Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Korcsmáros Pál: Életműsorozat 1. – Mikrotánia és az űrhajótöröttek

Amikor Korcsmáros sci-fi-ben gondolkodott, és azt a kiadó meg mind összegyűjtötte!

2023. november 06. - Mohácsi Zoltán

Most jöttem meg a könyvtárból. Több kincs is jött velem. Elsősorban és mindenek előtt ez a kötet. Semmit nem tudtam róla, igazi meglepetés volt, lett. Különös tekintettel arra, hogy a benne szereplő hét történet közül csak egyetlen egyet ismertem ezelőtt. Vagyis nagy az öröm Moha táján ezek felett…

Tovább

Bayer Antal: Az ​adaptáció kísértése (Irodalom és képregény)

Mikor jó és egyáltalán, lehet-e jó egy irodalmi eredeti „képesítve”?

Könyvtári lelet ez a kiadvány is. Véletlenül leltem, mást kerestem, csak a kezembe akadt.Beleolvastam , jött velem.  Nem tartom magam fannak, de vannak képregények, amik érdekelnek. Ezek a blogomat felületesen áttekintve is kiderül. Nem kategorizálok, de úgy alakult, hogy az olvasottjaimból nekem…

Tovább

Charles Dickens – Cs. Horváth Tibor – Zórád Ernő: Twist Olivér

Némely gondolatok arról, amikor klasszikusok, ha összejönnek mindenfelől

Ismét egyik könyv a másikhoz. Vagyis most egyik könyv a nemlétező másikhoz. Mert az történt, hogy megkívánva Dickens írásait, ami a Karácsonyi ének kivételével az eddigi ötvenöt évemből totálisan kimaradt, gyorsan találtam egy könyves szabadpolcon egy példányt a Móra kiadású Twist Olivérből. (Azóta…

Tovább

Sebők Imre – Zsoldos Péter – Cs. Horváth Tibor: A feladat

Kamaszkori emlék, felnőttkori rácsodálkozás: több tudat, egy ember, avagy kié a személyiségünk?

A feladat című Zsoldos Péter regényből, amely 1970-ben jelent meg első ízben, 1975-ben tévéfilmet forgatott Várkonyi Gábor rendező. A film legismertebb neve a nagyon fiatal Rajhona Ádám volt. Illetve a minden bizonnyal jogdíj nélkül felhasznált Pink Floyd muzsika a Wish You Were Here albumról. Ami…

Tovább

Sebők Imre – Robert Merle – Cs. Horváth Tibor: Állati elmék

Sebők az Sebők, de hol vannak a delfines történetből a delfinek?

Robert Merle regényei a kamaszkoromban kultikusak voltak. Elsősorban ez, az Állati elmék. De azonnali befutó volt a Védett férfiak és a Malevil is. Aztán a Két nap az életet is mindenki olvasta. Az Üvegfal mögött már adott okot a fanyalgásra. Az már csak hab a Merle-tortán, hogy hosszú évekkel…

Tovább

Fazekas Attila – Jeffrey Stone – Kiss Ferenc: Cherubion

Fazekas Attila a hátán elviszi, amit a többieknek nem sikerült annyira beleraknia

Sci-fi klasszikusok képregényben 2016/5. Próbálom felidézni, melyik volt az első Fazekas Attila képregény, amivel találkoztam. De nem nagyon sikerül. Leginkább a Támadás a Föld ellen-re gyanakszom. Vagy A kiberneroszok tündöklése és bukásá-ra. Vagy... Sorolhatnám.  Megvan! Megvan! A…

Tovább

Zórád Ernő – Walter Scott – Cs. Horváth Tibor: Ivanhoe

Történelmi regény, amelynek igen kevés köze van a történelemhez – képregény formában

Az Ivanhoe úgy maradt meg bennem, mint az egyik olyan történelmi regény, amivel középkamasz gyerekkoromban alaposan megszenvedtem. Az az önellentmondásom, miszerint elég korán felismertem, hogy egy elkezdett könyvet simán abba is lehet hagyni annak ellenére, hogy belekezdtem, és marhára nincs…

Tovább

Henry Kuttner – Cs. Horváth Tibor – Sebők Imre: Android

Egy réges-régi magyar képregény az emberi és a roboti identitásról

Ismét egy Sebők Imre-képregény. Sci-fi–feldolgozás. Az eredetiről eddig nem hallottam, nem olvastam még semmit, a szerző neve sem volt sehonnan sem ismerős. Elsősorban azért került fókuszba ez a képregény, mert Sebők Imre, másodsorban pedig azért, mert sci-fi. Nem példa nélküli ugyan a…

Tovább

Sebők Imre – Homérosz – Cs. Horváth Tibor: A trójai háború (Iliász)

Egy nagyon összetett, sokszereplős történet a zseniális művész rosszabb korszakából

Állítólag vannak, akik tényleg elolvasták az Iliászt is és az Odüsszeiát is. Mármint Devecseri Gáboron kívül. Én még nem. Többször belefogtam, hol ebbe, hol abba, de valami mindig elsodorta Homérosz eposzait.  Viszont úgy gondolom, nincsen ember, aki ne tudná, miről szólnak. Legalább nagyjából.…

Tovább

Korcsmáros Pál – Jókai Mór – Cs. Horváth Tibor: A lőcsei fehér asszony

Klasszikusok ha összejönnek, avagy mennyire képregényképes Jókai Mór?

AZ IRODALOM KLASSZIKUSAI KÉPREGÉNYBEN 13. Néha büszke vagyok arra, hogy önvizsgálatom szerint nincsenek a múltamban gyökerező görcseim. – Könnyű neked: ufó vagy! – mondta erre Szerelmetesfeleségtársam. – Miért, nálad sem vettem ilyesmit észre, kedvesM!– Én is ufó vagyok?– Összekerül, ami…

Tovább

Leonyid Szolovjov – Cs. Horváth Tibor – Sebők Imre: A csendháborító

Vajon tud-e tréfásan rajzolni a legfestőibb képregényeket rajzoló Sebők Imre?

Nem tudom, miért szokott rá Leonyid Szolovjov (1906–1962) a török Naszreddin Hodzsa történeteire, de két könyvet is megjelentetett róla. Ha nem találkoztál még vele, akkor Naszreddin Hodzsa olyasféle figura mint Lúdas Matyi , Thyl Ulenspiegel vagy Kaleb, a lator, Campanile remek figurája (nem is…

Tovább

Sebők Imre – Alekszej Tolsztoj – Cs. Horváth Tibor: Halálsugár

Őrült tudósos kalandregény a világ feletti uralomról, szovjetben és képben előadva

Azt, hogy miképpen találkoztam első ízben Sebők Imre képregényeinek az újra kiadásával, meg hogy egyáltalán kicsoda is ő, az előző Sebők-képregény, A repülő ember értékelésében leírtam. Ezáltal némileg elettem önmagam elől az ebédet. Kicsit bajban is vagyok, hogy miről fog szólni ez az…

Tovább

Sebők Imre – Alekszandr Beljajev – Cs. Horváth Tibor: A repülő ember

A történet nagy csalódás volt gyerekkoromban is, ellenben a rajzok mára zseniálissá értek számomra

Van már vagy nem tudom, hány éve, hogy volt egy képregény-fesztivál a WestEnd tetején. Szeremetesfeleségtársam elment úszni vagy lovagolni, én nem, én képregény-fesztiválra mentem a WestEnd tetejére.  Annyi, de annyi minden volt, hogy csak káprázott a szemem. Viszont olyan, ami igazán érdekelt,…

Tovább

Koska Zoltán: A nagy Csé (Fejezetek egy képregényíró történetéből)

Rajzokban a magyar képregény nagy dojenjének története

Tagadhatatlan, Cs. Horváth Tibor (a továbbiakban CsHT) a magyar képregény történet egyik legnagyobb alakja. Azt, hogy nem csupán híres, hanem hírhedt is, csak pár éve tudtam meg. Tagadni is hiábavaló lenne (bár manapság mindent és az ellenkezőjét is szabad és lehet tagadni, sőt, van, aminek a…

Tovább

Kertész Sándor: Keretek közt rajzolók

Hevenyészett mozaikok a képregény magyar történetéből, nagyon élvezhetőn

A képregényekhez fűződő viszonyomról már nem egy alkalommal szóltam (írtam). Elmondtam, hogy az apai nagypapám, néhai id. Mohácsi József, utolsó munkahelye szerint rendész a Hungexpo területén, amatőr eszperantista, elvetélt író, egy budapesti zsidó család sarja, aki cigány származású nőt vett…

Tovább
süti beállítások módosítása