Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Bayer Antal: Az ​adaptáció kísértése (Irodalom és képregény)

Mikor jó és egyáltalán, lehet-e jó egy irodalmi eredeti „képesítve”?

2023. október 16. - Mohácsi Zoltán

Könyvtári lelet ez a kiadvány is. Véletlenül leltem, mást kerestem, csak a kezembe akadt.Beleolvastam , jött velem.  Nem tartom magam fannak, de vannak képregények, amik érdekelnek. Ezek a blogomat felületesen áttekintve is kiderül. Nem kategorizálok, de úgy alakult, hogy az olvasottjaimból nekem…

Tovább

Sebők Imre – Zsoldos Péter – Cs. Horváth Tibor: A feladat

Kamaszkori emlék, felnőttkori rácsodálkozás: több tudat, egy ember, avagy kié a személyiségünk?

A feladat című Zsoldos Péter regényből, amely 1970-ben jelent meg első ízben, 1975-ben tévéfilmet forgatott Várkonyi Gábor rendező. A film legismertebb neve a nagyon fiatal Rajhona Ádám volt. Illetve a minden bizonnyal jogdíj nélkül felhasznált Pink Floyd muzsika a Wish You Were Here albumról. Ami…

Tovább

Sebők Imre – Robert Merle – Cs. Horváth Tibor: Állati elmék

Sebők az Sebők, de hol vannak a delfines történetből a delfinek?

Robert Merle regényei a kamaszkoromban kultikusak voltak. Elsősorban ez, az Állati elmék. De azonnali befutó volt a Védett férfiak és a Malevil is. Aztán a Két nap az életet is mindenki olvasta. Az Üvegfal mögött már adott okot a fanyalgásra. Az már csak hab a Merle-tortán, hogy hosszú évekkel…

Tovább

Henry Kuttner – Cs. Horváth Tibor – Sebők Imre: Android

Egy réges-régi magyar képregény az emberi és a roboti identitásról

Ismét egy Sebők Imre-képregény. Sci-fi–feldolgozás. Az eredetiről eddig nem hallottam, nem olvastam még semmit, a szerző neve sem volt sehonnan sem ismerős. Elsősorban azért került fókuszba ez a képregény, mert Sebők Imre, másodsorban pedig azért, mert sci-fi. Nem példa nélküli ugyan a…

Tovább

Sebők Imre – Homérosz – Cs. Horváth Tibor: A trójai háború (Iliász)

Egy nagyon összetett, sokszereplős történet a zseniális művész rosszabb korszakából

Állítólag vannak, akik tényleg elolvasták az Iliászt is és az Odüsszeiát is. Mármint Devecseri Gáboron kívül. Én még nem. Többször belefogtam, hol ebbe, hol abba, de valami mindig elsodorta Homérosz eposzait.  Viszont úgy gondolom, nincsen ember, aki ne tudná, miről szólnak. Legalább nagyjából.…

Tovább

Leonyid Szolovjov – Cs. Horváth Tibor – Sebők Imre: A csendháborító

Vajon tud-e tréfásan rajzolni a legfestőibb képregényeket rajzoló Sebők Imre?

Nem tudom, miért szokott rá Leonyid Szolovjov (1906–1962) a török Naszreddin Hodzsa történeteire, de két könyvet is megjelentetett róla. Ha nem találkoztál még vele, akkor Naszreddin Hodzsa olyasféle figura mint Lúdas Matyi , Thyl Ulenspiegel vagy Kaleb, a lator, Campanile remek figurája (nem is…

Tovább

Sebők Imre – Alekszej Tolsztoj – Cs. Horváth Tibor: Halálsugár

Őrült tudósos kalandregény a világ feletti uralomról, szovjetben és képben előadva

Azt, hogy miképpen találkoztam első ízben Sebők Imre képregényeinek az újra kiadásával, meg hogy egyáltalán kicsoda is ő, az előző Sebők-képregény, A repülő ember értékelésében leírtam. Ezáltal némileg elettem önmagam elől az ebédet. Kicsit bajban is vagyok, hogy miről fog szólni ez az…

Tovább

Sebők Imre – Alekszandr Beljajev – Cs. Horváth Tibor: A repülő ember

A történet nagy csalódás volt gyerekkoromban is, ellenben a rajzok mára zseniálissá értek számomra

Van már vagy nem tudom, hány éve, hogy volt egy képregény-fesztivál a WestEnd tetején. Szeremetesfeleségtársam elment úszni vagy lovagolni, én nem, én képregény-fesztiválra mentem a WestEnd tetejére.  Annyi, de annyi minden volt, hogy csak káprázott a szemem. Viszont olyan, ami igazán érdekelt,…

Tovább

Koska Zoltán: A nagy Csé (Fejezetek egy képregényíró történetéből)

Rajzokban a magyar képregény nagy dojenjének története

Tagadhatatlan, Cs. Horváth Tibor (a továbbiakban CsHT) a magyar képregény történet egyik legnagyobb alakja. Azt, hogy nem csupán híres, hanem hírhedt is, csak pár éve tudtam meg. Tagadni is hiábavaló lenne (bár manapság mindent és az ellenkezőjét is szabad és lehet tagadni, sőt, van, aminek a…

Tovább

Kertész Sándor: Keretek közt rajzolók

Hevenyészett mozaikok a képregény magyar történetéből, nagyon élvezhetőn

A képregényekhez fűződő viszonyomról már nem egy alkalommal szóltam (írtam). Elmondtam, hogy az apai nagypapám, néhai id. Mohácsi József, utolsó munkahelye szerint rendész a Hungexpo területén, amatőr eszperantista, elvetélt író, egy budapesti zsidó család sarja, aki cigány származású nőt vett…

Tovább

Kertész Sándor: Pókember generáció

„A helyzet jó, de nem reménytelen” avagy a magyarországi képregények az utóbbi harminc évben

Úgy veszem észre, permanens lemaradásban vagyok, bár kétségtelen, hogy annyira nagyon nem is törekszem arra, hogy ne legyek. Mire értesülök egy-egy roppant érdekes kiadványról, könyvről, jobbára hónapok, még inkább évek telnek el. Kertész Sándor könyve 2018-as. Még nagyobb baj, hogy volt előzménye,…

Tovább

Arthur Conan Doyle – Cs. Horváth Tibor – Sebők Imre – Ervin Cooper – Sajdik Ferenc: Eltűnt világ / Timothy és a robot

Nem tudom, miért nem igazán… Hm… Nem tudja valaki, véletlenül?  Mert Sebők Imre, az Sebők Imre, persze. Adva van az ő kicsit sötét, kicsit depresszív képi világa, ami mindig is hajlott valamiféle pesszimizmusra, miközben az összhatás mégis mindig tökéletesen aláfestette a szöveg mondanivalóját.…

Tovább
süti beállítások módosítása