Nagyon kevés bakancslistás dolog van az életemben. Brugge az egyik. Naná, hogy az idióta magyar címet kapott Erőszakik kapatott rá. A másik egy kis kert, benne a ház közelében egy diófa, alatta faragott asztal, mellette székek, rajta egy üveg bor, száraz fehér, lehet akár cserszegi fűszeres is…

Kivételesen Szerelmetesfeleségtársam (írtam már róla bármit is?) olyan könyvet kért, illetve könyveket, amelyek bent is voltak a könyvtárban. Rögtön négy is. Meg is hökkent, amikor hazavittem őket.  – Tudod, hogy én nem olvasok olyan gyorsan mint te. Elég lett volna egy, maximum kettő.– De most…