Tartozom egy vallomással. Szeretem úgy tudni, hogy nem, de több mindennel teljesen elfogult vagyok. Így vagy úgy. Persze úgy gondolkodom az elfogultságomról, hogy nem elfogultság, hanem kiérlelt vélemények eszenciája.
Elfogult vagyok az unokáimmal. A gyerekeimmel. Szerelmetesfeleségtársammal.…
Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről
Moha olvasó-NAPLÓJA
Emil Vachek: Átkozott pillanat
Csendes, fagyos estén nyomozós, prágai történet a harmincas évekből
Könyvmegálló Óbudán, valamikor a 21. század negyedén: csak azért, mert cseh, és mert krimi. Semmi más indok nem volt arra, hogy velem jöjjön. Pedig amit eddig olvastam ebben a kategóriában, az tulajdonképpen nem jogosíthatott vérmes reményekre. Na nem mintha olyan széles spektrumban faltam volna…
Ed Brubaker – Sean Phillips: Alvilág (1. A gyáva, 2. Lawless, 3. A halott és a haldokló)
Noir krimi-lánc, s ha azt mondom, majdnem „Sin City”, mindent elmondtam
Ez az a könyv, aminek öt borítója van. El tudsz ilyet képzelni? Eddig én se tudtam volna, de napról napra okosabb leszek. Egyre több mindent megtudok.
(Azonban az is igaz, bár nem ide tartozik, hogy egyre több mindent el is felejtek. Bár a leges-legtöbb esetben csupa olyat, ami voltaképpen…
Nyikolaj Leszkov: Kisvárosi Lady Macbeth
Shakespeare-es sztori, Dosztojevszkij stílusában, csak szűkszavúan, tömören, velősen
Ismét az Olajág Otthonok egyik könyvespolcán leltem csodára. Eddig még csak nem is hallottam Leszkovról.
Pici könyvecske, csak azért száztíz oldal, mert kicsik az oldalak. A4-esben szerintem huszonöt oldal ha lenne.
De Kuprin Szulamit-ja óta tudom, hogy a terjedelem és a minőség között marhára…
Claudio Chiaverotti – Val Romeo: Morgan Lost – 0. A kezdetek
Egy nősülni készülő, horrormozi-tulajdonos metamorfózisa
Ez már a sokadik, nyolc és feledik Morgan Lost füzet, amiről írok. Lusta szokásom szerint az alapokat nem ismétlem már meg. Nem mondom el, hogy a furcsa jövőben élő, tetovált szemű pasas miért olyan, amilyen, és miért specializálta magát az aberráltakra.
A bejegyzés alján megtalálhatod a magyarul…
Alfred Komarek: Polt felügyelő sírdogál (Bűntények a pincesoron 1.)
Hát Polt felügyelő nem belebotlott egy gyilkosságba, amiről csak ő hiszi, hogy az az?
Nesze nekem! Képet kerestem ehhez az értékeléshez, és amire rányitottam, az alatt a cikk közölte, hogy e könyv szerzője, ALFRED KOMAREK NÉGY NAPJA, 2024. 01. 27-ÉN ELHUNYT. Nyugodjék békében!
A múlt héten vettem le a polcról, és tettem a hamarosan olvasandók közé ezt az első…
Harry Kemelman: A rabbi vasárnap otthon maradt (Rabbi-könyvek 3.)
Amerikai zsinagógai kavarás, aztán meghal valaki: vallásos krimit olvastam
Az elmúlt hetem olyan kis kedvetlen hét volt. Még olvasni sem igazán volt kedvem. Illetve valamiért semmi sem kötött le igazán. Három könyvet is félbe hagytam érdeklődés híján. Ezt a rabbiról szóló krimit aztán nem.
Stílusosan az Olajág Otthonok egyik könyvespolcán találtam. Azért stílusosan, mert…
Jiří Marek: Az Albatrosz rejtélye
Csehszlovák falu, kamaszok, rejtélyek, még halál is van, meg egy csipet szocreál-érzet
Ezzel a könyvvel gyerekkoromban nagyon sokat szemeztem. Az óbudai Fő tér gyerekkönyvtárában. Aztán mégsem vettem ki soha, így el sem olvastam soha. Jól tettem. Akkor nem tetszett volna.
Azért nem, mert valahogy soha nem kedveltem a zsánerek keveredését. Ha krimi, akkor legyen krimi, ha ifjúsági…
Georges Simenon: Maigret pipája (Három bűnügyi regény)
Maigret olyan esetei, amelyek valamiben mások: hol nevetünk, hol tárgyalunk, hol nyugdíjban vagyunk
Most mondjam megint? Mondom: ismét egy olyan olvasás, ami teljesen ad hoc érkezett. Azt viszont a szokásos úton tette: egy óbudai könyvmegállóban való körülnézéssel. (Mindig azt írom: óbudai. Miközben máshol még nem is találkoztam ezzel az utcai könyvszekrénnyel. Igaz, intézményekben, például a…
Dylan Dog – 4. Az alkonyatzóna lakói (+ A szörnyeteg visszatér)
Egy kicsit sem szokványos zombis, meg egy csavaros, mészárlásos-gyilkosságos történet.
AZ ALKONYATZÓNA LAKÓI Írta: Tiziano Sclavi Rajzolta: Giuseppe Montanari – Ernesto Grassani
A SZÖRNYETEG VISSZATÉR Írta: Tiziano SclaviRajzolta: Luigi Piccatto
Megértem én, ha unod... Sokadik Dylan Dog, tömérdekedik Sergio Bonelli Editore kötet, milliószor elmondtam már, hogy Dylan Dog…
Juan Díaz Canales – Juanjo Guarnido: Blacksad – 6. A függöny lehull (1.)
Az ábrázolás ismét tarol az állatos noir krimi féltucatodik kötetében
Blacksad. Egy nyomozó macska. Állatok mindenfelé. Mi a fene?
De ha Blacksad, akkor egyértelmű: védjegye a grafikai minőségnek, a részletes, szemgyönyörködtető ábrázolásnak. Képregény, amelynek minden kockájában úgy merülhetünk el, akár nyári kánikulában a hegyek közti hűsvízű tó vizében.
Akkor…
Tex – 3. Gyilkosok
Tudnak vadnyugatulni ezek az olaszok: vérbeli vadnyugati bérgyilkosos történet ez, kérem!
Írta: Mauro BoselliRajzolta: Alfonso Font
A Tex valahogy nehezen adta magát. Mármint a magyarul megjelent Bonelli kiadványok közül. Talán azért, mert a többi, amit ismertem, zsánerében nem volt ennyire lerágott csont, mint a Vadnyugat. Azok is lerágott csontok voltak, vámpírok, rémek, sci-fi,…
Diabolik – Fekete gyűjtemény II.
Az ellentmondásos gazember, aki öli a rosszakat, de ingatag kapcsolatban együtt dolgozik a rendőrséggel
Nos, túl sok képregényt olvasok. Kicsit vissza kellene térni a szépirodalomhoz. De rendre jön valami, ami a kezembe erőlteti, fészkeli, kényszeríti magát. Aminek képtelen vagyok ellenállni.
Itt van ez a Diabolik is. Hallottam róla, láttam borítókat, de kicsit sem érintett meg a létezése.…
Friedrich Glauser: Studer őrmester (Studer 1.)
Svájci akciótlanság, nyugati nyugalom, szimpi őrmester
Mint annyi minden mással a krimiirodalommal sem vagyok naprakész. Én vagyok a 21. század antipolihisztora.
Amit látok, hogy krimi annyi van, hogy Dunát lehet vele rekeszteni, de az vagy Agatha Christie utánkiadás, vagy amerikai, vagy skandináv. Vagy ha már Agatha, akkor Raisin (író: M. C.…
Dampyr – A sötétség gyermeke 1/5. – Fekete mágia
Sorozatgyilkos az egyetemeken, avagy egy könyv irtóztató hatalma
Mauro Boselli – Maurizio ColomboNicola Genzianella
Az a helyzet, hogy még mindig nem unom ezt a Dampyr-dolgot.
Pedig a vámpírosdit, túlvilági szörnyesdit egy fikarcnyival sem kedvelem jobban mint eddig. Annyi borzalom, szörnyűség van a világban, hogy fel nem foghatom, minek tetézni a valóságot…