Egyre több képregény van a Szabó Ervin Könyvtár központi épületében. Én ennek nagyon örülök. Akkor is, ha a döntő részét a kezembe sem veszem. A Marvel és a DC-univerzum nagyjából hidegen hagy, a Hellboy-ból elég volt, amennyit eddig olvastam, a mangák nem érdekeltek soha (egy kivétel éppen a…

Nem feltétlenül vezet nagyon messzire a kérdés, de többször gondolkodtam azon, ha minden mindennel összefügg, és ha nincsenek véletlenek, ha mindennek oka van, akkor vajon melyik könyv miért kerül az utamba? Különösen azok, amelyek nyom nélkül múlnak el. Valahol olvastam erről a képregényről. Az,…

Soha nem fogott meg a mangák világa. Nekem valahogy pont annyira tökre egyforma mind, miképpen azon a híres mémes-fotón, amin egy nagy kupac kínai van, és a szöveg arra buzdít, mondjuk meg, ki a gyerek, ki a felnőtt, ki fiú, i a lány, ki a férfi, ki a nő... Szóval nekem az összes mangában…

Ha R. R. Martin, akkor Trónok harca. Amiből a negyedik résznél kiábrándultam, az ötödiknél egy kicsit visszaábrándultam, de a lelkesedésem lelohadt. A filmsorozatot sem néztem végig. Nem azért, mert nem érdekelt, hanem mert elfogyott az érdeklődés. Nem eldöntöttem, eldöntöttük, hogy akkor, na ja,…

Az elmúlt ötvenhat évem alatt volt egy pillanat, amikor kedveltem a szuperhősös történeteket. Úgy tizensehány éves lehettem, és drága Nagyikámék szomszédjában, a szomszéd csemetének, Tibinek volt egy nagy kupac, angol nyelvű Superman-je, Pókember-e és Batman-je. Kölcsönadott egy nagy kupaccal néhány…