Az elmúlt hetem olyan kis kedvetlen hét volt. Még olvasni sem igazán volt kedvem. Illetve valamiért semmi sem kötött le igazán. Három könyvet is félbe hagytam érdeklődés híján. Ezt a rabbiról szóló krimit aztán nem.  Stílusosan az Olajág Otthonok egyik könyvespolcán találtam. Azért stílusosan, mert…

Tényleg nem tudom, miért foglalkoztat annyira ez a gender-téma, hogy több könyvet is olvastam már róla. (S terveim szerint még fogok is olvasni. Szilvay Gergely könyve még mindig kinyitatlanul áll a polcomon.) Mivel szexuális értelemben világéletemben a női testek foglalkoztattak, sem a férfiaké,…

Vannak könyvek, amikkel itt-ott találkozom, tudomásul veszem a létüket, és rögtön át is lépek felettük. S mivel a könyvekhez jobbára szerzők is tartoznak, ugyanez történik velük is. S megesik, hogy az átlépett könyvekre egyszerre, valahol, valamiért felfigyelek. Most éppen az történt, hogy egy…

Mario Vargas Llosa műveivel bajban vagyok. Azért vagyok bajban, mert Vargas Llosa csudajó író. Másfelől tud nagyon közönségesen pornografikus lenni. De a közönségességében is irodalmat csinál. Tagadhatatlanul dél-amerikai irodalmat. Konkrétan peruit. De emiatt nem kell ám azonnal Márquez-re, meg a…

Két molyos beszélgetés alapján már magamra kellett ismernem: homofób vagyok és látens homoszexuális, aki azért van a homoszexualitás ellen, mert maga is küzd vele. S persze én vagyok az elnyomó, a fehér, keresztény férfi, akinél rosszabb, korlátoltabb, gonoszabb semmi sincsen ezen a világon.  Ofi…

Tegnap írtam, hogy könyvtárban voltunk Szerelmetesfeleségtársammal. Azt nem mondtam, hogy ezt a képregényt is ott találtam. Amikor a kezembe akadt, dobogó szívvel kaptam le a polcról, mert azt hittem, egy olyan Texi-kötet, amiről még nem is hallottam. Erről majd később többet.  Hát nem az. Nem…

Könyvtárban voltunk. Csomó minden jött velem, velünk. Többek között ez a nyúlfarknyi képregény-füzetke is. Annyira nyúlfarknyi, hogy hazafelé a 9-es buszon, végig is olvastam. Nem kellett hozzá az egész út, a Kálvin tértől a Bogdáni útig. Nem csupán vékony, kevés a szöveg is benne.  Nagyon…

Minden bizonnyal a lázadás fakó fényű szellemével születtem. Alapból teljesen szabálykövető és simulékony vagyok, de előbb-utóbb mindenhol azon kaptam magamat, hogy széllel szemben a nadrágomra vizelek. Valahogy mindig a lázadó kisebbségben találtam magamat. Volt, hogy egy szál magam voltam a…

Leéltem úgy majdnem hatvan évet, hogy eleddig egyetlen Szilvási Lajos-regényt olvastam. Nem tudom be sem érdemként, sem szégyenként. És nincsen mögötte semmi elvi, esztétikai megfontolás.  Egyszerűen így alakult. Az az egyetlen Szilvási Egymás szemében című, dupla-naplós regény volt. Egy…

  Az élet nem élet  könyvek és olvasás  nélkül.     2023-ban  sem mondott ennek semmi ellent.    Pedig a mennyiség és a maradandóság semmiféle értékelhető arányt nem mutat: szinte egyáltalán nem kamatoztatok az olvasásból semmit. Se nem fejlődőm, se nem bóvül a tudásom, se nem tágul a…