Nem túlzás, évek óta kerülgettem a Conan-okat a könyvtárban. Nem láttam még Conan-filmet, nem olvastam semmi Conan-t, nem láttam még belülről Conan-képregényt.  De mert Conan nem éppen ismeretlen figura, tudtam, miről van szó. Mer' ha más nem: a Svájcinéger...  S amiről szó van, azért nem…

Vannak könyvek, hogy valamilyen formában szembe jönnek velem, és onnantól nem tudom kiverni őket a fejemből. Képregényben ilyen volt a Watchmen, a Sin City és ez a Transmetropolitan.  Csak ezt eddig nem olvastam. Látatlanba megvenni marha drága, meg hely sincsen már itthon, és ha vacak, akkor minek…

Jonassonnal (is) le vagyok maradva. Mármint a könyveinek az olvasásával.  Mint úgy mindennel az életemben. Közel hatvan vagyok. Osztanom kellene már az életbölcsességet, szórva mint a magot, de egy húsz éves etapot eltekintve mindig úgy álltam az életben mint egy határozott, ám mégis csak kisfiú…

Itt a blogomon nyolc Gardner-féle Perry Mason esetet találsz. Mármint az értékelésüket. Ezeket:  A kártyás asszonyPerry Mason és a hosszú combú énekesnő eseteA vakszerencse eseteA meseszép csaló eseteA harcias nagymama eseteA lusta szerető eseteA jéghideg ujjak eseteA házmester macskájának…

Egyáltalán: soha nem szoktam koncepciózusan olvasni. Soha nem volt olvasási tervem sem. Feleslegesnek tartom. A kötelező olvasmányokat is mindig sokkal előbb olvastam el, még mielőtt kötelezők lettek volna.  Így semmi tudatosság nem volt abban, hacsak nem tudatalattiság, hogy a Hiheteten! Magazin…

(Ez a bevezető egy másik Hihetetlen! Különszámhoz készült. Egy még be nem fejezett, de több hónapja elkezdett bejegyzésből származik. S mert ide is, meg gyakorlatilag bármelyik Hihetetlen!-hez majdnem tökéletesen passzol, szégyenkezés nélkül ide másolom, s még az is lehet, ott is ugyanígy…

Mindenki fiókokba pakolja és egyszerűsíti a beáramló információkat. Amikor szükség van rá, kihúzza a memóriája megfelelő fiókját, és az új infót a régivel veti össze.  Ha a darknet szót meghallom, és vélem, nem csupán én vagyok így vele, azonnal a gyermekpornó, a fegyverek és a kábítószer ugrik be.…

A helyzet a következő: a mondás, hogy egyik könyv vezet a másikhaoz, tökéletesen igaz. Ha például nem létezne a képregény műfaja, akkor egy Sváb József nevű, magyar alkotó sem csinálhatott volna egy csokorra való adaptációt O. Henry novelláiból, és ha nem csinált volna, akkor én nagy eséllyel…

Ezt mondja erről a könyvről a hátsó borítón levő fülszöveg, s ezzel nagyon sok mindent összefoglal: A ​világ legkiválóbb képregényes riportere újságírói munkáit gyűjtötte össze a Frontvonalban című kötetben, benne az Irakban szolgáló amerikai hadseregről szóló, az Egyesült Államokban soha nem…

Azért most koppant a fejem a laptop billentyűzeten. Lustaságból ki akartam másolni a szerző nevét, a könyv címét a Molyról. Beütöttem a könyv címét a keresőbe. Erre KÉT könyvtalálatot adott ki, két különböző címen. Az egyiket már olvastam. De az nem ez a A kártyás asszony volt. A másik könyv…

Írta:  GIAN LUIGI BONELLI Rajzolta:  AURELIO GALLEPPINI  Sokadik Tex képregény-értékelésem. A Classic sorozatból is a negyedik. Mit újat tud adni, mondani egy sokadik ugyanabból a sorozatból képregény? Bátran és bizton mondom: semmit.  Ez a semmi kétféle lehet. Lehet, nem is kell újat adni,…

Ez is amolyan szembe-jött-a-könyvtárban-darab. Bár már nem tökéletesen ismeretlenül: két éve az első, magyarul megjelent része, a Trauma Team már a kezemben volt. Ott ezt-azt leírtam, többek között a képregény címéről, a cím értelmezéséről. Azt most nem ismétlem meg, hiszen csak egy kattintásra…

Persze, megint könyvtár, és megint a véletlen. Mr amennyiben létezik egyáltalán a véletlen...  A roppant jól sikerült borítórajz tűnt fel elsőre. Aztán az, hogy magyar szerzőről van szó. Akiről egyébként semmit sem tudtam, s bár a gépemen itt van néhány képregénye, az egyik ebben a kiadványban is…

Ahogyan az előző füzet, a Rantanplan Bárkája értékelésében írtam, most egyszerre két Lucky Luke jutott el hozzám. Információhiány miatt. (Nem tudtam, hogy megjelentek.) Az és ez. Szerencse, hogy kettő jött. Mert amit ez kiolt, az felgyújtja.  Pedig ezt az epizódot az eredeti, két klasszikus szerző…

Az ANTIFÁRÓL nem sokat tudtam eddig. Csak annyit hogy baloldali csoportosulás. Az antifasiszta rövidítése. A fasisztázás meg jobbára baloldali privilégium: tudnivaló, hogy az a fasiszta, akit ők annak mondanak. Mint látni fogod, az Antifára ez hatványozottan érvényes.  Szóval nem sokat tudtam az…