Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Lee Bacon: A ​robotok bukása (Az utolsó ember 2.)

Az első rész végén volt kétségem, érdemes-e folytatni a történetet, annyira kerek volt

2025. március 25. - Mohácsi Zoltán

  A könyv első részénél (mert hogy ez egy másik történet folytatása, és az első nélkül túl sok füle-farka nincsen) leírtam, hogy fogalmam sincsen, mi lehet majd a második részben, mert az első annyira kerek egész, hogy semmi sem hiányzik hozzá. Értsd: a második rész nem csupán rókabőr-nyúzás…

Tovább

Szertics Gergely MI ​lesz velünk? – Talán rossztól félünk… és talán nem remélünk eléggé…

Az MI pozitív, reális megközelítése, nem csak az összeomlás és a pusztulás lehet opció

Nap mint nap használom a laptopomat, a telefonomat, rengeteg mindent hivatalosat is, hivatalostalant is már annyira ezeken intézek, hogy morgok, ha nem ezeken intézhetem a dolgokat.  A személyes megélhetésünk (Moha & Szerelmetesfeleségtársa) is jóval több mint ötven százalékban…

Tovább

Nick Bostrom: Szuperintelligencia – Utak, veszélyek, stratégiák

Érdemes-e egy tíz éve megjelent könyvet olvasni egy ilyen gyorsan változó alannyal kapcsolatban?

Egyik könyv vezet a másikhoz, mondja a közhelyes közhely. Ámbátor teljesen igaz. Ehhez a könyvhöz ténylegesen egy másik könyv vezetett. Amannak 2084 a címe, és a MI-t (mesterséges intelligenciát; az MI ugyanúgy két betű mint az AI, csak magyarul van) vizsgálja keresztény szempontból. Több…

Tovább

Lee Bacon: Az ​utolsó ember (Az utolsó ember 1.)

Egy tizenkét éves kislány egyedül a robotok emberutáló világában

Valahol ajánlotta valaki. Azt hiszem, talán Lennox prof 2084 című könyvében olvastam róla. Ahogy leírtam ezt a mondatot, bizonyos lettem benne, hogy úgy volt.  A könyvtárban pedig szerencsére megtaláltam tegnap. Aztán itthon próbáltam kiválasztani, melyiket is olvassam a nagy kupac kölcsönzött…

Tovább

Daniel H. Wilson: Robokalipszis

Jól kitalált mozaikokból összeálló MI (AI)-lázadás, hatalomátvétel és az ellene való harc

Egyáltalán: soha nem szoktam koncepciózusan olvasni. Soha nem volt olvasási tervem sem. Feleslegesnek tartom. A kötelező olvasmányokat is mindig sokkal előbb olvastam el, még mielőtt kötelezők lettek volna.  Így semmi tudatosság nem volt abban, hacsak nem tudatalattiság, hogy a Hiheteten! Magazin…

Tovább

Taťána Rubášová – Jindřich Janíček: Bámulatos ​robotexpedíció (William & Meriwether 1.)

Cseh agyból pattant robotok kutatják a múltjukat. Ilyen az, amikor egy jó marketing fél sikert jelent!

Valahol olvastam róla a neten. A legjobb képregények közé sorolták. Miközben azt sem tudom eldönteni, képregény-e egyáltalán vagy mi a szösz. Jó, minden oldalon van könyv, s tény, van olyan oldala, ami tökéletesen képregényszerű, de mégsem az. Ez képeskönyvnél meg mindenképpen sokkal több. Meg…

Tovább

Nathan Never 1.: Sigmund titka – Az alexandriai világítótorony

A világunk 172 év múlva, olasz akció-képregénybe álmodva

  SIGMUND TITKA  Írta: Mirko PermiolaRajzolta: Sergio Giardo   AZ ALEXANDRIAI VILÁGÍTÓTORONY  Írta: Davide RigamontiRajzolta: Ivan Calcaterra Kicsit csalóka a borító jobb sarkában az egyes szám, sőt, valamelyest megtévesztő maga a borító is. Ugyanis ugyanezzel a képpel már megjelent egy Nathan…

Tovább

Simon Stålenhag: Elektronikus ​állam

Nagy túlzással: összművészeti kísérlet. Mert csupán irodalomként lehetetlen nézni rá

Nehéz minek tekinteni Simon Stålenhag könyvét. Egyetlen dolog biztos vele kapcsolatban: figyelemre méltó. Hogy milyen szempontból és milyenből célt tévesztett, az már egy más kérdés. Ami egészen bizonyos: ha csak jottányit is engedünk a felületességünkből, és odafigyelünk, minden zavarunk, kérdésünk…

Tovább

Henry Kuttner – Cs. Horváth Tibor – Sebők Imre: Android

Egy réges-régi magyar képregény az emberi és a roboti identitásról

Ismét egy Sebők Imre-képregény. Sci-fi–feldolgozás. Az eredetiről eddig nem hallottam, nem olvastam még semmit, a szerző neve sem volt sehonnan sem ismerős. Elsősorban azért került fókuszba ez a képregény, mert Sebők Imre, másodsorban pedig azért, mert sci-fi. Nem példa nélküli ugyan a…

Tovább

Isaac Asimov: Robottörténetek 1–2.

Alapítvány–Birodalom–Robot univerzum

Asimov olvasmányélményemról az első nagyon éles emlékem, hogy ülök az óbudai, Harrer Pál utcai lakás fürdőkádjában, nagyon általános iskolás vagyok, és éppen befejező félben van az Apu polcán talált Alapítvány-trilógia utolsó kötete, és én éppen megtudom, kicosda az Öszvér, és megfagy körülöttem a…

Tovább
süti beállítások módosítása