Hej, ifjúság, fiatalság, szerelem, táborok, meg a fránya, fene nagy nosztalgiafaktor! Mert ez a könyv nekem arról szól, hogy égett a tábortűz „a” Barta Laci (akkor még) bácsi gitárolt sok mindent, például a Ballada a fegyverkovács fiáról-t, meg szintén az Omegától a Naplementét, s mi hallgattuk…

Ha már volt Utolsó fejvadász, szűkítsük tovább az utolsóságot. Mondjuk egészen a legszélsőségesebb esetig: az, aki utolsó, legyen mindenben utolsó! Legyen az utolsó ember a Földön! Egyedül, mindenki más nélkül.  A gondolat, az ötlet egyáltalán nem új, többeket, írókat, filmkészítőket megmozgatott…

   A Delfin Könyvekről, pontosabban a sorozathoz való vonzódásomról többször és hosszan írtam már, így bármekkora is a kísértés, mégsem ismétlem önmagamat.  Mindazonáltal a gyerekkori kedvenc sorozatomban is akadnak darabok, amelyek kiemelkedően fontosak a szívemnek. Ilyen A láthatatlan…

Az úgy volt, hogy a föci tanárnőnk, Balogh Éva néni közös természetjáró szakkört szervezett ötödikben a férjével, a másik suliban, a Váradiban tanító Bartha Laci bácsival. Mi meg mentünk szakkörbe, kirándulni, táborozni, csókolózni, ökörködni, elfáradni, izzadni, megfagyni.  Éva néni és Bartha Laci…