Az a helyzet, hogy még mindig nem unom ezt a Dampyr-dolgot. Pedig a vámpírosdit, túlvilági szörnyesdit egy fikarcnyival sem kedvelem jobban mint eddig. Annyi borzalom, szörnyűség van a világban, hogy fel nem foghatom, minek tetézni a valóságot még kitalált rémségekkel is.  De Örök Sógorom, Pityu…

Kezdem utolérni magamat az olvasással és az értékelések írásával is. Na, jó, annyira nem, de mintha lenne fény az alagút végén... Minden lelkiismeret-furdalásom ellenére a Dampyr-ból több kötetet olvastam el mint jelenleg kellett volna, így az értékeléseikkel jócskán le is maradtam. Viszont alig…