Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Nényei Pál: Az irodalom visszavág 2. – A ​Paradicsomkerttől a Pokol kapujáig

Könnyed, humoros, beszélgetős irodalomtörténet, ezúttal elsősorban a Bibliáról

2023. augusztus 24. - Mohácsi Zoltán

Ha viszonylagos rendszerességgel olvasod ezt a blogot, tudhatod, hogy idén ismét Gyulán nyaraltunk. S végre eljutottunk, bejutottunk a gyulai könyvtárba is. Tudhatsz erről, mert írtam már róla. Nem külön blogbejegyzést, hanem csak az egyik bejegyzésem végén, a napló-részben.  A vezetett séta után…

Tovább

Erma Bombeck: Édes ​rabszolgaság

A család szépséges kínjai, keservei, megpróbáltatásai. De mi benne a szép, az édes?

Idén harmadik alkalommal nyaraltunk Gyulán. De csak most jutottunk el a gyulai könyvtárba. Személyi programszervezőm, Szerelmetesfeleségtársam talált egy olyan lehetőséget, hogy vezetetten is meg lehet látogatni a könyvtárat. Aham, mindketten rábólintottunk, ez lesz a jó! Mindösszesen négyen…

Tovább

P. G. Wodehouse: Anonim Agglegények Klubja

Wodehouse azon mereng fergetegesen, egészséges-e az agglegény-lét?

Van az úgy, hogy bár rengeteg könyv van a lakásban, de nyúlok ehhez, nyúlok ahhoz, belelapozok, belekezdek, aztán egy-két oldal után rájövök, nincsen is hozzá kedvem.  Nem sűrűn van ilyen, de ha de, van egy biztos pont, ahová érdemes nyúlnom: a Wodehouse-polc. Ami polcnak tulajdonképpen nincsen…

Tovább

Bogáti Péter: Az ágasvári csata (Vidám, kalandos történet)

Csupa emlék ez a könyv, tele van hívószóval és nevetéssel és nosztalgiával. Ja, ráadásul nagyon jó!

Hej, ifjúság, fiatalság, szerelem, táborok, meg a fránya, fene nagy nosztalgiafaktor! Mert ez a könyv nekem arról szól, hogy égett a tábortűz „a” Barta Laci (akkor még) bácsi gitárolt sok mindent, például a Ballada a fegyverkovács fiáról-t, meg szintén az Omegától a Naplementét, s mi hallgattuk…

Tovább

Jean-Yves Ferri – Didier Conrad: Asterix 38. – Vercingetorix lánya

Nem az eredeti szerzők műve, de meg nem mondanád. Piszok jól működik a frencsájz!

Van ami stabil, kiszámítható. Úgy jó, ha a szerelem és a barátság is az. S úgy jó, ha egy sorozat is ilyen. Az Asterix nagyjából ilyen. Eddig három szám volt, amivel nem tudtam mit kezdeni, a 37. füzettel, ami valami förtelmes, ufós bárgyúság volt, a 28. repülőszőnyeges is megakasztott és a…

Tovább

Ladislav Fuks: Boldogultak bálja

Kellemes cseh bohózat az első világégést közvetlenül megelőző időről

Máris szólok, mielőtt bárki más szólna (be): az archív képek hangsúlyozottan csak illusztrációk, a legritkább esetben csehek, és pláne nem ott készültek a felvételek, ahol a regény játszódik. Megint Könyvmegálló. (Csodálatos rendszer lenne, ha nem lenne egyértelműen észrevehető, hogy amikor hideg…

Tovább

Bókay János: Megvédtem ​egy asszonyt

Az úriemberség visszavág, avagy a jó elnyeri méltó büntetését

Soha nem tettem még ilyet, de a könyvnek nem azt a kiadását tettem most ide, amit olvastam. Majd megmutatom melyiket, de itt semmit nem mutatna. Aztán máris eszembe jutott, hogy éppen az imént posztoltam Eric Knight művét, a Sam Small csodálatos élete című novellafüzért, és ott ugyanezt követtem…

Tovább

René Goscinny – Albert Uderzo: Asterix 34. – Asterix és Obelix születésnapja

Ez egy olyan Asterix-füzet, amelyiknek nem rossz a története, hanem nincs is neki olyan

Voltaképpen egy szóban összefoglalható ennek az Asterix-füzetnek a története: nincsen. Hiszed, nem hiszed, ez a szám semmi más, mint az 50 éves Asterix és Obelix körüli, összefüggéstelen bohóckodás. Illetve az egyetlen összefüggés, hogy ötven év telt el az első, megjelent Asterix óta.  S még ez sem…

Tovább

P. G. Wodehouse: Pupák Csodaországban

P. G. Wodehouse-t olvasni bármikor jó, és bár minden könyve ugyanaz, mégis más

Ezerszer írtam már: vannak serzők, akik így vagy úgy mindig ugyanazt a könyvet írják, bármiről írjanak is. Klasszikus példám erre Márquez, Vonnegut és a Tarzan-könyvek szerzője, E. R. Burroughs. Meg a rendkívül termékeny P. G. Wodehouse. Utóbbi kettő minden kétséget kizárón a szórakoztató…

Tovább

Ozsgyáni Mihály: A ​fátylam kicsit oldalra billent

A legtragikusabb, könnyesröhögős-komédia, ami csak létezik

Általános iskolai oszitársnőm, Margó megkeresett Messengeren, nem lenne-e kedvem célirányosan olvasni? Nem saját írásút, hanem egy kedves ismerőséét. Mintegy köztudatba tenni az ismerős, Ozsgyáni Mihály könyvét. A név nekem semmit nem mondott. Az, hogy a könyvbemutatójához Udvaros Dorottyának,…

Tovább

Alberto Uderzo: Asterix 33. – Fejére szakad az ég

Hát, ööö... izé... Disney-ufó, csótány alien egy Asterix képregényben, mert kell a varázsital? [Fejrázás]

Elfogult vagyok mindennel, ami Asterix-füzet. A rajzfilmekkel, filmekkel, figurákkal, miegyebekkel egyáltalán nem. Nem tudsz olyan Asterix-képregényt mutatni nekem, amiben ne lennék képes valami jót találni. A legtöbben ráadásul nem valamit találok, hanem ahogy van, jónak tartom.  Azonban amikor…

Tovább

Goscinny – Morris: A bíró (Lucky Luke 43.)

Avagy majd két évszázados, vadnyugati példa a joggal való visszaélés ellentmondásairól. Pazar!

  Vannak sorozatok, amelyeknek bár minden darabja nagyjából ugyanaz, mégis megunhatatlanok. Számomra ilyen az Asterix vagy Burroughs Tarzan-ja, és ilyenné lett nekem mostanában a Dampyr. De ilyen a Lucky Luke is.  A Tarzan-on kívül a többi sorozatra egyöntetűn igaz, hogy a szerzőik nem…

Tovább

Szanyi Ildikó: Három ​tucat szuvenír

Remek karcolatok és novellák egy idegenvezető élményeiből

  Megint hasraütéssel választottam a Napkút Kiadó kötetei közül. Szanyi Ildikótól azonnal két könyvnek is bizalmat szavaztam. Utólag gondolkodtam csak, mi van, mi lesz, ha nem jön be nekem, ahogyan ő ír, odacsaphatok az asztalra két negatív értékelést... De ezen már csak akkor tűnődtem, amikor a…

Tovább

Petőcz András: Óbudai Mágusképző

„Ne hadonássz a varázspálcával, ez nem egy Harry Potter-történet!”

  Az úgy van valahogyan, hogy ha egy írónak van egy nagyon bejövős könyve, akkor számomra ő onnantól jó író. Ha több is van neki, akkor pláne. De elég egy nagyon jó is, hogy a státusza a tudatomban megmaradjon. Petőcz Andrásról az égegyvilágon semmit sem tudtam, mielőtt random, a leírása alapján…

Tovább

René Goscinny – Alberto Uderzo: Asterix 32. – Vissza az iskolába

Gall vegyesvágott, avagy mi maradt a ládafiában és mennyire élvezhető, ami maradt?

Nem tehetek róla, így alakult a szocializációm: kevés könyv-és zenei album megjelenés tölt el igazán izgalommal. Van, amit nagyon várok, amire kiemelten kíváncsi vagyok, ám teljesen simán tudok várni. Egy új  Lucky Luke- és egy új Asterix-füzet esetében azonban türelmetlen leszek. Így voltam…

Tovább
süti beállítások módosítása