Mert eredetileg ez is egy Sergio Bonelli Editore képregény, és én lustázásiból írtam egy blogbejegyzést a kiadóról, meg az olasz képregényeiről, a fumettiról, hogy ne kelljen minden egyes alkalommal ugyanazt elismételnem, hát tessék, a bejegyzés linkje! Ezt is a legutóbbi könyvtárazásom során…

Írta: LUCA ENOCH  STEFANO VIETTI  Rajzolta:  LORENZO NUTI  Van ennek a kötetnek egy, hm, a fene tudja, mije, előzetese, bevezetése, néhány oldalas próbakiadványa... Nem tudom, minek nevezzem. Már akkor sem tudtam, amikor megvettem és elolvastam. Egyszerűen nem tudtam vel mit kezdeni, és még most…

Ismét egy Könyvmegállós szerzemény, Szerelmetesfeleségtársam nyomta a kezembe: – Te szereted az ilyeneket!  S valóban. Ezzel együtt többszöri nekifutásra jutottam csak a végére. Nem a regény hibája. De idei nyaralásunk alatt, Gyulán belekezdtem, és bár ez meg az kiütötte az olvasási sorrendben,…

Hej, ifjúság, fiatalság, szerelem, táborok, meg a fránya, fene nagy nosztalgiafaktor! Mert ez a könyv nekem arról szól, hogy égett a tábortűz „a” Barta Laci (akkor még) bácsi gitárolt sok mindent, például a Ballada a fegyverkovács fiáról-t, meg szintén az Omegától a Naplementét, s mi hallgattuk…