Persze, megint könyvtár, és megint a véletlen. Mr amennyiben létezik egyáltalán a véletlen...  A roppant jól sikerült borítórajz tűnt fel elsőre. Aztán az, hogy magyar szerzőről van szó. Akiről egyébként semmit sem tudtam, s bár a gépemen itt van néhány képregénye, az egyik ebben a kiadványban is…

  Jiří Marek-nek nagy gyorsan ez a negyedik könyve, amit a közelmúltban olvastam. Az első a  Régi bűnügyi történetek volt. Aztán következett Az Albatrosz-rejtélye, azután meg a csudaremek Boldogkor. A bűnügyi történetek nem volt átütő, de szórakozásként pompásnak tartottam. Az Albatrosz-szal…

Nagyon kevés bakancslistás dolog van az életemben. Brugge az egyik. Naná, hogy az idióta magyar címet kapott Erőszakik kapatott rá. A másik egy kis kert, benne a ház közelében egy diófa, alatta faragott asztal, mellette székek, rajta egy üveg bor, száraz fehér, lehet akár cserszegi fűszeres is…

Ahogy mondják, egyik könyv vezet a másikhoz. Tegnapelőtt olvastam el Bókay János remek könyvét, regényét a János vitéz századeleji megírásáról, bemutatásáról, a szerzőkről, az akkori színházi, irodalmi életről. A címe: Egy rózsaszál szebben beszél. Szégyenem, hogy eddig nem állt össze: a darab…

  Gyönyörű Szerelmetesfelségtársam elhintette bennem annak a felismerésnek a magját, hogy halandó vagyok. Ezáltal a büdös életben a végére nem érek a polcaimon dupla sorban zsúfolkodó könyvmennyiség elolvasásának.  Pláne úgy, hogy alkalomadtán még veszek is hozzá pár darabot. Meg itt-ott találok…

Rényi Ádám az előző könyvét, az Osztálytalálkozót tizenegy évig írta. Tavaly jelent meg. Két hete, Gyulán, a nyaralásunkon olvastam. Írtam is róla. Nem lettem tőle eszementen lelkes, de úgy gondoltam, több az erénye mint az erénytelensége.  A héten a könyvtárban szemben állt velem az újdonságok…

A középiskolai ostályomnak, '85-ben érettségiztünk, egyetlen találkozója volt csak, az is már vagy húsz éve. Vagy csak én nem tudtam róla, hogy volt több. Bár fent voltam az iwiwen is, és nagyjából kezdettől fogva a Facebookon is. Nem vagyok megtalálhatatlan.  Arról az egyetlen találkozóról…

Petőcz András nevével és írásművészetével a Napkút Kiadós kapcsolatom végett találkoztam első alkalommal. A kiadó weboldalán barangolva futottam össze az Idegenek című kötetével, amely nem is egy könyv, hanem egy trilógia, egyben kiadva. Az utóbbi évek egyik legmeghatározóbb szépirodalmi…

Az a helyzet, hogy ez egy nagyon-nagyon csalós könyvértékelés. Úgy mond igazat, hogy közben egy szavát sem lehet komolyan venni. Elhinni azt lehet.  Mert elég könnyű belátni, hogy több nézőpontból is visszás, ha valaki a saját könyvéről ír ajánlást, recenziót, értékelést, beszámolót vagy mi a…

  Megint hasraütéssel választottam a Napkút Kiadó kötetei közül. Szanyi Ildikótól azonnal két könyvnek is bizalmat szavaztam. Utólag gondolkodtam csak, mi van, mi lesz, ha nem jön be nekem, ahogyan ő ír, odacsaphatok az asztalra két negatív értékelést... De ezen már csak akkor tűnődtem, amikor a…

Kaszás István neve mindörökre összeforrt bennem A modell című elbeszélésével, amely a Gakatika 27. számában jelent meg.  Az úgy volt, hogy tizenévesen, lent a padoknál, a Harrer Pál utca végén, kicsit rézsüt az iskolával szemben ücsörögtünk, szokásosan. Éppen nem tollasoztunk. Beszélgettünk. Azt…

ÁLLJ! Mielőtt bármit csinálnál, olvasd el újra a szerző nevét, és ha nem vagy azerbajdzsáni, akkor próbáld meg gyorsan kimondani!  A sikerrel járók között még kér azerbajdzsáni irodalmár nevét sorsoljuk ki. Mit szólnál mondjuk Mirza Feteli Ahundzadze, de főleg Celil Memmedquluzade nevéhez? S merd…

Most is egy visszatérő refrén következik: ez az értékelés soha, vagy legalábbis nagyon kis eséllyel születik meg, ha nincs a véletlen játéka, egy elsőkönyves szerző, aki elküldte nekem a könyvet, lennék-e olyan merész, hogy írok róla, itt a blogon, ha én nem küldöm el az írásom linkjét a könyvét…

Semmi köze  lényeghez, és még csak nem is történet igazából, mindössze egy nagyon halovány összekapcsolási-kísérlete a könyvnek a blogíróval.  Édesanyám már nem élt, de már Óbudán laktunk egy kétszoba-összkomfortos lakásban, a Harrer Pál utcában. Két egyforma szoba volt a lakásban, és az egyik az…

Még néha nem bírok magammal, és rá-rákattanok egy számomra érdekesebb téma, hír kommentjeire, de mindig súlyosan megbánom. Több indok között ezért iparkodom a Facebook-ot is csak nagyon csínján használni. Egyszerűen fel nem foghatom azt az elképesztő agressziót, kőbiztos öntudásból fakadó lenézést,…