Az elmúlt ötvenhat évem alatt volt egy pillanat, amikor kedveltem a szuperhősös történeteket. Úgy tizensehány éves lehettem, és drága Nagyikámék szomszédjában, a szomszéd csemetének, Tibinek volt egy nagy kupac, angol nyelvű Superman-je, Pókember-e és Batman-je. Kölcsönadott egy nagy kupaccal néhány napra, hogy lapozgathassam őket. Akkor valamiért az első nyert meg magának. Aztán semelyik. A szuperhősökkel ettől a néhány naptól eltekintve soha nem volt harmonikus a kapcsolatom. Bár a képregényeket mindig szerettem, a Füles-ben megjelent magyar rajzolókon szocializálódtam. A mai napig így maradtam. Nagyjából. Legalábbis a szuperhósökkel.
Amikor film lett a Batman-ből, akkor sem nyűgöződtem le, hiába Jack Nicholson, hiába, Danny DeVito, hiába Schwarzenegger, bármennyire is kedvelem őket, azokat a Batman-ket nem tudtam kedvelni. A sötét lovag trilógiáját meg már nagyon de. Nem kis mértékben a film hangulata, de elsősorban Heath Ledger hárborzongató Joker-alakítása miatt.
A helyzet az, hogy Joker talán még izgalmasabb figura mint maga Batman.
A könyvtárban a Batman-ek hidegen hagynak. Kivéve a Joker-es albumok. Hármat olvastam közülük, a két Fehér Lovag-osat (ezt és ezt) mindkettő lenyűgözött, bár az első jobban, és a Harleen-t. Az is ugyancsak tetszetős, mert persze Joker-es. S akkor itt a negyedik, legalábbis számomra negyedik Joker-es történet.
Nem végeztem önnö lelkemben mélyrepülést, miért a Joker-es Batman-szimpátiám. Talán a hanhulata. Az a tompa mélabú, amiben minden történik. Nem mintha, a tompa mélabú annyira jellemző lenne rám. Vagy ki tudja...? S persze maga Joker, a zseniálisan megalkotott, lenyűgözően beteg figura, meg a Batmannel való árnyalt kapcsolata...Ezek nyertek meg maguknak.
A valóságban persze közel sem ennyire szórakoztató egy ilyen beteg állat. Már csak azért sem, mert a valóságban ezek a beteg állatok valóságosak, ezáltal a fájdalom és a halál is valóságosak, amiket okoznak.
Gondoltad volna például, hogy van egy kolumbiai abberált, aki bizonyítottan 138, de valószínűsítetően 400 kiskorú fiút kínzott és gyilkolt meg bestiálisan. A kolumbiai törvények miatt mindössze 30 év börtönbüntetést kapott, amit 22 évre csökkentettek. Hamarosan szabadul. Itt olvashatsz róla részletesen. Joker innen nézve tulajdonképpen szinte problémátlan.
Amúgy nem vonzódom semmilyen szinten semmilyen hasonlóhoz. S talán egyetlen ennyire eltalált figurát tudnék kapásból mondani, Hannibal Lectert, de az ő történetei közül kizárólag az elsővel vagyok kibékülve. A folytatásokban már túl beteg, és öncélú.
Batman és Joker harca valószínűleg a büdös életben nem fog lezárulni. Kár lenne érte, az egyik legnagyobb ász (joker) zuhanna ki a Batman-univerzumból. Ebben a történetben egy pillantra azt hittem, megtörténik a csoda. De ám félreértettem egy jelenetet.
S mert azért a küzdelmük terhelt az előzményekkel, bizonyos visszutalgatásokkal rendszerint terheltek az újabb Joker-történetek. Bárki is kövesse el őket.
A szerzőkről szóló utolsó oldalak egyikén helyet kapott bemutatásban olvasom, hogy voltaképpen akár az írót, akár rajzolót, akár a színezőt nézem, mindahányan nagykutyák képregény-berkekben. Valamelyest túlzásba esve azt mondhatom, hogy ami jó és DC, abban benne voltak.
A RENGETEG JOKER
Nem is értem, miért három van a címben. Igaz, ők hárman a kifejlett, teljesértékű Jokerek. Lehet, ez így nem annyira világos...
Arról van szó, hogy Joker mer nagyot álmodni, nem akar kicsi maradni. (Ebből is látszik, hogy semmiképpen sem lehet magyar baloldali érzelmű!) Ne firtassuk miképpen, mert az nekem nagyon nem lett világos, klóngyártásba fog. Nem kispályázik. Két Joker, aki köpött mása már teljesen készen van.
Joker legújabb terve, hogy jokeresítse Gotham városát. Joker-zombi tömkeleg készül Gotham ellen. The Walking Dead Joker-módra.
Ha a vége jó, minden jó. De annyira nem jó a vége.
A VISZONYOKRÓL
Számomra a legtöbbször tisztázatlanok. Legyen ez az én bajom. Nem lehet mindig mindent újra és újra elismételgetni.
Batman szüleinek a halálát lehetett. Igaz, van is komoly szerepe a történetben. Azt, hogy kicsoda is Batgirl, kitalálható. Hogy kicsoda Vörös Sisak (de hülye egy név) alias Jason, na, az nem. Valamennyire kikövetkeztethető, hogy valami Jokerrel vívott harc során nagyon rossz lett neki, de visszajött, de most is vannak bajai. Viszont mert nem vagyok rendszeres olvasó, itt csak próbálkoztam a fonal felvételével.
Ahogyan azt is csak sejtegettem, bármennyire is figyeltem, hogy a klónjaival végső soron mifenét is akar kezdeni Joker? Ha Gotham leuralása lenne a távlati, de mindenképpen elérendő cél, akkor minden világos. De mert annyira sérült,amennyire, úgy fest, a csőrét leginkább Batman csípi, az ő... izé, micsodája is a cél? Nem a megölése. Az olyan snassz. Hanem, hogy... izé... ő lehessen Batman legnagyobb fájdalma, kínozhassa, és egy napon együtt halhassnak meg... Bigyó... Fura monomániás cél, de hát legyen neki, hiszen elmebeteg állat.
Ez szerencsére csak a történet végén hangzik el. Ha előbb beszélget ilyesfélét, minden bizonnyal lekókadt vona a lelkesedésem. Szerencsére a rajzok annyira jók, hogy a marhaság-faktor sem tudta elvenni a kedvemet. Eredetileg nem fotóztam ki ezeket a kockákat, de most megteszem. Nézd csak ezt a két Joker-arcot! Éppen a befejező nagymonológját mondja Batmannek.
Az első képen még kizárólag a gyűlölet fröcsög belőle. Összehúzott a szemöldöke, résnyi a szeme, alulról néz felfelé. A következő képen már szinte könyörögve mondja a tervét: ugye, milyen jó lesz, Batman, qva jó a terv nem, mindörökre összeköttetünk, na, örülsz, ugye?
Azt hiszem az leghátborzongatóbb Jokerben, hogy tele van élettel. S hogy kényszerűen röhög. Vele szemben Batman kőszikla-érézkenységű embertelenség. Jokernek ha hátborzongató is, de van humora. Az más kérdés, hogy a humora által még félelmetesebbé válik a fickó. S ahogy a képek is mutatják, a viszonya Batmannel személyes, árnyalt.
Ügyes megoldás, hogy még az egy oldalon állók kapcsolata sem egyértelmű. A Jokerek sem feltétlen hívei egymásnak, tehát ilyen értelemben nem klónok. De Batman, Batgirl és Vörös Sisak (mondtam már, hogy mennire hülye ez a név?) sem egydimenziósak. Sem a személyek, sem ahogyan viszonyulnak egymáshoz. Ez emeli ki számomra a Batman-sztorikat az átlagból. Legalábbis, amiket ismerek.
AMI SOK AZ KEVÉS
idáig volt az olvadás a képregénytől. Következik a zorkó morgolódás.
A többedik bőr lehúzás mindig vérfrissítést igényel, különben csak pénzlenyúlós népszerűségi-hullám meglovaglás az egész. A Sötét lovag trilógia ezért sikerült nagyon jól. Minden olyan volt mint egy bármelyik Batman-filmben, csak sokkal jobb, komplexebb. Nolan, a rendező eldobta az addigi csiliviliséget, és a bár maradt akció a filmkategória, mindazonáltal mégis inkább a kapcsolatok kerültek előtérbe.
Ahogyan a Fehár lovag illetve a Harleen is kiforgatta a Batman-alapállást. Ezért voltak zseniálisak. Túl a rajzok zsenialitásán, de az mára elvárás, a Batman egyszerűen nem mehet egy adott szint alá.
Ezzel a Három Joker-rel szemben van fenntartásom. Lett fenntartásom. Túl azon, hogy bizonyos előzmények számomra nem evidenciák. Ezt nem rovom fel ennek a történetnek. Messzemenően igazságtalan lenne.
Az viszont, hogy a Joker figurájában, személyiségében rejlő lehetőségeket a szaporításában leli, nekem túl olcsó megoldás. A zombi Joker-tömeg pedig viszont már kimondottan zavart. Nem olcsó szójáték a The Walkinf Dead citálása, tényleg az jutott az eszembe a megfelelő jelenetről. De ha legalább valahol ki- vagy felhasználta volna ez a képregényt amazt, azon kívül, hogy egy ötletlopással felérő,néhány kockányi másolás szerepel benne. Ahogyan már annyi másban is szerepelt.
S ez volt a pont, ahol zavarni kezdett az előzmények agyi háttértárbeli hiánya. Például a borzasztó hatású zöld löttyel kapcsolatban. Hogy mi az az? S mi is a hatása? Mit tett Jokerrel anno? S mit s tesz most a zombísított Joker-tömegekkel? Ha s ha a zombi-Jokerek Joker hasonlatosságára alakulnak át, akkor Joker kinek a hasonlatosságára alakult át Jokerré? Volt Joker előtti proto-Joker is? S a proto-Joker átalakult Jokerré, vagy már eleve Joekres volt, s Joker csak hasonult hozzá?. De akkor Joker miért alakult a proto-Joker hasonlatosságára? Végtelen ciklisba léptem... És így tovább...
S már ki is estem a sztoriból. Teljesen. Ahogyan A fehér lovagokból és a Harleen-ból nem estem ki.
Lehet, hogy csak az én figyelmetlenségem: folyamatosan zavarban voltam, a három Joker közül akkor melyik is az igazi, az alap-Joker és kik a másolatok?
Minden bizonnyal a rengeteg bizonytalanság és kérdés tette, de a fantasztikus rajzok ellenére képtelen voltam beleélni magamat a történetbe. S nem csak azért mert sehonnan nem vezetett sehová. S nem is azért, mert tulajdonképpen semmit sem tett hozzá az eddigiekhez. Hacsak az az „én legyek a legnagyobb fájdalmad” sóvárgó vágyát nem tekintjük annak. Én nem tudom annak tekinteni.
Így amikor végigolvastam a történetet, és becsuktam a könyvet csak annyit nyögtem ki: „Aha, megvolna!” Aztán végiglapoztam az egészet, és konstatáltam, hogy úgy egy hét múlva semmire sem fogok belőle emlékezni, csak a tengeteg zombi-Jokerre. Amiktől nem tetszett a történet. Pedig a rajzok remekek!
Fumax, Budapest, 2021, 160 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634702153 · Fordította: Sepsi László
7/10
2023 szeptember kettedike. Szerelemtesfeleségtársam azt mondta, inkább a hónap végén vegyem ki a szabimat, akkor jobban ráér. Tegnap, péntek este úgy éjfélig dolgozott. Igaz, napközben elment a körmöséhez. De se előtte, se utána nem volt semmi pihenése. Így viszont a szabit bármikor kivehetem, semmi jelentősége nincsen.
Leltem egy másodállás melót: home office-os, napi egy-két óra, a hónap utolsó napján négy. Elküldtem az életrajzomat. Legalább SzFT is lenyugodott kicsit.
S tegnap történt, hogy a Lidlben kaptam egy telefont: volt, aki nincsen, öröm helyett remény sincsen.
