Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Zagor: Rejtélyes ​lápvidék (Zagor 4.)

A karmos, gonoszokat belező lápi tündér esete a kőbaltás revolver-Tarzannal

2025. május 07. - Mohácsi Zoltán

  ÍRTA : ANTONIO ZAMBERLETTI  RAJZOLTA:: ALESSANDRO CHIAROLLA A Zagor a Sergio Bonelli Editore 1961 óta folyamatosan megjelenő sorozata. Vagyis hatvan éve a piacon van, és eddig 650–700 kötete jelent meg. Nem semmi!  Viszonylag pozitívan elfogult vagyok a Bonelli dolgaival. Bár simán elismerem,…

Tovább

Botond-Bolics György: Ha ​felszáll a köd… (Vénusz-trilógia 1.)

A kötelező hurráoptimizmus korában egy meglehetősen pesszimista űrgyarmatosítás története

Van egy csomó könyvem, amit nem azért tárolok itthon, mintha feltétlenül meg akarnám tartani, hanem csak azért, hogy egyszer szeretném elolvasni, és akkor ne kelljen megvennem, könyvtárba mennem érte. Tulajdonképpen szerintem a könyveim kétharmada ilyen.  Botond-Bolics könyveit is ide soroltam…

Tovább

Emil Vachek: Átkozott ​pillanat

Csendes, fagyos estén nyomozós, prágai történet a harmincas évekből

Könyvmegálló Óbudán, valamikor a 21. század negyedén: csak azért, mert cseh, és mert krimi. Semmi más indok nem volt arra, hogy velem jöjjön. Pedig amit eddig olvastam ebben a kategóriában, az tulajdonképpen nem jogosíthatott vérmes reményekre. Na nem mintha olyan széles spektrumban faltam volna…

Tovább

Lee Bacon: A ​robotok bukása (Az utolsó ember 2.)

Az első rész végén volt kétségem, érdemes-e folytatni a történetet, annyira kerek volt

  A könyv első részénél (mert hogy ez egy másik történet folytatása, és az első nélkül túl sok füle-farka nincsen) leírtam, hogy fogalmam sincsen, mi lehet majd a második részben, mert az első annyira kerek egész, hogy semmi sem hiányzik hozzá. Értsd: a második rész nem csupán rókabőr-nyúzás…

Tovább

Guy Morpuss: Öt ​elme

Mikor ki vagyok és hány darab avagy skizofrénia-e, ha öten vannak egy testben? És krimi-e, ha elkezdenek meghalni?

A halálig menő játékok témája mára egyáltalán nem számít újdonságnak. Az elődök száma, mint a tengerpart homokszemei. Fogalmam sincsen melyik volt a legelső, de King menekülő embere és Robert Sheckley nagyon hasonlója biztos a prototípusok között van. Van magyar verziós gyilkolós játékos regény is,…

Tovább

Alan Moore – David Lloyd: V ​mint vérbosszú

Egyszemélyes háború az anarchiáig, jöjjön az összeomlás, előre Guy Fawkes-tömegek!

Fogalmam sincsen, miért kerültük el eddig egymást a V mint vérbosszú-val. Pedig Alan Moore, s Alan Moore, akkor Watchmen. Elsősorban. Másodsorban sok minden, például a Különleges Úriemberek Szövetsége, meg a Halo Jones balladája, de azok nem annyira. A Watchmen alapmű. Akárhányszor olvasható,…

Tovább

Egerszegi Krisztián: Jövőkép – Ne hagyd, hogy bedaráljon a saját céged!

Rendszer és konkrét jövőkép és te lehetsz akár a gazdasági Atyaúristen. Kecsegtető! Regényben!

Bizony ez is egy olyan könyv, amit magamtól el nem olvastam volna. Könyvtárban voltunk Szerelmetesfeleségtársammal, és mert ő vállalkozó, tudod, ő a MartAssist, hát őt most a vállalkozó-képző irodalom érdekli. Ezért hozta haza ezt a kötetet is.  Aztán két nap alatt elolvasta, nem tudta letenni. Ő…

Tovább

Jussi-Pekka Ahonen – Kalle-Pekka Alare: Perkeros

Hörgős heavy metal bandatörténet képregényben, nyavalygással, thrillerrel, misztikával

Ösmét egy olyan képregény, amiről az égvilágon semmit sem hallottam, pláne nem is tudtam semmit. De úgy semmit, hogy semmit.  A könyvtárban jártam, mert megérkezett két előjegyzésem. Természetesen nem ez. S ha már ott voltam, hát jól megnéztem, hogy egyéb jegyzetbe felírt ez meg az nincsen-e bent.…

Tovább

John Christopher: Veszélyben ​a bolygó

Vékonyka könyvecske, lehet, hogy éppen ez a baja... Nyögvenyelősen állnak csak össze a dolgok

A Galaktika Fantasztikus Könyveket ha nem is olvastam mindegyiket, de úgy a rendszerváltásig képben tartottam. Aztán lett minden más. Nálam is, a GFK táján is. Lett Galaktika Baráti Kör, meg aztán a Metropolis Media sorozata. Ez utóbbit ma nézegettem, hát csuda mi minden jelent ott meg, lett egy…

Tovább

Gerge Orwell – Odyr: Állatfarm

Minek nevezzelek, ha képregénynek csak nagy jóindulattal tudlak nevezni?

Itt egy újabb irodalmi képregény-adaptáció. Ráadásul nem is akárminek, hanem az egyik legalapabb könyvnek, az Állatfarm-nak az adaptációja.  Két dolog van. Az egyik, hogy mivel ez egy adaptáció, az eredeti műről nem nagyon fogok beszélni.  A másik, hogy mivel ez egy adaptáció, a bejegyzésem…

Tovább

Lee Bacon: Az ​utolsó ember (Az utolsó ember 1.)

Egy tizenkét éves kislány egyedül a robotok emberutáló világában

Valahol ajánlotta valaki. Azt hiszem, talán Lennox prof 2084 című könyvében olvastam róla. Ahogy leírtam ezt a mondatot, bizonyos lettem benne, hogy úgy volt.  A könyvtárban pedig szerencsére megtaláltam tegnap. Aztán itthon próbáltam kiválasztani, melyiket is olvassam a nagy kupac kölcsönzött…

Tovább
süti beállítások módosítása