsoltár és más történetek

Amerikai, csattanós novellák képekben elmesélve: több mint remek!

Persze, megint könyvtár, és megint a véletlen. Mr amennyiben létezik egyáltalán a véletlen...  A roppant jól sikerült borítórajz tűnt fel elsőre. Aztán az, hogy magyar szerzőről van szó. Akiről egyébként semmit sem tudtam, s bár a gépemen itt van néhány képregénye, az egyik ebben a kiadványban is…

Tovább

Bayer Antal: Műsorváltozás ​a papírmoziban (Az új magyar képregény első évtizedei)

Érdekesség: a legjobbnak ítélt hatvan, magyar képregény bemutatása

Papírmozi = képregény. Képregények: képekben elbeszélt történetek. Amiknek, mármint a képekben elbeszélt történeteknek szintén van története. S minél több képben elbeszélt történet van, annál szerteágazóbb ez a történet.  Magyarországon a képekben elbeszélt történeteknek kezdetben és folytatásában…

Tovább

Téti István: Időtlen rend

Nem filozófia, nem eszmetörténet, hanem fantasy. Párhuzamos világos. Világos?

Na, ha már alig valamire, de arra emlékszem, ezzel a könyvvel hol találkoztam első alkalommal: a moly.hu dobta fel a hirdetését. A borítója fogott meg. Mi más? Hirdetést nem szoktam olvasni. Bár nem ez a borító volt ott látható, hanem az új kiadásé. (Én azokat a borítókat pakolom a…

Tovább

Szigeti Kovács Viktor: A ​táltos – 1. A táltos

Nem mese ez gyermek! Hanem mesés fantasyba oltott mitológia

A MAGYARSÁG ŐSTÖRTÉNETE jóval a rendszerváltás után kezdett viszonylag mélyebben érdekelni. De tényleg jóval: vagy tíz évvel. És tényleg csak viszonylag mélyebben. Addig valószínűleg az aktív kereszténységem szemlélete is emelt bennem falakat. Ráadásul az egyik első könyv, ami ebben a témában a…

Tovább

Majnik László: Mindörökké Omega

Pompásan megírt, hozzáértő, de valamiért félbehagyott disco- és monográfia

A bejegyzés első megjelenési helye a koncert.hu.A blogbejegyzésem szokás szerint bőségesebb, képesebb. OMEGA. 1962–2021. Egy híján hatvan év muzsika. Van, aki nem szereti az Omega zenéjüét? Na, legalább válogatva...? PIPI BARÁTOM kedvence volt az Omega. Amíg élt. Mármint Pipi. De Pipi előbb halt…

Tovább

Kondor Vilmos – Kalászi Benjámin: Budapest novemberben

Egy regényciklus utolsó kötetének képregénye. Összefoglalása. Valamicsodája.

Könyvtárban voltunk. Csomó minden jött velem, velünk. Többek között ez a nyúlfarknyi képregény-füzetke is. Annyira nyúlfarknyi, hogy hazafelé a 9-es buszon, végig is olvastam. Nem kellett hozzá az egész út, a Kálvin tértől a Bogdáni útig. Nem csupán vékony, kevés a szöveg is benne.  Nagyon…

Tovább

Szűcs Gyula – Budai Dénes: Café Postnuclear I.

Magyarország Mad Max-ül, avagy a mozgalmas nihil történettelensége

Nem feltétlenül vezet nagyon messzire a kérdés, de többször gondolkodtam azon, ha minden mindennel összefügg, és ha nincsenek véletlenek, ha mindennek oka van, akkor vajon melyik könyv miért kerül az utamba? Különösen azok, amelyek nyom nélkül múlnak el. Valahol olvastam erről a képregényről. Az,…

Tovább
süti beállítások módosítása