Egy félművelt panelproli nagyon szubjektív olvasó-naplója a 21. század negyedéről

Moha olvasó-NAPLÓJA

Moha olvasó-NAPLÓJA


Mohácsi Zoltán: Ha kiválaszt az ég... (Öt történet nagyon régi időkből)

Kiadó van, támogatás kellene az öt parafrázis-történetnek. Lásd, miről van szó!

2022. április 29. - Mohácsi Zoltán

Az a helyzet, hogy ez egy nagyon-nagyon csalós könyvértékelés. Úgy mond igazat, hogy közben egy szavát sem lehet komolyan venni. Elhinni azt lehet.  Mert elég könnyű belátni, hogy több nézőpontból is visszás, ha valaki a saját könyvéről ír ajánlást, recenziót, értékelést, beszámolót vagy mi a…

Tovább

Katkó István: Háziőrizet

Olyan mint „A tanú” csak teljesen más

c Katkó István író, forgatókönyv író, tévés szerkesztő, dramaturg volt a rend(mód)szerváltás előtt. Legismertebb írása a belőle készült film miatt a Telefonpapa. Én szintén egy film miatt ismertem meg a nevét. Az Öt férfi komoly szándékkal című műről van szó. Ami egyébként nem hagyott bennem…

Tovább

Benyó Tamás: Az Úr neve

Isten keresése vidéken és a bolondokháza. Nem, Isten keresése önmagában nem bolondokháza

Volt egy családi barátnőnk, Edit. Akinek a baráti társaságban Tüszi volt a beceneve. A becenév eredete adja magát: ha nem figyeltél, és alattomban ért Edit tüsszentése, bizony fontolgattad magadban a pelenkacserét. Egy időben együtt dolgoztunk a Fókusz Könyváruházban, onnan volt az ismerettség. Ha…

Tovább

Kürti András: A magányos villa titka

Egy méltatlanul a semmibe vesző pót-Rejtő–szerző két kisregénye

  Olvastam már Kürti Andrást.   Mármint általa írt könyvet. Akkor is , az is tetszett. De most sokkal jobban. Kürti András író, újságíró, ifjúsági szerző volt, mondja a Wikipedia, és fontosnak tartja kiemelni, hogy az ötvenes évek elején agitációs-politikai tevékenységet végzett és írt egy…

Tovább

Tabi László: A négy kísértés

Persze, megint a Könyvmegállók, ezúttal a Pethe téren. Ilyesmik máshonnan nem jönnének hozzám. De ez nagyon jönni akart, hiába tettem vissza kétszer. Sőt, mi több, olvastatni is akarta magát, holott ennek azért nem sűrűn engedek, nem hagyom, hogy a könyvek erőszakosak legyenek, inkább a…

Tovább

Edward Redliński: A kor szava

Immár szinte refrénné vált a bevezetőimben: a könyvet az egyik óbudai, konkrétan ezt a kaszásdűlői Könyvmegálló szekrényében találtam. Semmit nem tudtam róla, mint annyi más Modern Könyvtár kötetről sem, de már van bennem valami ösztönös bizalom a sorozat iránt. Ráadásul amikor a fülszövegben…

Tovább

Mács József: Adósságtörlesztés / Szélfúvásban

Ahogy írtam már, Mács Józseffel a véletlen hozott össze, egy óbudai könyvmegállóban. Számomra is továbbra is hihetetlen, hogy a Moly-on az egyik legelismertebb felvidéki magyar írót senki nem olvasta. Pedig nem is olyan „patetikus” (hogy egy élő, Moly-os klasszikust idézzek), nem is annyira…

Tovább

Patrick Süskind: A galamb

A galamb voltképpen nem szól semmiről, csak egy hihetetlenül szűk látókörű és életterű, beteg ember fóbiájáról. Nem indul sehonnan és nem jut sehová. A galamb egy nagyon egyszerű eszközökkel megírt, roppant összetett, szimbolikus kisregény (hosszú novella). Amiről sokaknak Kafka jutott eszébe.…

Tovább

Arto Paasilinna: A nyúl éve

Pompás volt! Ezek a skandiávok tudnak valamit, és rohadtul elegük van a saját civilizációjukból. Mert a nyuszi-történet alapja egy az egyben visszaköszön Erlend Loe Doppler-éből Illetve egészen pontosan a Doppler ugyanaz a téma, mint ez, hiszen a nyuszi húsz évvel korábbi. Szóval a téma ugyanaz:…

Tovább

Anna Gavalda: 35 kiló remény

Anna Gavalda tömör. Aki több könyvét olvasta, ezt megszokhatta. A tömörség, az eddigi tapasztalataim szerint, Gavalda javára szolgált.  Ez a könyve ifjúsági kisregény. Az ember belefog, és már be is fejezte. Vagyis a tömörség itt dupla célt szolgálhat. Na. SzolgálhatNA.  De nem szolgál. Az elején…

Tovább
süti beállítások módosítása