Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Lee Bacon: A ​robotok bukása (Az utolsó ember 2.)

Az első rész végén volt kétségem, érdemes-e folytatni a történetet, annyira kerek volt

2025. március 25. - Mohácsi Zoltán

  A könyv első részénél (mert hogy ez egy másik történet folytatása, és az első nélkül túl sok füle-farka nincsen) leírtam, hogy fogalmam sincsen, mi lehet majd a második részben, mert az első annyira kerek egész, hogy semmi sem hiányzik hozzá. Értsd: a második rész nem csupán rókabőr-nyúzás…

Tovább

Mark Stevenson: Mit hoz a jövő? – Egy optimista utazásai

Optimizmus? Manapság? A jövővel kapcsolatban? Fussunk neki!

Mit hozna? Halált. Ez egészen biztos. Biztos, mert mindannyian meg fogunk halni. Ez az élet rendje. Így volt eddig is, és így lesz ezután is, HOLTbiztosan!  Bááár... Stevenson már a könyve első fejezetében azt állítja, hogy még ez sem bizonyos: hamarosan egyfelől őssejteken keresztül regenerálhatók…

Tovább

Martin Ford: Jövőnk ​a robotok korában – Hogyan alakítja a mesterséges intelligencia az életünket?

Két évvel ezelőtti könyv, és sok mindenben máris idejét múlta. De sok mindenben nem

Úgy fest, megvannak a magam gumicsontjaim, amikor nem szép-, hanem tényirodalomról van szó. Ilyen a liberális marhaságok kritikája (most mond: a Biden-kormányzat utolsó pillanatos vergődésében engedélyezte az ukránoknak a tőlük kapott rakéták kilövését Oroszországra: egy nagy lépéssel közelebb…

Tovább

Lee Bacon: Az ​utolsó ember (Az utolsó ember 1.)

Egy tizenkét éves kislány egyedül a robotok emberutáló világában

Valahol ajánlotta valaki. Azt hiszem, talán Lennox prof 2084 című könyvében olvastam róla. Ahogy leírtam ezt a mondatot, bizonyos lettem benne, hogy úgy volt.  A könyvtárban pedig szerencsére megtaláltam tegnap. Aztán itthon próbáltam kiválasztani, melyiket is olvassam a nagy kupac kölcsönzött…

Tovább

Daniel H. Wilson: Robokalipszis

Jól kitalált mozaikokból összeálló MI (AI)-lázadás, hatalomátvétel és az ellene való harc

Egyáltalán: soha nem szoktam koncepciózusan olvasni. Soha nem volt olvasási tervem sem. Feleslegesnek tartom. A kötelező olvasmányokat is mindig sokkal előbb olvastam el, még mielőtt kötelezők lettek volna.  Így semmi tudatosság nem volt abban, hacsak nem tudatalattiság, hogy a Hiheteten! Magazin…

Tovább

Taťána Rubášová – Jindřich Janíček: Váratlan ​robotexodus (William & Meriwether 2.)

A két kedves robot nem annyira kedves történetének NAGYON második része

Ennek a könyvnek van egy első része. A napokban írtam róla. Azt is, hogyan kerültem vele kapcsolatba, meg a szerzőkről, a fordítóról, a rajzokról és az összélményről. S azt mondtam, írtam, hogy olvasás, nézegetés, véleményírás közben egyre lelkesebb lettem. Természetesen a lelkesedéssel növekedett a…

Tovább

Taťána Rubášová – Jindřich Janíček: Bámulatos ​robotexpedíció (William & Meriwether 1.)

Cseh agyból pattant robotok kutatják a múltjukat. Ilyen az, amikor egy jó marketing fél sikert jelent!

Valahol olvastam róla a neten. A legjobb képregények közé sorolták. Miközben azt sem tudom eldönteni, képregény-e egyáltalán vagy mi a szösz. Jó, minden oldalon van könyv, s tény, van olyan oldala, ami tökéletesen képregényszerű, de mégsem az. Ez képeskönyvnél meg mindenképpen sokkal több. Meg…

Tovább

Brian Gage: A legszomorúbb kisrobot

Ifjúsági, sci-fi „1984”, de nincsen miatta se plágium, se hiányérzet. Csak egy kicsi.

Illusztrálta:   KATRHRYN OTOSHI   A Központi Könyvtárban rendszeresen van kiárusítás a leselejtezett, törölt könyvekből. Gondolom, mert kell a hely. (Érdekes lenne megtudni, hogy mik a szempontok, amikor selejteznek és törölnek.) Az ide került könyvek egységesen háromszáz forintba kerülnek,…

Tovább

Nathan Never – 1. Alfa különleges ügynök – Maximum Bonelli

A működő mesterséges intelligencia hajnalán szinte kötelező olvasmány

 Írta:  Antonio Serra   –  Rajzolta:  Claudio Castellini  A tavalyi év végén jelent meg a C.S.A. Comics gondozásában a Nathan Never című képregény-sorozat első száma. Ez után a kiadvány után négy évvel. Tény, hogy ezen nem volt számozás, csak a moly.hu- nyerte el az egyes számot. A Maximum…

Tovább

Jack Kirby: 2001: űrodüsszeia

Film a regényből, képregény a filmből, blogbejegyzés mindenből. Én jártam jól. Ők meg művészek...

Ezt az értékelést gyakorlatilag kétszer írtam meg. Tegnap a vége felé jártam, már csak a képeket kellett volna belétennem, amikor mentett egyet a rendszer, és a mentés olyan prímán sikerült, hogy a mentés után a szövegből mindössze öt bekezdés maradt meg... Ma írtam a blog fenntartójának, de…

Tovább

Michael Green – Mike Johnson – Andres Guinaldo: Blade Runner 2019 (1.)

Az a kérdés, hogy bőrlehúzás vagy hangulathozó sztoribővítés?

Blade Runner. Szárnyas fejvadász. Akinek nincsen szárnya, és nagyjából soha nem repül... (Már '82-ben, Ridley Scott klasszikus filmjét a moziban nézve sem értettem a címet.) A regény eredetijének a címe sokkal találóbb: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? Persze, a könyv…

Tovább

Henry Kuttner – Cs. Horváth Tibor – Sebők Imre: Android

Egy réges-régi magyar képregény az emberi és a roboti identitásról

Ismét egy Sebők Imre-képregény. Sci-fi–feldolgozás. Az eredetiről eddig nem hallottam, nem olvastam még semmit, a szerző neve sem volt sehonnan sem ismerős. Elsősorban azért került fókuszba ez a képregény, mert Sebők Imre, másodsorban pedig azért, mert sci-fi. Nem példa nélküli ugyan a…

Tovább

Clifford Donald Simak: A város

Kéccá-iksz oldalon egy tízezer évnyi univerzumtörténet, kutyákkal, robotokkal, mutánsokkal és az emberrel

  Többször kezdtem bele ebbe a könyvbe az évek során. Többször hagytam abba ezt a könyvet az évek során. Indokot nem tudok mondani. Azért nem, mert ezzel a mostani olvasással csont nélkül és azonnal a kedvenceim között landolt. Mindenestül. Hasonlóan jártam vele mint…

Tovább

Kaszás István: A Galaktika urai

Egy mozaik-regény, ami úgy negyven évvel megelőzte a korát, akkor is, ha retro

Kaszás István neve mindörökre összeforrt bennem A modell című elbeszélésével, amely a Gakatika 27. számában jelent meg.  Az úgy volt, hogy tizenévesen, lent a padoknál, a Harrer Pál utca végén, kicsit rézsüt az iskolával szemben ücsörögtünk, szokásosan. Éppen nem tollasoztunk. Beszélgettünk. Azt…

Tovább

Karel Čapek: Három ​színmű (R. U. R. • A fehér kór • Az anya)

Tudtad, hogy Čapektől származik a „robot” szó? S hogy előre leírta a pandémiánkat?

Čapek semmiképpen sem a kedvenc íróm. Ezt máshol már kifejtettem. Mindig nagy elánnal fogok bele a könyvibe, de olyan ötvenszázalékos hatékonysággal nyűgöznek le, vagy hagynak teljesen hidegen. Mar a legelső találkozásom is ilyen vegyes volt vele. Ami, mintegy természetesen képregény volt, a Zorád…

Tovább
süti beállítások módosítása