MEGINT ELTELT EGY ÉV. EZÚTTAL A 2024-ES. Most sem számoltam össze, mennyit olvastam. A moly.hu néha-néha felhívta mindenféle kitüntetésekkel a figyelmemet, hány könyvet, hány oldalt tettem az idén magamévá, de már nem emlékszem, melyik is volt az utolsó statisztika. Így sem a könyvek számát nem…

Szerelmetesfelségtársam már nem is kommentálta, hogy megint egy LMBTQ-kritikás könyvet olvasok. Illetve már csak annyit mondott: – Minden hétre van egy?  Mondjuk ezek után kár is tagadnom, hogy monomániássá váltam. Ez a kilencedik, hasonló témával foglalkozó könyv. Jó, nem egyvágtában, hanem azért…

– Nem unod még a témát? – kérdezte Szerelemetesfeleségtársam, amikor mondtam neki, miket hoztam ki a könyvtárból, és meglátta ezt a könyvet. Meg egy hasonló másikat. – Kettő is? – döbbent meg a letagadhatatlan ténytől.  Elgondolkodtam, valóban, miért nem unom  a témát? Amikor az…

Tényleg nem tudom, miért foglalkoztat annyira ez a gender-téma, hogy több könyvet is olvastam már róla. (S terveim szerint még fogok is olvasni. Szilvay Gergely könyve még mindig kinyitatlanul áll a polcomon.) Mivel szexuális értelemben világéletemben a női testek foglalkoztattak, sem a férfiaké,…

Két molyos beszélgetés alapján már magamra kellett ismernem: homofób vagyok és látens homoszexuális, aki azért van a homoszexualitás ellen, mert maga is küzd vele. S persze én vagyok az elnyomó, a fehér, keresztény férfi, akinél rosszabb, korlátoltabb, gonoszabb semmi sincsen ezen a világon.  Ofi…