Világéletemben iparkodtam szavatartó, kiszámítható, őszinte ember lenni. Azt hiszem, nagyjából sikerült. Dóka Péter előzőleg olvasott könyvénél, Az ellopott zsiráfnál ígértem, hogy bár volt bajom azzal a könyvvel, de a stílusával egyáltalán nem, tehát nem számoltam le egyszer s mindörökre a szerző…

  A helyzet az, tán szégyenkeznem kellene, mégis bevallom, emelt fővel: ha nem Delfin könyv lett volna el sem olvasom. Nem azért, mintha lett volna bármi Dóka Péterrel kapcsolatos előéletem, előítéletem. Nem volt. Mintegy tíz perce tudom, hogy több ifjúsági regényt is írt, hogy a Móra Kiadó…