Ezt az értékelést gyakorlatilag kétszer írtam meg.
Tegnap a vége felé jártam, már csak a képeket kellett volna belétennem, amikor mentett egyet a rendszer, és a mentés olyan prímán sikerült, hogy a mentés után a szövegből mindössze öt bekezdés maradt meg...
Ma írtam a blog fenntartójának, de részmentéseket nem végeznek.
Így jártam. Akkor tehát újra nekifeszülök.

Örülünk. A kiadvány mindenképpen kuriózum, bárhonnan nézem. Ezáltal tulajdonképpen legyinthetünk nagyot a felmerülő kérdésekre is. Mert vannak kérdések. Fogjunk bele ezekkel, hogy ne a szőrözés maradjon a végére, meg a memóriádban!

Például kérdés, hogy tényleg az-e a kiadója, aki bele van írva (Pirates of the Spacey Odyssey)? Tényleg az-e a fordítója, akit feltüntettek (Jane Doe)? Vajon miért nem szerepel sehol a kiadványban Arthur C Clarke neve, akihez, ugye, a 2001 űrodüsszeia alapjaiban köthető. Helyette ott láthatjuk a borítón a Clarke regényéből készült film rendezőjének, Stanley Kubrick-nak a nevét. Aki ACC-vel (nem, nem a gyógyszerrel!) együtt alkotta a filmet. Legalábbis, azt tartja a fáma, párhuzamosan dolgoztak. 

A füzet végén van egy teljesen magyar vonatkozású történet, Acélgyűrűben címmel. A második képkockája elmondja, hogy a történet a Lenin és Sztálin szobrok ledöntése után játszódik. A bevezető oldala viszont azt mondja, hogy itt következik egy „Teljes történet a II. világháború legelképesztőbb csatájáról”. Vagyis teljes a történelmi kronológia káosza. S a történet nem egy csatáról szó. Tulajdonképpen nincs is történet. Minden más stimmel. 

  Jack Kirby  

az amerikai képregény egyik hatalmas, Stan Lee mellett talán legnagyobb alakja. Némi túlzással elmondható, hogy ők ketten a klasszikus amerikai képregény megteremtői. 

Kirby olyan képregények kötődnek a nevéhez mint az Amerika Kapitány, a Fantasztikus Négyes, a Hulk, a Thor, a Superman, a Sandman. A listából is kiderül, hogy megjárta mind a Marvelt, mind a DC-t. Aztán meg függetleneknél dolgozott. 

A 2001 űrodüsszeia képregényváltozata 1976-ban, vagyis nyolc évvel a film elkészülte után jelent meg. A képi világa ragaszkodik a film ábrázolásaihoz, de teljesen magán viseli Kirby rajzstílusát is. Vagyis zseniális hibrid. 

  A film  

Arthur C. Clarke Stanley Kubrick kérésére kezdte írni a regényét. Aztán gyakorlatilag párhuzamosan haladtak a munkával, a regény és a film is 1968-ban került a közönség elé. Mindkettő a maga műfajának alapművévé vált. 

Pipi barátommal láttuk a filmet, biztos, hogy nem a két óbudai mozi valamelyikében, hanem valahol máshol. Talán az újpesti Alkotmány moziban..

A film egyes jelenteire ma is tisztán emlékszem. Meg arra az elementáris felháborodásra is, amit az utolsó jelentek miatt éreztünk. 

„Én még őszinte ember volt, ordítottam, toporzékoltam”, hogy mi a f@sz volt ez, hogyan került az űrhajós egy tizenkilencedik századi kastélyba, mi a lótőgyért öregszik olyan übergyorsan, és hogy a fészkes hajdermenkűbe lesz belőle űrben lebegő magzat, és főleg, mi érelme van egyáltalán ennek a kaotikus, értelmetlen baromságnak? 

A film középső része, a küzdelem a HAL 9000-es nevű számítógéppel, na, az nagyon ott volt, az klassz volt. S akkoriban még kiskamaszként sem zavart, hogy öt percig nézünk egy űrhajó dokkolást. Ne felejtsd el, hogy a film készültekor még nem járt ember a Holdon, és a világűrből még senki sem látta a Földet. 

De a befejezés... Mit tudhattuk kiskamaszként, hogy ezekről a jelenetekről (meg még néhányról) ötven év elteltével is beszélgetni fognak az emberek, és találgatják a jelentésüket... Egyébként 2018-ban Kubrick adott egy interjút, ami egy dokufilm része lett volna. A film végül soha nem készült el, de Kubrick véleménye nyilvánosságra került. 

Egyébként van egy cinikusabb verziója is a film és a könyv magyarázatnak. 

Ha teljesen érted az Űrodüsszeiát, akkor hatalmas kudarcot vallottunk.
Sokkal több kérdést szándékoztunk feltenni, mint megválaszolni.

Ezt meg ACC nyilatkozta, Szép kis firma ő is, nem igaz? 

 A képregény  

Ahogy mondtam, Kirby ragaszkodott a Kubrick által vászonra álmodott látványhoz is, és ragaszkodott a saját stílusához is. 

El nem tudom képzelni, mi volt a célja a képregény elkészítésével? Tisztelegni akart az eredeti alkotók előtt? Vagy csak a film előtt akarta ezt megtenni? Lévén, hogy a képregényben ACC neve a fasorban sincsen. Vagy csak jó üzlet volt megjelentetni az ő neve alatt egy már bejáratot, bukhatatlant sztorit? Éljen a konjunktúra? 

Persze még így is két úton indulhatott el. Az egyik veszélyesebb, szinte biztos a bukás, de több köze van a művészethez: ha kinézetében adoptálja a sztorit. Ebben az esetben el kellett volna szakadnia Kubrick látomásaitól. Ezt szemmel láthatón nem tette meg. Hogy nem merte vagy nem is akarta, fogalmam nincsen. Ha megteszi, tuti biztos a képregény bukása, mert beefsteaket csinál a szent tehénből. Így pedig nem nagyon történt más, mint amit Fazekas Attila tett anno a Csillagok háborújával meg még néhány akkori sikerfilmmel: profi iparoslegényként, nagyon élvezhetően lerajzolta a filmet. 

Kirby is vaskos biztonsági hálóval rajzolta meg az Űrodüsszeiát. A megfelelő képi hivószavak ott vannak minden egyes képkockában.  

Ezzel együtt mégsem szolgaian másolt. A rajzok Kirby rajzok, bárhogyan is nézem őket. A színészek arcát például eszébe sem jutott még csak felidézni sem. A rajza tipikus amerikai arcot idéz. Az sem baj, ha valami szuperhősre asszociálunk. 

S ha a színvilágot nézem, akkor is elég egyetlen pillantás annak megítéléséhez, hogy messze elszakadt a filmeredeti meghatározó színeitől. 

Vagyis úgy alkotott tökéletesen eredetit, hogy hűségesen másolt. Legyen ez bármennyire is ellentmondásos. 

És az általánosságokon túl?

Oké, elmondtam a kincstáriakat. De mi van a saját véleményemmel? Ellentmondásos. Hát figyelj, azért az, mert ahogy mondtam az Űrodüsszeiát az első találkozásnál nem értettem. Aztán a többinél sem. Olyan marhára meg sem fogott. A könyvsorozat négy része itt van a polcomon, de a második kötetnél tovább nem jutottam még benne. (Most nézem, a második kötetet szövegesen nem is értékeltem a moly,hu-n. Pedig ikyet nem szoktam csinálni.) De itt van a sorozat, tehát nem adtam fel. A feledik kötet beszerzésével még nem bajmolódtam, de azt hiszem, nem is fogok, az már csak újrahaszosítása a kult-könyvnek/filmnek.

Szóval van egy sorozat, aminek a bevezető kötete és annak filmváltozata hagyott bennem maradanadó nyomokat, de nem feltétlenül pozitívakat. A folytatását pedig olvastam, de nem írtam az olvasmányélményemről. 

S akkor most itt van a kultfilm/könyv képregényváltozata. Olyan stílusban rajzolva, ami stílus a maga nemében, műfajában teljesen klaszikus, s olyan név rajzolta, hogy nála nagyobbat nehéz mondani. De ami stílus már kamaszkoromban sem ragadott alsómadárfogásban. Mert a magyar képregényalkotók munkáival voltam elkényeztetve. S a magam részéről egy Zórád, egy Korcsmáros, egy Dargay bármikor simán veri Kirbyt. Ez a véleményem, akkor is, ha tudom, ezzel szentségtörést követek el. De bocsátassák meg, nekem az általam ismert fumetti alkotások is sokkal jobban bejönnek. 

S Isten látja a lelkemet, nem fikázásilag vettem meg ezt a kuriózum-kötetet. Ennyit fikázásra nem költenék, ilyen botor nem vagyok! 

Pirates Of the Space Odyssey, 2022, 80 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786158211611 · Fordította: Jane Doe 

X/10

2022 szeptemberének közepe sem. Korán van még a szeptemberben. Ez ma a harmadik értékelés, amit befejezek. Mire jó a lázközeli állapot, lám...! De azért már kezdek fáradni, pedig ma nem nagyon volt mitől. 

[Egy éjszaka múltán.] Ma már menni akartam dolgozni. De most hajnalban arra ébredtem, hogy nagyon fázom. Mondjuk ki is voltam takarva, de olyan rosszul fáztam. Fázom. Szerintem ezt a hetet már itthon töltöm. Vasárnap megyünk a fiamékhoz. Menni szeretnék. De így nem kellene elvinni nekik ezt a vackot.