Gondolnád, hogy volt olyan írónk, akinek a könyvét, miután megnyert egy angol pályázatot, azonnal tizenhárom nyelvre fordították le, és a megfilmesítés jogáért is komoly összeget kapott. A nemzetközi pályázatot az angol Pinker Irodalmi Ügynökség írta ki.
De akkor, amikor „kétszáz pengő fixszel az…
Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről
Moha olvasó-NAPLÓJA
Feleki László: Isten veled, atomkor!
Okos, ötletes, kvázi sci-fi arról, hogy lehet-e erőszak nélkül élni?
Valamelyik óbudai könyvmegállóan találtam ezt a könyvet is. Réber László rajzai miatt figyeltem fel rá, meg azért, mert remek címe van.
Semmit, de egyáltalán semmit nem tudtam a szerzőről, nem hallottam eddig a könyvről sem.
Van egy olyan halmaza a könyveknek, amely halmaznak nem tudok nevet…
Gerge Orwell – Odyr: Állatfarm
Minek nevezzelek, ha képregénynek csak nagy jóindulattal tudlak nevezni?
Itt egy újabb irodalmi képregény-adaptáció. Ráadásul nem is akárminek, hanem az egyik legalapabb könyvnek, az Állatfarm-nak az adaptációja.
Két dolog van.
Az egyik, hogy mivel ez egy adaptáció, az eredeti műről nem nagyon fogok beszélni.
A másik, hogy mivel ez egy adaptáció, a bejegyzésem…
William Golding – Aimée de Jongh: A Legyek Ura
Vajon jó-e vagy rossz az ember? Golding letette a garast. Jongh meg lerajzolta
Tökéletesen emlékszem a pillanatra, amikor A Legyek Uráról legelőszőr hallottam. Pedig az ritka, hogy ilyen apróságra tökéletesen emlékezzek.
Parádfürdőn nyaral... izé, nem, suliidőben voltunk ott, mert Güzü apukája tudott valami tüdőbeutalót szerezni, három hétre. Güzüre bízta, kit hív…
Jaroslav Kalfař: A bohémiai űrhajós
Nem, nem egy bohém űrhajósról van szó, hanem egy sci-firől, ami a cseh rendszerváltásról szól
A regényből John Renck, a Csernobil rendezője készített filmet. Adam Sandler játszotta benne Jakub Procházka-t. A Netflix produkciója volt a 2023-as film. Ott egyszerűen Az űrhajós a címe.
Amikor most utána olvastam,és megnéztem az előzetesét, rádöbbentem, hogy én ezt láttam. És nyom nélkül múlt el…
Ahogyan Moha a 2024-es olvasási évét látja, avagy a tavalyi év legjobb olvasmányai
Milyen lenne egy bevallottan szubjektív könyves blog éves áttekintése, ha nem szubjektív?
MEGINT ELTELT EGY ÉV. EZÚTTAL A 2024-ES. Most sem számoltam össze, mennyit olvastam. A moly.hu néha-néha felhívta mindenféle kitüntetésekkel a figyelmemet, hány könyvet, hány oldalt tettem az idén magamévá, de már nem emlékszem, melyik is volt az utolsó statisztika. Így sem a könyvek számát nem…
Kurt Vonnegut: A Titán szirénjei (BarBí Kariaji 1.)
Ha egy többmillió éve alkatrészre váró robot összefog a kronoszinklasztikus infundibulumot megjárt utazóval
MI A CSUDA AZ A BarBí Kariari sorozat ?
Majdnem az, amit írtam. A Barbitól és Bítől kapott, idei, 2024-es karácsonyi ajándékom. Arra gyanakszom, hogy az ötletgazda és a kivitelező az előbbi volt, de lehet, hogy ez csúnyán elcsúszott vélekedés.
Bí Szerelmetesfeleségtársam bátyja, Barbi pedig…
Jonas Jonasson: A százegy éves ember, aki azon gondolkodott, hogy túl sokat gondolkodik
Folytatás a folytatás kedvéért, direktbe arcba tolt politikai propagandával. Kár érte...
Jonassonnal (is) le vagyok maradva. Mármint a könyveinek az olvasásával.
Mint úgy mindennel az életemben.
Közel hatvan vagyok. Osztanom kellene már az életbölcsességet, szórva mint a magot, de egy húsz éves etapot eltekintve mindig úgy álltam az életben mint egy határozott, ám mégis csak kisfiú…
Kepes András: Két macska voltam
Bizonytalan identitású, szociológiai, társadalmi krimi a rendszerváltás idejéből
Meglepődtem: azt hittem több Kepes András könyvet olvastam, pedig még csak egyet. Illetve egyről írtam értékelést. Mindjárt mondom, melyikről. Van kettő, amit még az internet előtt olvastam (ugye, milyen régen lehetett? De tényleg, vagy negyven éve volt.)
Próbálkoztam több Kepes kötettel is, de…
Gabriel García Márquez: Találkozunk augusztusban
Életközepi válságos évi egy ereszd el a hajamat, mert kell a testi szerelem!
Ha kérdeznek arról (nem szoktak), kik a kedvenc íróim, Vonnegut, Bradbury és Wass Albert mellett Márquezt egészen biztosan megemlítem. (Meg persze még sokakat.) De ne hidd el, ez csak egy sznob hazugság.
A másik három nem, de Márquez egészen biztosan az.
Egyfelől nem is olvastam az összes…
Benyák Zoltán: Requiem 3. – Egy nehéz tél emlékezete
Lelkes töprengés feltételekkel a trilógia befejező része felett: véget ért a „Requiem”
„AMI NEM ÖL MEG... AZ EGY ROSSZUL SIKERÜLT FEJLÖVÉS.”
Jött az üzenet, hogy itt van, megérkezett, megérkezzen-e hozzám is, aztán a válasz után hamarosan a könyv megérkezett hozzám is.
Friss, meleg, tegnap vettem ki a Huszti úti Aldi parkolójába telepített Foxpost szekrényből. (Na, ebben a…
Patrick deWitt: Lucien Minor kalandos utazása
Van néhány jelzője a regénynek a fülszövegben: a szürreális igaz. Valami nagyon sajátos képződmény!
Szent egyszerűségemben tényleg szentül meg voltam győződve arról, hogy a szerző, Patrick deWitt valami skandináv figura. Ha az nem, akkor kelet-európai.
Merthogy leges-legelőször a Zöld hentesek című film ugrott be róla. Mármint nem a szerzőről, hanem a könyvét olvasva.
Igaz, az nem csupán…
Lee Bacon: Az utolsó ember (Az utolsó ember 1.)
Egy tizenkét éves kislány egyedül a robotok emberutáló világában
Valahol ajánlotta valaki. Azt hiszem, talán Lennox prof 2084 című könyvében olvastam róla. Ahogy leírtam ezt a mondatot, bizonyos lettem benne, hogy úgy volt.
A könyvtárban pedig szerencsére megtaláltam tegnap. Aztán itthon próbáltam kiválasztani, melyiket is olvassam a nagy kupac kölcsönzött…
Nyikolaj Leszkov: A lepecsételt angyal (Kisregények és elbeszélések)
A 19. századi, orosz író, akit második vonalbelinek tartanak. Pedig á, dehogy!
Nyikolaj Leszkov nevével ez év, 2024 nyarán találkoztam első alkalommal. Nem ezzel a könyvvel, hanem ennek egyik kisregényével, a Kisvárosi Lady Macbeth-el. Remek egy darab, természetesen írtam is róla. És amikor írtam, reménykedtem, hogy találkozom még könyvével.
Találkoztam, s ezzel is az…
P. G. Wodehouse: Pénz a bankban
És most mit mondjak egy PGW-könyvről, amikor mind ugyanolyan? Ugyanolyan szórakoztató!
Semmi rendszer nincsen részemről P. G. Wodehouse (a továbbiakban: PGW) könyveinek az olvasásában. Évente megveszek egyet-kettőt, aztán egyet-kettőt el is olvasok. De amikor működött a Rukkola könyvcserélő oldal
(Hű, de dühös vagyok rájuk: amikor átalakultak kizárólag könyvesbolttá, a tagok meglevő…