Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Abigail Shrier: Visszafordíthatatlan ​károk (A transzmánia, amely elcsábítja lányainkat)

Kit érdekel, hogy az új emberjogúsági vihar kamaszok életét sodorja szakadékba?

2024. március 13. - Mohácsi Zoltán

Szerelmetesfelségtársam már nem is kommentálta, hogy megint egy LMBTQ-kritikás könyvet olvasok. Illetve már csak annyit mondott: – Minden hétre van egy?  Mondjuk ezek után kár is tagadnom, hogy monomániássá váltam. Ez a kilencedik, hasonló témával foglalkozó könyv. Jó, nem egyvágtában, hanem azért…

Tovább

Rutger Bregman: Emberiség – Mégis jobbak lennénk, mint hittük?

Kérdés, hogy a jóindulat vagy a rosszindulat uralkodik-e a világon? Bregman szerint nem. De nem arra gondol, amire te!

Még most is csudálkozva vizsgálgatom önmagamat. Mert a könyv témája szinte kitérített a hitemből. S miközben teljes szívvel szeretném, hogy igaza legyen, hogy az, amiben eddig hittem megverten, leverten, szétverten fetrengjen a porban, úgy, hogy soha többet onnan felállni se tudjon, mégis valami,…

Tovább

Malcolm Gladwell: Ösztönösen – A döntésről másképp

A túl sok információ hátrányai és az intuíció meglepetései

Többször volt már olyan, hogy valami döntéshelyzetről jött egy nagyon határozott benyomásom, amire nem hallgattam. Az észérvek felülírták a benyomást. Aztán ezeket a helyzeteket rendre megszívtuk. Volt, hogy mert nem álltam ki amellett, amit a benyomás, az intuíció súgott, egy évig lebegett a…

Tovább

Malcolm Gladwell: Ismerős ismeretlenek

Mit érdemes tudnunk azokról, akikről semmit sem tudunk?

Kivételesen Szerelmetesfeleségtársam (írtam már róla bármit is?) olyan könyvet kért, illetve könyveket, amelyek bent is voltak a könyvtárban. Rögtön négy is. Meg is hökkent, amikor hazavittem őket.  – Tudod, hogy én nem olvasok olyan gyorsan mint te. Elég lett volna egy, maximum kettő.– De most…

Tovább

Bradley Campbell – Jason Manning: Az áldozatkultúra sikertörténete

Ha bármilyen kisebbség vagy, sértődj meg és félj: győzöl! Teljesen meghülyült a világ!

  Teljesen meghülyült a világ! Nem, nem ostoba: hülye. Ha ostoba lenne, az is fájdalmas, de elnézhető: kemény dolog a genetika, mit lehet ellene tenni? De a hülyeség sajnos nem büntetendő cselekmény, így a hülyék szabadon futkároznak a világban. És terjesztik az elképesztőn beteg eszméiket. A…

Tovább

Bőhm Kornél: Karaktergyilkosság (Lejáratás a gúnynévtől az álhírig)

Minden, amit a másik lejáratásáról tudni kell, hogy sikeresen taposd a sárba

Egyenesen izgatott lettem, amikor első ízben találkoztam egy könyvesbolt polcán ezzel a könyvvel. Mivel már óvatos duhaj vagyok a könyvvásárlásban, nem ragadtam magamhoz, megvártam, amíg a könyvtárban megjelenik. Illetve amíg hozzá nem jutok, mert amikor én találkoztam vele, már volt belőle…

Tovább

Szőnyi Szilárd: Föltámadott a gender (Családbarát megfontolások a nemek forrdalmáról)

Szívderítő, fellélegzős életközeliség a normalitás háza tájáról

Bár látszatra úgy tűnik, a téát tekintve monomániás lettem, de mindent tagadok, nincsen is így: a mindennapokban egyáltalán nem foglalkoztat ennyire az LMBTQstb jelenvalósága. Elsősorban azért nem, mert alig van élő képviselője az ismerősi körömben. Homoszexuálisok vannak, de ők is igen kis…

Tovább

Alfred Alvarez: Házasság után (Jelenetek a válásból)

Történelem és történetek, avagy az élet vagy a halál forrása a válás?

2007-BEN VÁLTAM. Tizenhét év házasság után. Két gyerekkel. S tizenhét év aktív keresztény élettel a hátam mögött. Mint egy keresztény folyóirat főszerkesztője, s egy gyülekezet felszentelt vénje. 2004-ben megtudtam, hogy felülmúlhatatlan férj vagyok, remek szerető, pompás apa, utolérhetetlen társ,…

Tovább

Jiří Menzel: Hát, nem tudom...

Ha még Menzel sem tudja, ugyan mi mit okoskodunk annyit?

  Ha Jiří Menzel, akkor a Sörgyári capriccio. S akkor persze Hrabal. S ha Hrabal, akkor a Szigorúan ellenőrzött vonatok, meg az Őfelsége pincére voltam. S akkor máris és rögtön visszatértünk Menzelhez.  Mert annyi életöröm, annyi vidámság, annyi gyöngédség, mint a Sörgyáriban nagyon kevés műben…

Tovább

Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós

Kepes András roppant kellemes, igazán semmit mondó könyve, hogy asszonygya „az élet, a világmindenség meg minden...”

Mostanában ömlenek rám a könyvek innen is, onnan is. Ne tudd meg, mi van az asztalomon. Pedig amúgy sem túl nagy. Eddig kínosan vigyáztam arra, hogy ott ne legyen könyv. Hát most van. Örülök is, meg nem is.  Erre mi történik? Na, mi? Még anyósomtól is kapok kölcsön könyveket! Ebbe a Kepesbe csak…

Tovább

Albert Moukheiber: A7 elm3 trük4jei1

Amikor a saját agyad áldozata vagy – Sokadik kis könyv az agyunk meglepő működéséről

Szerelmetesfeleségtársam orvos akart lenni: agykutató. Amikor megismerkedtünk, az első találkozáson elmesélte ezt nekem, én meg beleborzongtam. Nem hiszek az olyan kis valóság-esemény-csoportosító kis lükeségekben, mint a vonzás törvénye, de azért az, hogy az életemben a számomra legfontosabb három…

Tovább

Mit veszítünk, ha megszűnik...? – Töprengések 2.

Egy naiv, talán buta és semmitmondó töprengés

NEM, NEM VICCELEK, EZ TÉNYLEG CSAK TÖPRENGÉS, valószínűleg nem lesz überfrankó mondanivalója, semmiképpen nem mondom meg a tutit, és még azt sem tudom pontosan, egyetértek-e magammal. Ráadásul még csak nem is könyvről, könyvekről vagy valami kiadványról szól, bár kétségtelenül olvasnivalókról.…

Tovább

Jaron Lanier: Miért ​töröld magad azonnal a közösségi oldalakról?

Amikor az iwiw elindult, csuda jópofa, kellemes felületnek tartottam. Ha nem tudnád, a Facebook magyar változata volt,még a FB hatalmas térnyerése előtt. Tetszett, mert embereket találtam meg, akiknek az elérhetősége nem volt a bortokomban, kapcsolatok születtek újjá, és az iwiw-nek köszönhetően…

Tovább

Gőz Etelka Erzsébet: Idézetek könyve

Nemlétező könyvek 11. – Néhány gondolat egy abszolút ismeretlen könyv szerzőjéről

Gőz Etelka Erzsébet nem ismert író. Talán azért nem ismert, mert el kell mondanom:Gőz Etelka Erzsébet NEM író. Annak ellenére nem, hogy írt egy könyvet. Na, jó, füzetet. A füzetben idézetek vannak, amik Gőz Etelka Erzsébetnek valamikor, úgy tizennyolc éves kora környékén fontosak voltak. Vagyis az…

Tovább

Mártonffy András: Én, ​Sándor Erik

Egy pszichopata emlékiratai, avagy gyorstalpaló leendő szektavezéreknek

KI AZ A MÁRTONFFY ANDRÁS? Tréfás! A Könyvudvarban láttam meg a könyvet, kézbe is vettem, bele is olvastam, de nem vettem meg. Könyvtárból vettem ki. De már ott, a Könyvudvarban sikerült asszociációs lánccal, figyelmetlenséggel, és felületes gondolkodással a szerző nevét duplán összemosnom…

Tovább
süti beállítások módosítása