Nem azt mondom, hogy keresztény heteket tartok, de a héten ez a második keresztény könyv, amit olvasok. Annak ellenére, hogy amióta, tizennyolc éve kirostálódtam a gyülekezeti életből (hosszú, szomorú, nem is tudom, hogy tanulságos történet-e?), elég kevés hasonlót olvastam.
Mert ambivalens bennem a kereszténységem. Azt, hogy hiszek Istenben, egy percig nem volt vitás. Az sem, hogy a megváltásban és a Megváltóban hiszek.
De az sem kétséges, hogy egyszerűen a hideg ráz attól, hogy ea hitemet gyülekezeti keretek között gyakoroljam. A sztenderd keresztény kegyességtől is tudok lúdbőrözni. És tudok minden teológiai, logikai érvet önmagam ellen.
Viszont az ateizmus ellen nem tudtam. Gondolkodom, hol is találkoztam a ténnyel, hogy létezik egy Frank Turek nevű fickó, aki írt egy keresztény könyvet az ateizmus ellen, Isten, Jézus Krisztus mellett.
A könyv döntő része azonban nem a kereszténységről szól, hanem arról, hogy sokkal több érv szól Isten létezése mellett mint ellene. Logikai, filozófiai, tudományos érvek.
Ahogy olvastam, és egy fogytak a lapok, egyre azon gondolkodtam, milyen jó lenne, ha egykori hittestvérem, aki elhagyva közös hitünket, majd a kereszténységet is, és vehemens munkába fogott, hogy mindenkit felvilágosítson a kereszténység tévedéseinek a soráról, vajon mit válaszolna Turek érveire? Vajon lohadna, csillapodna-e a rettentően ellenszenves agresszivitása.
De aztán rájöttem, hogy úgy nagyjából semmit se reagálna. Ám azt egészen bizonyos megtudnám, hogy micsoda tudománytalan ostobaság az egész, csúsztatás és hazugság, ahogyan az a kereszténységgel mindig is lenni szokott. Mert nincsen is olyan, hogy valaki tudós és keresztény legyen egyszerre. Nem a fenti blog szerzőjét akarom elásni. Csak ő jutott az eszembe, amikor Tureket olvastam.
A kérdést maga Turek is felteszi a könyvben. Mármint nem azt, hogy a Ki menti meg Jézsut? című blog szerzőjét ugyan miért ne tudná meggyőzni, hanem azt, hogy vajon a meggyőző Isten-érvek megismerése után hogyan képes valaki továbbra is meggyőződéses ateista maradni, az ateizmusban hinni?
Igen, HINNI. Mert az ateizmus, lévén, hogy Isten nem léte ugyanúgy bizonyíthatatlan, ahogyan a léte is csak kikövetkeztethető. Turek egyébként írt egy Norman Geisler nevű társzerzőjével írt könyvet is ezzel a felettébb tréfás címmel: Nincsen elég hitem, hogy ateista legyek.
Nem tudom, miről szól az a könyv, de ez tulajdonképpen arról, amiről annak a címe. De erre természetesen még visszatérek.
*
Frank Turek 1961-ben született. Vagyis idén, 2025-ben hatvannégy éves. Ahogy látom, a fő tevékenysége, hogy előadásokat tart a kereszténység mellett, az ateizmus ellen. Régebben vállalati vezetést, menedzsmentet oktatott. Mivel vonalasan képviseli a saját hitét, a vele kötött szerződéseket olyan cégek bontották fel mint a Cisco vagy a Bank of America.
A nézeteivel nem az volt a baj, hogy keresztény nézetek, hanem az, hogy a kereszténységből fakadón nem elég polkorrektek. Mert Turek egyáltalán nem támogatja például, hogy gyermekeket meleg pároknál helyezzenek el. (Felületesen ezt ebben a könyvben is érinti)
Van egy podcast-weboldala is, Cross Examined, vagyis Keresztkérdések néven,
*
A könyv magyar címe nem annyira árulkodó mint az angol. Azon a nyelven így fest ugyanis:
Stealing from God, vagyis Lopás Istentől. Úgy látszik, a magyar kiadó valamiért kesztyűsebb kézzel nyújtotta át a magyar piacnak Turek könyvét. Értem is, meg nem is. Egyébként nem rossz a magyar cím sem, és lefedi a mondanivalót. Mármint akkor, ha tudom, miről is van szó. De ez nagyon hasonlóan igaz az angol címre is. Mert rengeteg mindent lehet Istentől lopni, nem biztos, hogy azonnal adja magát, hogy mindenki azonnal a teizmus érvrendszerének az ellopására gondol.
Mert arról van szó.
*
Miről is? Hogyan is lehet egy mondatban összefoglalni? Turek azt állítja, az ateista érvek tulajdonképpen mindig visszacsatolnak a teizmus érveihez, végső soron Istenhez. Vagyis az ateisták csak Isten valóságának az érveivel képesek érvelni.
Fura megállapítás, nem?
Turek ezeket a területeken tekinti át a teizmus és az ateizmus érveit: Természetesen mindegyiket részletesen kifejti. Előrebocsátom: a kifejtése világos, izgalmas, propagandától mentes. Voltak részek, amelyiknél kétszer kellett nekiveselkednem a megértésnek, vagy háromszor, de többször nem, és a vége mindig az lett, hogy bólintottam, megint meggyőzettem.
Szóval a területek:
- Kauzalitás – Senki hogyan teremthetett a semmiből valamit?
- Értelem – A vallás rossz vagy az érvelés?
- Információ és tudatosság – „Minden Őbenne áll fenn"
- Erkölcs – Isten jogainak megrablása
- Gonoszság – A gonoszság léte rácáfol az ateizmusra?
- Tudomány – Nem a tudomány állít, hanem a tudósok
Foglaljuk össze gyorsan, miben koherens a világnézetük, amint azt a könyv során kivizsgáltuk. Az ateisták azt állítják, hogy hisznek aláássák azokat: az alábbi mondatok első felében, de aztán a gyakorlatban teljesen .
- A kauzalitás törvénye nem bizonyos... kivéve az ateizmust alátámasztó elméletek esetében.
- Kizárólag anyagi dolgok léteznek... leszámítva a logika tör- vényeit és saját tulajdon elméjüket, aminek segítségével erre a következtetésre eljutottak.
- Mindennek fizikai oka van... kivéve az ateizmussal kapcsolatos elképzeléseiknek és elméleteiknek.
- Isten nem lehet örökkévaló, minden visszavezethető valamilyen okságra... kivéve a világegyetem, az persze lehet örök. ízlelni
- Nem alapozhatjuk hitünket olyasmire, amit nem látunk, nem hallunk, nem tudunk megérinteni, szagolni vagy... kivéve a multiverzumot, amit szintén nem láthatunk, hallhatunk, szagolhatunk vagy ízlelhetünk.
- Tudatosság nem létezik... kivéve az ateista tanok tudatos kialakításában.
- A természet nem célorientált... kivéve, ha tudományos kutatásaik során kiszámíthatóan célorientált természeti törvényekre van szükségük.
- Senkinek nincs szabad akarata... csak nekik, amikor szabadon jutnak el ateista következtetéseikre.
- Az öntudat csupán illúzió... leszámítva az övéket, amire szükségük van, hogy erről könyvet írhassanak.
- Nincs objektív erkölcs... kivéve akkor, ha ók fogalmaznak meg erkölcsi abszolútumokat (miközben persze teljességgel erkölcstelennek ítélik, ha valaki velük szemben fogalmaz meg ilyesmit!).
- Gonoszság nem létezik kivéve, ha ilyen alapon akarják cáfolni Isten létezését.
- Isten gonosz... jaj, majdnem elfelejtettem, hogy gonosz nem is létezik!
- Istennek nincs joga gyermekeket ölni... csak az abortusz-párti ateistáknak van.
- A vallás mindent megmérgez... kivéve az ateista vallás, amit elfelejtenek megemlíteni, pedig milliók estek áldozatául.
- Minden igazság a tudományból származik... kivéve ez az igazság, és az összes többi nem tudományalapú igazság, amire szükségük van a tudomány művelése során.
- Az intelligens tervezés nem tudományos... kivéve, ha ők alkalmazzák a régészet, a kriptográfia, a biomimetika, a rendőrségi nyomozások során, vagy amikor azt feltételezik, hogy az életet földönkívüli lények hozták a földre.
- Ha egy adott oknál megállunk, tudománytalanságba esünk... kivéve persze az evolúciót.
- Az egyszerűből nem jöhet létre bonyolult... kivéve az evolúció során.
- Istennel kapcsolatban nincsenek bizonyítékok... kivéve persze azt a teisták által szolgáltatott számos bizonyítékot, amit érvénytelennek ítéltek
- A filozófiának nincs szerepe a tudományban...kivéve azt a filozófiát, amit arra használnak, hogy a tudományt kizsigerelve mindenre ateista magyarázatot adjanak.
- A vallással ellentétben a tudomány objektív és nyitott az új gondolatokra... kivéve, amikor a materialista ideológia alapján szidalmaznak, becsmérelnek vagy akár ki is rúgnak valamilyen új elképzelés miatt.
És így tovább. Ahhoz képest, hogy az ateisták az észszerűség bajnokainak tekintik magukat, ha kicsit a szőnyeg alá nézünk, sok észszerűtlenséget találunk odasöpörve. Az egész világnézet önmagát cáfolja meg és Istentől kénytelen lopni ahhoz, hogy egyáltalán létez- zen. Olyan, mintha valaki azt mondaná, nem hisz a fegyverekben, de aztán lenyúlja az enyémet és azzal próbál lepuffantani. És az ateisták remélik, hogy ez senkinek nem tűnik majd föl...
Ráadásul nem csupán hazug az ateizmus, de még csak nem is adhat hozzá semmit a földi élethez. Egzisztenciális alapgondolata sze- rint nem vagyunk többek molekulagépeknél, amik egy nagyszabású Monopoly játékban vesznek részt: gürcölünk, hogy bizonyos javak hoz jussunk, aztán visszacsomagolnak a dobozba, ha a játék véget ér.
(270–272.)
Hát így valahogy, ebben a szellemben, ebben a stílusban. A fenti idézet egyébként a könyv vége felé „hangzik el”, tehát tekinthető sommás összefoglalásnak is. Illetve megmagyarázza, hogy ha te most valamit nem értesz belőle, az azért van, mert nem olvastad még a könyvet, ami az idézet előtt van.
*
Az én nagy bölcsességemben a megfelelő fejezetig volt bennem egy gigantikus adag következtetési pökhendiség: pajtás, csuda jól mondod az érveidet a teizmus mellett, és őszinte logika nem marad szárazon, ha odafigyel rád, aki olvas. De és azonban a teizmus önmagában még messze nem kereszténység, ne keverjük logikai bakugrással a szezont a fazonnal! Azért mert van Isten, ez nem jelenti azt, hogy Ő kapásból a kereszténység Istene. Azért, mert az Univerzumit, a Naprendszerünket, a Földünket és rajta az életet nem a vak véletlen alakította ilyenné, ez mért jelentené kapásból azt, hogy Isten a szeretet, de annyira, hogy az egyszülöttjét adta váltságul a bűneinkért? Na, ugye!
Ezt gondoltam önmagamra büszkén, hogy észrevettem az érvelési likat. És persze sajnáltam, hogy van ilyen, mert hát hiszen egy szőnyegen árulunk a szerzővel, de közben azért dagadt a mellem.
...hogy aztán kipukkadjon mint lufi az égő szivarral csókolózva. Mert Turek egy komplett fejezetet szentelt annak, hogy ha Isten van, akkor miért szükségszerű, hogy akkor egy legyen a kereszténység Istenével. Igen, van itt szó a Biblia megbízhatóságáról és Jézus feltámadásának az igazáról. Igaz, tömören, összefogón, de még így is az a csoda, hogy nem lett még kereszténnyé a világ, hiszen létezik Turek könyve.
*
Szóval azt mondom, remek könyv ez! Meg azt, hogy megértem a megírását, de nincsen kétségégem: nagyjából semmit sem fog érni. Illetve de, a keresztény olvasókat fogja megerősíteni abban, hogy oké, szellemileg ők vannak jó helyen, Az ateisták meg legyintenek majd, hogy gyermekded meskete az egész. Mert a hitet a logika nem megszüli, csak megerősíti. A hit azért hit. S ha valaki az ateizmusban hisz, akkor abban akar hinni. Ezt Turek is mondja, nem én vagyok ilyen okos és tapasztalt.
Mit várhatunk akkor a könyvtől? A keresők és a bizonytalanok rengeteget. Akiknek érvekre van szükségük, mert missziózni akarnak, és a mai világban ők azok, akik szembe mennek a sztrádán a forgalommal, nos, számukra is jelentős munícióval bír, amit Turek mond. Mindazok, akiket Richard Dawkinsnak és hasonlóknak hívnak, nos, nekik semmi jót nem tartogat a könyv, mert kiderül, hogy a logikátlan agresszivitásuk csak a gyűlöletüket igazolja, az igazukat semmiképpen.
Patmos Records, Budapest, 2019, 330 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155526947 ·
Fordította: Surjányi Dávid
9/10
Az alábbi kép egyben link is ám!
2025 június közepe felé, de még fizetésen innen. Ez a hét már könnyű volt munka és rohangálás szempontjából. Csak a kánikulát nézve nem. (Soha nem értettem ezt a szót: káni kula. Dzsingisz és Batu fekáliája.) Egyik napról a másikra érkezett meg, de ezt meg nagyon megtette.
A héten semmimet sem hagytam el, és olyan sem akadt semmi, amiről azt gondoltam, hogy elhagytam, de aztán mégsem.
Egy kis számítástechnikázás akadt megint, mert egyrészt a Google Drive akadt gondom, másrészt egy távoli asztal progival is. Szerencsére mindkettőre találtam alternatívát. A Drivera ráadásul olyat, ami előfizetve húszszorosa a az előfizetett Drive kapacitásának és csak pár száz forinttal drágább Ingyenért 1TB-ot adnak. Innen a neve is: TeraBox. De a távoli asztalos progi is gyorsabb mint amit eddig használtunk, és amibe most belebaxarintottak egy olyan reklámot, hogy gyakorlatilag használhatatlanná tették vele az ingyenes verziót. Szóval ezekkel eltökölődtem egy csöppet, meg a MartAssist gépének a titkosításával is, de jobbára csak írtam, miután hazaértem.
